Ha Szentendre, akkor Vic és csokibolt

Szombaton Veszprémben voltunk(erről majd később), úgyhogy nem lettem kész a scrappes kihívással-pedig én voltam a házigazdi(irulpirul szmájli) És vasárnap is galád módon elhúztunk itthonról, mert olyan gyönyörű idő volt, hogy nem bírtunk itthon csücsülni!

Áki szülinapja lévén kérdeztem, hogy tortát kér-e, vagy kiránduljunk egyet Szte-re. És az utóbbit választotta, naná, hiszen ez egyúttal a csokiboltot jelenti;-) Szóval meglátogattuk Vikit, legeslegjobb barátnőmet, és sétáltunk 1et 4esben. Imádom Szte-t, ide jártam gimibe, és laktam is itt pár évet - és örülök, hogy túl vagyok mindezen :-) Gyönyörű (csak túristából van TÚL sok az én ízlésemnek.)

Még jó, hogy autóval tudtunk menni, mert olyan az időjárás, hogy Barsnak vagy 2 garnitúra ruha kell... de persze ilyen melegre nem számítottam, úgyhogy vékony sapi nem volt nálunk. (Olyan lelkiismeretfurdalásom volt, hogy el is határoztam, egy darabig bundabugyitól kezdve az ujjatlan kistrikóig mindent bepakolok!) Nanáhogy rettenetesen aggódtam, így amíg találtunk valami praktikusabbat, addig Viki sálját tekertem Bars fejére:-) És hogy ne legyen nyugtuk, utána meg azon aggódtam, nehogy mohamedánnak nézzék, és még baja legyen. (Anyám a nem komplett)

Néztünk sapikat - de vagy csipkés volt, vagy kicsi, vagy kicsi-és-csipkés. Végül kiegyeztünk egy elfogadható színű kendőben, amiben elég vagesz lett:

Kedvenc templomom előtt (a szokásos dilemma: vagy a torony marad le, vagy mi...így kompromisszum lett: egy kicsi belőlünk, egy kicsi a toronyból)

És Vikivel (nem is magasabb ennyiveeel, csak lejtőn állúúúnk!! ):

Betértünk az angyalos boltba is, de csak apróságokat vettem :-)

És végül a FŐ cél: a csokibolt! Nos, mi Gombóc Artúr rokonai vagyunk, úgyhogy szeretjük a lyukas csokoládét, töltött csokoládét, töltetlen csokoládét, kerek csokoládét, szögletes csokoládét, stb.stb. (Csak a rossz minőségű csokit neeeem!) A bolt icike-picike, de itt aztán lehet válogatni - csak a pénztárcánk győzze! (Ajánlat: Egyik kedvencünk Michael Cluizel "1ers Cru de Plantation" csokiválogatása - 16db (8féle) kis csokikocka, amiknek különlegessége, hogy egy csoki, egyazon ültetvényről származó kakaóbabból készült. És TÉNYLEG más ízük van :-) no, ilyet most nem vettünk az ára miatt)
Csak 2 félét: egyet a nagy kedvenc Chilis-ből (illetvehát pepperonis tulajdonképpen, csak mi hívjuk chilisnek...) és egy rózsaborsos csokit - imádom a csomagolásást is, olyan, mintha pipadohány lenne;-)Elsőre meglehetősen furának hangzik - csípős csoki??? (kb., mint a dinnye sóval) De isteni, érdemes kipróbálni! Pedig én utálom a csípős kajákat (a kare-raisu kivételével :-), de ezt NAGYON szeretem! Persze fontos alap, a jó minőségű étcsoki...
És ajándék 5let is van bőven - Joe (Józsi, Anya "pasija";-) pótapánk) névnapjára találtam is 1 szupert: mini szerszámkészelt csokiból!

Örvendtem, hogy itt jártál! :-) Egyél sok csokit!!

Ajándék :-)

Ákinak szombaton volt a szülinapja, és arra készültem ezerrel. Ez egy harmonika fénykép-album tulajdonképpen, és én kreáltam az egészet :-) Illetve a firka kereteket másoltam, mivel már nem maradt energiám, hogy kitaláljak valami szépet - és ezek ÚÚÚGY tecccettek!

(Még réggebben galád módon megtudakoltam melyek Áki kedvenc képei :-))
A chipboardok sk, barna kartonra nyomtattam-kivágtam-3D-sen ragasztottam, ja és arany festékkel összemázoltam :-) (arany és ezüst festéket kevertem össze, hogy szebb színe legyen :-) A címnél a "szegecsek" meg valamelyik kontúrmatrica maradványai.

Az eleje:
A fényképet Photoshopban átalakítottam olyanná, mintha festve lenne:

A belseje (a belső képekhez direkt nem akartam semmilyen keretet):



A borítólapok kettéhajtott kartonból vannak, és az egyik szélük nincs összeragasztva - ide lehet betenni a belső lapokat, amin csak a keretek vannak. (És így tulajdonképpen bővíthető is :-) Így megy bele a "betét":


A belső lapok nélkül:


És a hátulja:


Ez az egy ilyen elgondolkodós képem volt Ákiról, egy bulin készült, miközben Navratil Sanyi "jósolt";-) A "majdnem" pedig szintén nem vagyontárgyra vonatkozik, hanem Hugicára (vagy Öcsikére;-)!!
Húú, azért jó érzés, hogy meg tudtam valósítani az elképzelésemet!!

Köszi, hogy érdekeltelek egy cseppet! ;-) További ragyogó napsütéses szép napokat!!

7-et egy csapásra!

