Nagymama kertjében késő nyár óta folyamatosan érik a körte. Sajnos ezt a fajtát nem lehet nyersen elrakni télire, ezért jönnek a különböző módok a megmentésére. Vezető helyen a cefre áll... :) szinte már versenyezni kell a körtékért, hogy hadd jusson lekvárba is. Na persze a többi gyümölccsel is ez volt nyáron; papával rohangáltunk értük, ki milyen okból... pálinka kontra lekvár... :O De a végén mindenképp üvegben végzik... :))
A körtéhez szerintem kell valami plusz íz, mert önmagában eléggé olyan semmilyen. Persze az ízletes körték (pl vilmos) kivételek. De most ezek nálam kívántak valamit még magukhoz. Így esett a választás a fehér csokira. Szerintem nagyon jót tett neki. Bátran ajánlom mindenkinek! (gondoltam még a körtepálinkás körtelekvárra is, ha kész lenne már ugye a pálesz...:))
1 kg tisztított körte (hámozva, magozva)
200 gr cukor
1 kk vaníliakivonat, vagy 1 zacskó vaníliáscukor
fél citrom leve
50 gr fehércsoki
fél zacskó 3:1 Dzsemfix - opció
A körtéket megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, felaprítjuk, majd egy lábosban kicsit összeturmixoljuk. Én egy kicsit darabosan szeretem, így hagytam benne pár kockát. A citrom levét rálocsoljuk, majd eldöntjük, hogy dzsemfixet szeretnénk-e használni, vagy sem.
Ha nem, akkor csak a cukrot adjuk hozzá, majd feltesszük főni. Főzzük-főzzük zselépróbáig (ez sokáig is tarthat, ne ijedjünk meg; hideg tányéron nem folyik a lekvár, akkor jó), majd hozzáadjuk a vaníliakivonatot, és a fehér csoki, és addig kevergetjük még, amíg a csoki el nem olvad. Tisza üvegbe tesszük, majd irány a dunszt.
Ha használunk dzsemfixet, akkor a nyers körtéhez azt is hozzáadjuk a cukorral együtt, majd pár perc főzés után adjuk hozzá a vaníliát illetve a fehér csokit. Ha a csoki elolvadt mehet a tiszta üvegbe, 5 percre fejtetőre állítani, majd a polcra. Ez esetben nem kell dunsztolni, de aki szeretne, annak persze lehet.