Ezt a bejegyzést a másik blogomban már megmutattam, de mivel idevágó a téma, gondoltam idemásolom.
Úgyis régen volt itt frissítés...
A múlt szombaton esküvőre voltunk hivatalosak, az unokatestvérem ment férjhez.
Mikor elhozták a meghívót 1 hónappal a nagy nap előtt, felajánlottam, hogy készítenék nekik egy gyűrűpárnát.
Örültek az ötletnek, én pedig elkezdtem filózni rajta, hogy milyet alkossak.
Mivel Évi nem szereti a csicsás és fidres-fodros dolgokat, csakis egy egyszerű verzió jöhetett szóba.
De 3 hétig hiába gondolkodtam rajta, nem jött az ihlet.
Csak azt tudtam, hogy a közös nagymamánktól örökölt dolgokból fogom elkészíteni, mert ő is nagyon szerette a Mamit..
Adottak voltak például a gombok.
Gyerekkoromban imádtam a Mami gombjai között kotorászni, szortírozni őket, piszmogni velük.
Rengeteg gomb volt a dobozokban, szépséges kagylóból készültek, de akadtak különleges fémgombok is az egyszerűek között.
Ezek mind az enyémek lettek, más kézimunkához való dolgokkal egyetemben.
Aztán az esküvő előtt 1 héttel kezdett körvonalazódni, mit is szeretnék.
Olyan párnát találtam ki, ami beleillik egy 4 éves kislány kezébe, aki megkapta a "gyűrűk hordozója" szerepét.
És olyat, amit akár a nagy nap után felakaszthatnak valahová.
De főképp olyat, ami egyszerű.
Kerestem egy sallangmentes, és kicsi horgolásmintát, amit meghorgoltam, és kikeményítve blokkoltam..
Aztán egy békebeli nyers színű filcből kivágtam 2 darab 14cm átmérőjű kört, és az egyik közepére felvarrtam a meghorgolt darabot, és a fonák oldalra a szalagot, amivel majd felakaszthatják.
Aztán összeillesztettem a 2 kört, és apró öltésekkel majdnem végig összeöltögettem őket, de egy kicsi nyílást hagytam, ahol be tudtam bújtatni a tömőanyagot.
Miután ez megvolt, a nyílást is bezártam.
Ezek után pedig a gombvadászat következett, ami jó móka volt. Addig kotortam, válogattam, amíg nem találtam olyanokat (2 darabot), amik összepasszoltak.
Ezt a 2 gombot elővarrtam, azaz pár öltéssel összevarrtam, nehogy szétcsússzanak, majd odaillesztettem a horgolás közepére, és felvarrtam úgy, hogy egy kicsit összehúztam a párnácska közepét.
Majd egy irizáló gyönggyel fejeltem meg a gombokat
Már csak a gyűrűtartó szalag volt hátra, és a gyöngyök.
Kerestem a gyöngyeim között egy olyat, ami színben passzolt a párnácska stílusához.
Mivel nem akartam egy egész napot eltölteni a szemenkénti felvarrással, így ötösével szedtem a tűre a csontszín gyöngyöket, és a szélén körbevarrtam az egész párnát.
Ezután a gyűrűtartószalagot húztam be a párnába, és már kész is volt az ajándék.
(ezt a szalagot utána akár ki is lehet húzni nyom nélkül, ha zavaró lenne)
Egyszerű lett, illett a tulajdonosához, aki pénteken nagy meghatottság közepette vette a kezébe...
Nagyon tetszett neki, én pedig boldog voltam! :)
Íme, a készítés folyamata:
Egyébként az esküvőn láthattam, hogy mennyire jó volt a választásom a stílust illetően.
Teljesen passzolt a menyasszonyi ruhához, és a díszítésekhez, és főként a tulajdonosához.
A párnácskát el lehet készíteni, akár levendulával töltve is...
Még október elején varrtam ezt a szívet a húgom kislányának, de valahogy elfelejtettem felrakni.
Most pótolom.
Anyaga Tilda vászon. A pink filcszívre (nekem) baromi nehéz volt hímezni ezekkel az apró öltésekkel, mert rettentő vékony volt a filc.
Már ott díszeleg az ágyikóján, és vigyáz a pici lányra...
Belém költözött a karácsony szelleme. Csak olyan mintákat nézegetek, amik az ünnephez kötődnek. Vagy a télhez.
Mivel az idei karácsonyfámat hímzett lógócskákkal képzelem el, ez a dolog egyáltalán nem zavar.
Most egy Blackbird Design-os rénszarvas lopta be magát a szívembe.
Az anyagok között turkálva leltem rá erre a házilag festett Linda vászonra. Csak egy apró négyzet volt belőle, úgyhogy az 1 szálon 1 szállal megoldást választottam.
Fél délután sem kellett hozzá, hogy elkészüljön. A hátulját elfelejtettem lefotózni. Oda egy bordó, arannyal díszített karácsonymintás amerikai patchwork anyagot varrtam.
A nyakába egy bohókás masnit kötöttem a maradék fonalból.
Mérete: 4*4.5 cm.
Őrült ötletem támadt! :)
Erre még a párom is felkapta a fejét, és azt mondta: ez azért már túlzás...
Pedig ő kiválóan viseli az őrültségemet, de ez kiverte nála a biztosítékot. :))
Nem is ragozom tovább... De az tuti, hogy jövőre is el fogom követni ezt a galádságot.
Mert nekem (most) tetszik.
Még ugyan elég kopár, de jövőre készítek rá még apróságokat.
(Szerintetek is túlzás?) :)
Magamat felülmúlom azt hiszem, mert újabb kreálmányomat mutatom meg.
Oké, semmi különös, de tegnap délután elkészült Jack.
Már régóta tetszettek ezek a primitív figurák, és most jött el az ideje, hogy készítsek én is egyet magamnak. Szabásmintám nem volt, de ez nem volt baj. Gyorsan rajzoltam-vágtam egy mintát, és már szabtam is.
A teával festett anyagomat használtam a bábuhoz. Egy festett képről koppintottam a hímzés mintáját...:/
A nagymamám gombjai között keresgéltem szemnek valót, és direkt lett felemás... Csak hogy rémisztőbb legyen.:))
Az orrát vékony faágból csináltam, a száját kicsit összehúztam... Kapott egy kis sálat, mert szerintem kívánkozott rá egy kis szín.
Sajnos a fotó nem adja vissza Jacknek a rendes színét, mert ennél jóval sötétebb a teával festett anyag...:(
Nyár végén elhatároztam, hogy készítek egy mini terítőcskét egy kis hímzés, és egy kis patchwork kombinálásával...
Szeptember végén persze még semmi sem volt meg belőle.
És ha nem akartam lecsúszni idén is erről, össze kellett kapnom magam.
Először is kotorásztam az anyagaim között, de semmi megfelelőt nem találtam a hímzés részéhez.
Így aztán gyorsan festettem teával egy darab vásznat, és pár nap alatt kihímeztem a neten talált mintát. A mintát sajnos már nem tudom hol leltem, pedig free volt... ( majd ezentúl jobban figyelek...)
Utána már csak a varrogatás része volt soron. Megmondom őszintén, nagyon régen varrtam már - 1 éve -, kissé elszoktam tőle...
Ez sajnos látszik is, de sebaj... Majd belejövök újra...
Szóval csak elkészült a vágyott terítőcske.:))
Most egyszerre több munkán is dolgozom... Mikor mihez van kedvem.
Készülget 2 darab PS minta, egy lila sál, és egy fura szerzemény... :))
