....még játszom egy kicsit. A lábam mindig kéznél van.
Elegünk van abból, hogy folyton melegünk van, döntöttünk, irány a tenger!
Ez az első határátlépése (hopszi, ez képzavar, mert Hanna még nem tud lépni) kislányunknak. Illetve a pocakomban már sokszor utazott de ott sötét volt és a hőmérséklet is egyenletes volt. Most bezzeg aggódhatok, hogy ne érje a nap, ne egye meg a homokot, igyon elég folyadékot stb stb.
Divat most bababarát hotelekben megszállni. Hát majd én bababaráttá teszem a horvát apartmant. Viszem a kedvenc játékait és ha vele lesz kedvenc étele (ami még mindig az anyatej) akkor nem lehet nagy baj. Próbacsomagolást is csinálok. Félő, hogy kiszorít bennünket lányunk felszerelése..
Most először utazunk hármasban és már most tudom, hogy más lesz,mint eddig. Hanna diktálja az iramot, az ő kedve dönti el hová megyünk és hová nem. Ez a nyaralás lesz a legteljesebb...mi hárman..Hanna, papa és én.
Mitől lett lázas kicsi Hanna? A hétvége ennek megfejtésével illetve nyugtatgatással (én Hannát, engem pedig a barátok, rokonok, védőnő, orvos) telt.
A tünetek egyértelműek én mégis aggódom, mert az utóbbi időben minden nyafit a fogra fogok.
Éjszaka hosszan aludt. Örülök, mert a homeopátiás bogyók, a fogíny ecsetelők és a kúpok mellett még mindig az alvás a legjobb orvosság.
Vacak volt az éjszakám, Hanna három óránként ébresztett én pedig rohantam,hogy megvígasztaljam. Úgy viselkedik, mint egy újszülött, pedig már nagy baba. Éhes, szomjas, melege van, hiányol vagy a foga jön. Ezek a magyarázatok. Hajnalban kíméletlenül felébreszt. Lustálkodás? Az mi?
Most alszik ahogy minden reggel szokott. Jaj..mit keresek én itt? Miért nem bújok gyorsan ágyba én is, hogy a szemem alatt lévő karikák megszűnjenek?
Bocsánat..megyek is...
Ha túl sokat alszik azért aggódom, ha keveset akkor azért. Minden anya ilyen?
Rájöttem a kanállal való etetés titkára. Hanna következetesen összeszorította ugyanis pici száját bármivel is közeledtem felé. Kinyitni csakis a mellem láttán volt hajlandó. No mármost ezt nem teheti velem egy majdnem hét hónapos baba, úgyhogy "csakazértsem" adtam fel. Előbb a kisujammal adagoltam a finom mannát (alma, barack) majd később legújabb kanalával úgy, hogy amikor a kanalat folyamatosan ki akarta venni a kezemből engedtem, hogy ő is megfoghassa. Ilyenkor persze nagyon erősen tartom a kanalat de mégis előfordul, hogy a csapkodás következtében a szoba valamelyik zugában találkozom a reszelékkel. Nem számít. Kanállal eszik a drága. Tehetek én arról, hogy már most nagyon önálló? Ilyen gyerekről egyik könyv sem ír. Saját maga kanalaz.
Holnap a késsel -villával való evést gyakoroljuk )
Folyton panaszkodom, hogy Hanna éjjel nem jó alvó de arról nem szóltam, hogy nappal legalább kiszámítható. Reggel 8-kor, délben és délután egy két órát szunyókál ami szemmel láthatóan jót tesz testének, lelkének. Az enyémnek is jót tenne....
Sosem számoltam hetekben Hanna korát. Egyrészt, mert magamból indulok ki és azt gondolom nem tudnák kiszámolni lányom valódi korát az érdeklődők, másrészt pedig sokkal jobban hangzik ha hónapot adok meg...mostantól pedig már az év szót is használhatom. Bizony bizony..Hanna fél éves lett.
Sikongat! Állandóan sikít, tetszik a saját hangja. A szomszédok pedig fontolgatják, hogy kihívják a GYEVI-t (ha van még ilyen..) pedig tényleg nem nyúzzuk hanem az örömét fejezi így ki. Anyukám szerint operaénekesnő lesz. Férjem reméli, hogy nem, mert ahogy mondta "Minden jó operaénekes kövér".
Igazi partner! A legszebb kor! Persze az éjszakákat még mindig nem aludja át teljesen. Én a fogacskájára fogom, igaz már pont fél éve...
