2010. szeptember 12., vasárnap

Mennyi terület szükséges egy 4 fős család közel teljes ellátásához?

Miből, mennyit, mekkora területen kell termesztenünk, egy családnak?

Nemrég azt kérdezte egy olvasó, hogy mennyi terület szükséges egy 4 fős család közel teljes ellátásához?

Erre nem is olyan egyszerű választ adni. Elég sok tényezőt kel figyelembe venni. Az első, hogy a meglévő kertünk mekkora méretű. Más az, ha még ezután tervezünk kertet létesíteni, vagy venni. De a rendelkezésre álló terület nagysága mindenképpen meghatározó. Kis területet jobban be kell osztani, tervezni kell a művelési sorrendet elő, fő, utó veteményekkel és, ha van rá lehetőség, a hajtatást alkalmazni.

Aztán a másik kérdés, hogy mennyire szereti a család a zöldségek egyes fajtáját. Ez emberenként eltérő. Míg az egyik bármennyi zöldborsót képes lenne megenni, addig a másik még fenyegetés árán sem enné meg.

Függ a termesztés attól is, hogy mennyi időt tudunk a kertre szánni, valamint a helye is. Otthon a háznál, külső kertben, esetleg más településen, ahova csak utazással lehet eljutni.

A ráfordítható idő meghatározza a kertművelési feltételeket. Mennyi időt tudunk szánni a talajművelésre, öntözésre, gyomirtásra, vagy éppen a vadkár elleni védekezésre, és főleg a betakarításra.
Így csak eléggé általánosságban lehet ezt megfogalmazni. Aztán mindenki igénye, és lehetősége szerint alkalmazza.

Mindenki nagyobb örömmel fogyasztja a saját maga által megtermelt termést, a frissen leszedett zöldségféle felülmúlja minden szempontból a vásárolt tömegárut.
A kiindulás az egy főre átlagosan számítható fogyasztás, és az annak megtermelésére szükséges terület nagysága.

(Balás – Filius nyomán)

Zöldségfaj          Fejadag kg/fő              Terület nm/fő

Fejes káposzta          10,0                          5,0

Kelkáposzta              2,0                            1,5

Karalábé                   2,0                            1,5

Karfiol                      2,0                             2,0

Sárgarépa                 7,0                             3,5

Petrezselyem             4,0                            4,0

Zeller                        0,8                            0,8

Retek – hónapos       0,8                            0,8

Retek – téli               0,5                             0,2

Retek- nyári             0,4                              0,2

Cékla                      0,6                              0,4

Paradicsom             15,0                             5,0

Zöldpaprika            12,0                             6,0

Fűszerpaprika         0,5                               0,5

Uborka                  10,0                            10,0

Spárgatök               2,5                              1,0

Cukkini                   3,0                              1,5

Zöldborsó               6,0                              10,0

Zöldbab                  3,0                               5,0

Vöröshagyma          9,0                               5,0

Fokhagyma             0,3                               0,5

Fejes saláta             2,0                               2,0

Spenót                    1,0                               3,0

Sóska                     1,0                               2,0

Burgonya                 20,0                           10,0

Ebből mindenki hozzávetőlegesen kiszámíthatja a szükséges területet, és mennyiséget. Természetesen ezek között is vannak olyan zöldségek, melyeket elő, illetve utónövényként is lehet vetni. Ezeken kívül még vannak évelők, fűszerek és egyebek, (szamóca, sarjadék hagyma, póréhagyma, torma fűszernövények), melyek termesztésére még valamennyi területet számolni kell. Nem vettük még figyelembe a csemege kukorica, sütőtök és dinnye termesztési igényt sem. Ha a kertünk otthon van, akkor extenzívebben tudjuk művelni, így valamivel kisebb területen tudjuk a szükségletet előállítani. (sűrűbb növényállomány, öntözés)

Azt lehet megállapítani, hogy egy személyre:

Igen jó termelési lehetőségek között, (háznál, öntözéssel) 30 nm területet számítva a legfontosabb zöldségféléket, 50 nm számítva pedig szinte mindent meg lehet kellő beosztással termelni.

Közepesen jó (átlagos) lehetőségek között 80-100 nm

Gyenge (külterjesen, öntözhetőség nélküli, távoli) lehetőségek között 150 nm

területet számítva pedig mindent meg lehet kellő beosztással termelni. Ha ennél nagyobb a területünk, onnan már csak rajtunk múlik, mit termesztünk.

Példaként újra megemlítem, hogy az én kertem művelt területe csak 100 nm, és itt terem meg a zöldségfélék nagy része. Természetesen ez nagy helyigényű, és tömegesen termeszteni kívánt zöldségeknek nem elég (burgonya, csemegekukorica, sütőtök és dinnyefélék, valamint nagy mennyiségű káposztafélék).

A termelés során még azt is figyelembe kell venni,hogy a terményeket hogyan, hol, és milyen módon tudjuk télire eltárolni, mert ennyi területről betakarított termést frissen nem lehet elfogyasztani.

A fentiek figyelembe vételével mindenki mérlegelni tudja, miből, mennyit termeljen.



5 megjegyzés:

  1. Igen érdekes ez a bejegyzés, ezen ilyen formában (négyzetméterre lebontva) még sose gondolkoztam, csak a kert optimális kihasználásán. Nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
  2. jaj de jó, hogy ráakadtam erre, éppen azon hezitálok, elég nagyok-e a telkek amiket nézegetünk. :)))

    VálaszTörlés
  3. jó talaj,meg fúrt kút nagyon sokat számít

    VálaszTörlés
  4. Így azért sokkal átláthatóbb az egész! :)

    VálaszTörlés
  5. Azért ez a m2-es számítás kissé bizonytalan: ha pl. 70 cm sor- és 35 cm tőstávolságra ültetem a burgonyát, hogyan számolom az 1 m2-t? Akárhogyan is, de csak egy sor fér bele, és max. 3 db tő! Ha 10 m2/fő, az 30 m2? Nekem kb. ennyi volt most és kb. 30 kg....tövenként 60 dkg átlag vegyes talajon...vírusos hervadással együtt....

    VálaszTörlés