Nekivágok ennek a bejegyzésnek, de elgondolkodom: hol is kezdjem az egészet... hónapok óta készülök valamit itt elmondani Nektek és annyiszor
majdnem megtettem már! De aztán mindig történt valami, ami miatt
mégsem, pedig már az első perctől kezdve legszívesebben elujjongtam volna örömömben Nektek....
Jól tudom, tartozom egy magyarázattal, miért is voltam csendesebb az utóbbi időszakban-most letudom végre. :) Néhányan tudjátok is már, páran talán sejtitek is.... valakit meg teljesen meglep esetleg majd a hír!
hallgatásom oka:
Ő!
Az a kis hercegnő, aki ősszel érkezik hozzánk.
Nem, nem babonából nem mondtam el eddig. Sajnos a várandósságom eddig nem volt teljesen zökkenőmentes, kis szamócám alaposan ránk ijesztett-és nem is egyszer. De annyira vártuk már Őt és annyira meseszerűen történt minden, hogy valahogy
éreztem, nem lehet baj-mint ahogy azt is
tudtam, kislányt hordok a szívem alatt..... nem is merülök bele a szülészet-nőgyógyászat rejtelmeibe, felesleges lenne. Bár voltak napok, amikor egészen el voltam keseredve, és nem tudtam, hogy élem túl a másnapot-hamar rájöttem, hogy képtelen vagyok a rosszra gondolni, mert abba szó szerint beleőrülnék-így a bizonytalanságban is bizakodva vártam, hogy túl legyünk ezen a borzalmas időszakon és bizonyosságot kapjunk, a kisbabánk egészséges....szerencsére eljött ez a pillanat is, úgy tűnik, minden rendben és végre-végre én is élvezhetem a
boldog babavárás időszakát!!!
És hogy miért épp most mondom el ezt Nektek? Úgy alakult, hogy mostanában hármótoktól is blogdíjat kaptam. Nagyon köszönöm, hogy ennyien szeretitek a blogomat, hogy megtiszteltek díjjal-vagy csak egyszerűen szerettek ide járni, elolvassátok, amiket írok, megnézegetitek, amiket készítek.... köszönöm!
A blogdíjak feltétele, hogy osszak meg Veletek néhány olyan dolgot, amit még nem tudtok rólam.
Én pedig úgy gondoltam, hogy egyetlen dolgot osztok meg Veletek: a legnagyobb titkomat! :)
A díjak pedig:
Őt
Barbitól és
Rékától kaptam, akik különlegesen kedves emberek a szívemnek.
És még egy díj
Blithétől, aki tudom, hogy régóta ellátogat hozzám, amiért nagyon hálás vagyok neki!
Bocsánat, hogy nem adom most tovább a díjakat, de erre sajnos most képtelen vagyok-remélem nem haragszik meg érte senki.
De hogy valami csodás alkotást is mutassak ebben a bejegyzésben is-ezúttal nem sajátot hoztam.
Néhány hónapja-éppen még a bizonytalanság közepén-megláttam ezt a babát, amit Larion álmodott meg és készített el. Mit is mondhatnék-szerelem lett első látásra, tudtam, hogy ő az én kislányomnak született meg. Megvettem és azóta az éjjeli szekrényemen üldögél, várja, hogy majd elfoglalhassa a helyét a kis szamóca ágyában-nem is olyan sokára....
Szóval készüljetek egy csomó babás dologra ezentúl-úgy tűnik nincs megállás és végre kiélhetem magam e téren is! :)