Anyatejen él a drága de persze elkezdtük a gyümölcs kóstoltatását is. Most az almaízzel barátkozik kisebb nagyobb sikerrel. Legtöbbször összezárja az ajkait vagy brümmög aminek következtében nemcsak az ő arca almareszelékes hanem az enyém is.
Öröm vele a séta, a buszozás, a vásárlás, mert mindenki arcára mosolyt csal. A hajléktalan úr is megjegyezte a buszon -pedig a társa a legújabb kocsmáról beszélt neki-, hogy milyen gyönyörű kislány. Talán ennek a bóknak örültem a legjobban, mert nagyon őszintének tűnt. Közben meg azon járt a fejem, hogy ő is épp ilyen kisbaba volt valamikor...
...és már kész hölgy. Sokat mosolyog és a hangos kacagást -amit eddig csak Johnson és Pampers pelenka reklámokban halottam- is gyakorolja. Mindent a szájába vesz mert ahogy a doktor bácsink mondta ebben a korban a száj a tapintó szerve a babáknak. Vannak babák akik kezdettől fogva átaludják az éjszakát, aztán vannak olyanok aki 3 hónaposan biztosan és nagyon kevés olyan aki még 4 hónaposan is kétszer kér anyatejet. Hanna is ezek közé tartozik azaz még mindig karikás a szemem az álmosságtól és legnagyobb vágyam, hogy 8 na jó..csak 6 órácskát aludhassak egyhuzamban.
Valakinek van valami jó módszere???????
Egyik ismerős mondta amikor nyafogtam a kimerültségtől, hogy na ja...régen anyáink, nagyanyáink idején egy ember kellett négy gyerek mellé..ma pedig négy felnőtt kell egy mellé.
Újabb oltáson vagyunk túl, Hanna kis fáziskéséssel de megérezte, hogy valaki a combjába szúrt és persze amolyan lányosan visított is. Doktor bácsi ilyenkor kiiszkol a lakásból és rám marad a feladat, hogy meggyőzzem a kicsit, hogy minden az ő érdekében történt. Sajnos annyira féltettem egész nap a jobb combját, nehogy megnyomjam, hogy sikerült pont arra az oldalára fektetni délután, így újra kezdhettem a nyugtatást. Szídtam magam amiért nemcsak számolni nem tudok de a jobbot is összekeverem a ballal.
Elkezdtem sportolni. Bizony bizony itt az idő, hogy visszanyerjem versenysúlyomat. A közeli uszodába járok hetente kétszer aquafitnessre. Mivel este vannak az edzések, Zoltánra vár a feladat, hogy vigyázzon Hannára. Többnyire csak az álmára kell vigyázni de volt olyan, hogy felriadt Volt, hogy teljesen kimerülve találtam rá mindkettőjükre.
Voltunk EU csatlakozást ünnepelni. Babakocsival majd amikor rossz néven vette, hogy nem lát ki -babakendőben. Mondanom se kell, hogy az Andrássy út sztárja volt.
Bizony bizony..4 hónaposan és két naposan lett Hanna EU-s állampolgár de ami ennél sokkal fontosabb vasárnap anyák napja....az én életemben az első olyan amikor nemcsak én köszöntök és köszönök...
Mindig is tiszteltem, szerettem anyukámat amiért felnevelt, gondoskodott rólam de igazán csak most, hogy anya lettem tudom azt, hogy micsoda feladat a törődés, gondoskodás. Másképp ünnepelem majd őt ezen a vasárnap és ezt Hannának köszönöm.
..és hogy vártam már erre a bűvös hármas számra hiszen minden tapasztalt kismama azzal nyugtatgatott a kezdeti nehézségek idején, hogy a harmadik hónap után a gyerek könnyen kezelhető lesz, kiismerjük egymást és csupa öröm lesz az életünk.
Van benne némi igazság hiszen mostanra már kapok visszajelzéseket a kicsi lánytól,hogy csak a legkedvesebbet említsem, mosolyt, kacagást,gügyögést. Együtt énekelünk és ezt szó szerint értsd, mert amikor valami csacska szöveget énekelek ő rögtön a saját lehetőségeihez képest csatlakozik.
Megtanultan a babamasszázs fogásait. A meglehetősen lelkes körzeti védőnő jött házhoz három alakalommal, hogy szakszerűen gyömöszölhessem eztán a babát. Imádja Hanna és én is imádnám ha nekem csinálná valaki de persze ez csak remény marad.. Úgy tűnik már most igaz az az állítás miszerint az anyák a saját be nem teljesült vágyaikat próbálják viszontlátni csemetéjükön azaz majd Hanna biztosan légi utaskísérő vagy ami még valószínűbb híres színésznő lesz valamikor. Ha mégsem akkor legalább nem kell könyörögnie egy kis masszírozásért úgy,mint az anyjának.
