Jó alaposan körbejártuk Beregszászt, utána irány Munkács. A Munkácsi vár már a város bejáratától látszott igy oda mentünk fel először. A vár hatalmas, és nagyon szép. A jegyszedők feketéznek, igy 4 személyre jegy nélkül 10 grivnya volt a beugró (kb 5 lej).
Pár kép a várról:
A várban van egy teljes alakos szobor, amelyik bal kezének mutatóujja ki van nyújtva és ezt mindenki megfogja. Sajnos nem tudom, hogy kit ábrázol, és hogy mi történik azokkal, akik megfogják, de biztos ami biztos mi is megfogtuk a már fényesre fogdosott bronzujjat.
A várban még érdemes megnézni a Petőfiről szóló kiállitást, a Zrinyi Ilonát és II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobrot, a turulmadarat.
Ezután irány a belváros. Ott is sétáltunk egyet, és egy fagyi mellett mindent alaposan szemügyre vettünk. Itt már nem lehet magyar szót halani, nincsenek feliratok, és a helyiekkel semmilyen közös nyelvet nem sikerült találni, igy a mutogatás maradt. Amiket megnéztünk: Munkácsy Mihály szobor, Rákóczy palota, városháza.
A városból nagyon nehezen találtuk meg a Vereckei hágó irányába vezető utat. Megkérdezni nem sikerült, de pár diszkör után rátaláltunk az útra.
A hágón átvezető út nagyon jó. A legmagasabb ponton megálltunk és sétátunk egyet a domboldalon, hogy megnézzük a helyet, ahol annakidején a magyarok bejöttek a Kárpátmedencébe. Ez lehet az a hely, ahol Árpád igy szólt a két legkedvesebb vezéréhez:
"Huba, Szameg hová hoztatok?!"
A táj elbűvölő:
Hazaúton az ukrán vámot átlépve széles vigyor telepedett mindannyiunk arcára. A magyar vámosnak ez feltünhetett és minden csomagunkat kipakoltatta és alaposan átnézte. Vigyorogva pakoltuk a csomagokat is.
Amit még érdemes tudni: a legendákkal ellentétbe nincs féláron a benzin (a gázolaj átszámolva kb 3.4 lej). A kaja egyáltalán nem olcsóbb (olaj ugyanannyi, rizs ugyanannyi).
Nagyon úgy tűnik, hogy hétvégén kétszer voltunk Ukrajnában: először és utóljára.
További képek itt: picasaweb album.