Közel egy hónapja Catnél láttam ezt a pitét, azóta terveztem az elkészítését. Elmúlt vasárnap Hálaadás vasárnapja volt országszerte a templomokban, a mienkben is. Nálunk ilyenkor már a szokássá vált közös ebédet hirdetik meg, amihez mindenki hozzájárul valamivel és a svédasztalosan felszolgált ételek között mindenki kedvére válogathat a jobbnál jobb falatok között. Erre az alkalomra készült ez a pite.
Holnapután, csütörtökön Hálaadás lesz, ez már inkább a család ünnepe. Ilyenkor összeülnek a rokonok, barátok és ami számomra nagyon megható az az, amikor körbeüljük a megterített vacsorázó asztalt, mindenki elmondja pár szóban, hogy miért hálás. Az elmúlt 1 év alatt történt jó dolgokra gondolunk, konkrétan megnevezve őket. Ilyenkor mindig elérzékenyülök, mert olyan sok dologért vagyok hálás!
Idén nagyon kedves barátaink hívtak meg az ünneplésre, remélem sikerül eleget tenni a meghívásnak, közöttük amúgy is családtagoknak érezzük magunkat.
Visszatérve a pitéhez, Catalina nagyon kreatívan tervezte meg ezt a pitét egy bizonyos versenyre. Az alma réteg alá fahéjjal fűszerezett marcipánt bújtatott. Sajnos az üzletben éppen nem volt marcipán, így valamit ki kellett találnom a töltelékhez. Először valami diósra gondoltam, aztán eszembe jutott a tőzegáfonya, vagy vörösáfonya (cranberry), amit nagyon szeretünk almával kombinálva, itt amúgy is része a Hálaadás napi ünnepi ebédnek. Ezért ennél az ötletnél maradtam, aztán beleraktam még jó néhány aszalt dolgot, mindent ami éppen volt itthon.
Erről eszembe jutott az a finomságos pite, amit Angliában ettem nagyon régen, ott karácsonykor nem hiányozhat a hagyományos desszertek közül, vaníliasodóval tálalják, rendkívül finom. Ott "mincemeat"-nek nevezik ezt a bizonyos pite tölteléket, én most ehhez hasonlót készítettem házilag. És finom lett ez is.
Hozzávalók a pitéhez:
- 15 dkg liszt
- 10 dkg hideg vaj
- 1 tojás sárgája
- 2-3 ek jeges víz
- csipet só
- 1 ek cukor
A lisztet, sót, cukrot összekevertem, majd összemorzsoltam a hideg, kockára vágott vajjal. Hozzáadtam a tojás sárgáját és a vizet (a liszttől függően) kanalanként adagoltam amíg összeállt a tészta. Folpackba csomagoltam és hűtőbe tettem 30 percre.
Közben elkészítettem a tölteléket. Az alábbi hozzávalók változtathatók ízlés szerint. Én csak úgy találomra pakoltam bele amit a polcon találtam, előtte lemértem, hogy hozzávetőlegesen meg tudjam adni a mértéket:
- 10 dkg aszalt tőzegáfonya
- 3 dkg aszalt ribizli
- 4 dkg aszalt barack, apróra vágva
- 3 dkg mazsola
- volt 10 db maraschino cseresznyém, ezt is beleaprítottam
- 1/2 tk reszelt narancshéj vagy citromhéj
- 1/2 ek keményítő liszt
- 1/4 tk gyömbér
- 1/8 tk szerecsendió
- 1/2 tk fahéj
Ezeket egy edényben jól összekevertem, majd felengedtem 1 dl almalével és 1/2 dl narancslével. Közepes lángon folytonosan kevergettem, még mindig túl sűrűnek tűnt, így még adtam hozzá 1/2 dl gránátalmalét (üdítő). Tovább főztem, már tetszett az állaga is, az íze is (megjegyzem, valami fenséges lett!!!), aztán hagytam kihűlni.
A pitetésztát kinyújtottam, piteformába tettem és visszahajtottam a szélét, majd 2 mutatóújjammal bordáztam. Ez nem is fontos, mert később úgysem látszik... Belekanalaztam a tölteléket, elsimítottam.
3 zöld almát meghámoztam (nálunk a pitéknél ez a fajta alma vált be, itt Granny Smith-t vegyetek), félbevágtam és 2-3 mm vékony szeletekre vágtam. Ebből kb. 2 és felet használtam el.
Elkezdtem körberakosgatni a pitét a szélétől kezdve a közepe felé.
Ezután megszórtam porcukorral.
Vékony vajszeletekkel megraktam a tetejét, hogy sülés közben ne fonnyadjanak az almaszeletek, kb. 3-4 dkg vajat használtam. A képen látható mennyiségnél többet tettem!
220 C vagy 427 F fokra előmelegített sütőben 35 percig sütöttem, amíg az almaszeletek szélei pirulni kezdtek. Még forrón megkentem a tetejét felmelegített baracklekvárral, ettől szépen csillogtak a szirmok.
Időigényes az elkészítése, de megéri a fáradtságot, nagyon finom!
Cat, thanks for this recipe too! It was worth making it! Thanks for Your help as well!