Persze továbbra is kialvatlanságban szenvedek, nehezen szokik hozzá a szervezetem a hajnali szoptatáshoz való felkeléshez és bár Hanna egyre hosszabbakat alszik az esti fürdetés után, még mindig nem eleget ahhoz, hogy én is friss és fitt legyek reggelre. A rendszertelen alvás következménye lehet a hallucináció is. Történt ugyanis, hogy az egyik kora hajnali szoptatás után ahogy visszamásztam a hitvesi ágyba, a szekrény alján egy villogó szempárra lettem figyelmes. Arról is meg voltam győződve, hogy az a valami mozog így nem tétlenkedtem, mélyen alvó férjemet felébresztettem akit szemüvegének felvétele után meggyőztem arról, hogy a szekrény alatt kígyó van.
Arany ember az én férjem, mert rögtön elemlámpát fogott és megnéztük, hogy mi az a valami aminek világít a szeme és mozog is.Elárulom..ruhafogas volt és a kinti lámpa világította meg a fém részeit. A mozgást nem tudom mivel magyarázni... Zoltán csak annyit mondott: Kimerült vagy kedvesem..próbálj meg aludni...vagy valami hasonlót.
Hanna két hónapos, itt az idő, hogy írjak.
Hannának sok esze van. Több, mint gondolná az ember. Tudja, hogy egysszerűen elviselhetetlen amikor sír és előbb utóbb ő nyer és felveszem. Ezért aztán nincs időm olyan dolgokra, hogy takarítás, főzés vagy hogy a legalapvetőbb életfunkciókról beszéljek nincs időm fésülködni, fogatmosni. Akkor kezdtem hangosan nevetni amikor a tükör előtt állva természetesen Hannával a kezemben fél kézzel sminkeltem magam. Pontosan eltalálni a szájkontúrt és a szempilláim végét meglehetősen nehéz egy több, mint 4 kilós vagy ha jobban tetszik majdnem 5kg-os csecsemővel a karomon.Amikor végre elalszik nappal akkor kezdődik a versenyfutás az idővel, gyorsan megpróbálom utolérni magam. Ilyenkor válaszolnék az e-mailre amit tőled kaptam..
Hanna hízik, szépen nő és máris igazi nő. Hatalmas a szempillája és tudja,hogy egy mosolyától elolvad a világ.
Én viszont annál kevésbé éreztem magam a permanens kialvatlanságtól nőnek így a Maxima című magazinba jelentkeztem, hogy változtassanak át. A levelem olyan jól sikerült, hogy előre vettek a sorban és még azon a héten szombaton Bp egyik leghíresebb szalonjában találtam magam.
Az eredmény? Khmm...frizurám ideális kismama frizura, pont így nézek ki amikor kikelek az ágyból és nincs időm fésülködni. A stylist hölgy farmerszerelésbe bújtatott tűsarkú szandállal a lébamon és rafinált kiegészítőket aggatptt rám. Profi sminkem is volt. Valamelyik Maxima számában te is megnézheted. Hannát is, merthogy elkísért. Na jó..Zoltán nélkül nem tudtam volna megcsinálni az egász átváltozást, ő volt az aki Hannára vigyázott sőt amikor már nagyon kritikus volt a helyzet elautókázott fvele egészen Lágymányosig és vissza, mert a kisasszony ilyenkor alszik, megnyugszik.
Alufóliákkal a fejemen és félig kisminkelve aztán megszoptattam a kicsit..szóval nem volt egyszerű.
Azt mondtam Zoltánnak, hogy ha Hannával már sehogy nem bírunk kivisszük valamelyik Plazaba, merthogy imádja a nyüzsgést. Ezen kívül a porszívó hangja is nyugtatóan hat rá.
Sokat sétálunk a Ligetben...ezt is imádja..én pedig közben bosszankodom, hogy miért nem lehet ahogy Demszky ígérte világvároshoz méltóvá tenni a parkot. Voltunk Martonvásáron a kastély parkjában is. További bevált nyugtató módszer a gyerek hibernálása azaz megfelelő öltözet után az erkélyre való kirakása.
Végezetül szó szerint idézem védőnőm szavait amirt a gyerekről mond minden egyes látogatása után:
Anyuka..olyan eleven ez a gyerek, mint a GYÍÍÍÍK! (a gyík szót nagyon erősen megnyomva)