A scrapponthu-n a 7.gyorskörre végül a legnehezebb megoldást csináltam meg - úgyis aktuális volt(19-én lettem kész vele :-). Igazából az elrendezés egyből beugrott, csak a képek kiválasztása okozott HOSSZÚ órákig tartó fejtörést... Az volt a feladat, hogy soksok mindenből(meg voltak adva) 7et rakjunk rá. Eredetileg "fellógatni" szerettem volna a cimkéket, de ahogy ráraktam a fehér alapra, olyan jól nézett így ki - mintha csíkosl enne a háttér :-) Szóval így maradt. A mondatok: Szeptemberben megszülettél - Októberben mindent figyeltél - Novemberben tanultál kacagni - Decemberben dolgokért nyúlni - Januárban kezdtél forgolódni - Februárban elindultál-hátrafelé - Márciusban pedig... fél éves lettél! Szerettem volnam indent SK? de idő hiányában a Laugh everyday-feliratot, és a pecsétet csak kinyomtattam, a számok pedig K&C matrica.

Végül ez lett belőle:


Kössz, hogy jössz :-)

Ha Húsvét - akkor edzőtábor! ÉS az 1. kajálás :O

Már jó pár éve nem Húsvétozom "rendesen", mivel nagyhéten keddtől-vasárnapig van edzőtábor (aikido) minden évben. Ilyenkor Masuda sensei jön - és hát vétek kihagyni!! Nagyon-nagyon szeretem őt, mint embert,és mint sensei-t is! És az a helyzet, hogy Tőle tudok a legtöbbet tanulni, mivel kicsi és vékony. (Amit mi "művelünk"-Kobayashi irányzat- örökösének, Hiroaki senseinek pusztán az alkarja olyan vastag, mint a combom.. ) Sajna én nem edzettem, de Áki végig fent volt. Mi Barssal 2 napot voltunk-elég is volt elsőre! Elvileg ez már a 3. edzőtábor amin ott van, mivel tavaly a tavaszin is meg a nyárin is ott volt a pocakomban! A tavaszin még edzettünk is :-)

Nagyon élvezte - sokat mosolygott, meg nézelődött. És a nagy puffanások, meg csapkodások közepette is simán elaludt ;-) Aztán persze estére jól elfáradt...
Persze lefényképeztem Sensei-jel :-)

Szombaton esőben indultunk el - ráadásul Dobogókő felé! Pár méterrel magasabban, már havazott. Elég izgis volt nyárigumival - 1-esben is kipörögtek a kerekek...hát ki gondolta volna, hogy még téi gumi kell Húsvétkor???
És meglátogattuk véégre unokatesómékat, Andikáékat!! Milyen édes a kicsi Yasmin! És milyen NAGY mellette az én kicsi fiam! Pedig Yasmin is eléggé méretes korához képest, ugyanúgy, ahogy Bars volt...

Hétfőn kapott először IGAZI bébipapit Borsókám!! Nagy lelkesen csináltam neki almapürés krumplit, magunknak meg krumplipürét, Camambert sajttal, és áfonyalekvárral. Nekikészülődtünk, szépen meg is terített Apa bent a szobában - így a kanapéra téve a "kis-székét" nagyjából egy magasságban volt velünk. Először örült a Drágám, mivel az almalé evészetet NAGYON élvezi - "Húúú énisaztcsinálom,mintanagyok" - ragyog olyankor a tekintete, és nagyokat nevet.
Most is már a készülődésnél tiszta izgalomban van, és vigyorog. Na, nem sejted, mi vár rád..mondjuk Apával. Íme az első falat, még lelkesedve várja:


...na de aztán! :-) Elkerekednek amúgy is szép nagy szemei, és csak tátog. "Annnya, miezitta számban?? Mosmiccsináljak? Segícccs, veddki, Apaa!" Mi meg galád módon muatunk rajta :-)
Én: "Így kicsim, nyammogd el, és nyeld le." -mutatom túlzó mimikával, és elképzelem milyen mókás látvány lehetek...
Bars: (továbbra is kerekedő szemek, tátott száj, tele pürével) "JajjAnya-veddkimiezjajj"Én: (kérődzöm, mint egy tehén, közben nyamm-nyamm hangokat hallatok, és próbálok hatalmasat és jóó hangosat nyelni) "Semmi baj kicsim," -nyammnyamm - "ez étel, nyammogd el" - nyammnyamm - "íííígy, látod?" - nyammnyamm - "Aztán nyeld le" - gluggy.
Apa vigyorog...és ííígy tovább. Persze Apa is beszáll. Ketten kérődzünk, Bars meg tátog. Aztán a végén rájön, hogy ki tudja a nyelvével lökni a szájából a falatot... majd holnap folytatjuk..

És este azért meglocsoltak a fiúk - szerencsére VÍZZEL!! :-)

És utólag is Boldog Nyuszit Mindenkinek!!

Borsó-nap

Bars összement. Délelőtt voltunk dokinéniél, szokásos ellenőrzés, mérések. 1cm-vel mértek kevesebbet, mint egy hónapja. Majd az asszisztensnő nagy kegyesen közölte, hogy ugyanannyit írt be, mint múlt hónapban. Hát érdekes lenne, ha összement volna...
Délután meg úszás. Illetve nem-úszás. Próbáltam okos lenni, tervezni. Délben kevesebbet hagytam aludni, hogy délután PONT jókor és kellőképpen fáradt legyen, aludjon egy nagyot, aztán kajáljon. És akkor úszáson kipihent lesz, és nem lesz éhes! Extrán nem jött be.
Eleredt az eső, úgyhogy babakocsi sztorno, Kingával kell mennünk, autóval. 3óra, Bars éber... felveszem, sétálunk, próbálom altatni. Semmi. Szemei tágra nyílva, vidám, éber. Fél4 - még mindig a leghalványabb jelét sem mutatja, hogy álmos lenne. Kezd ugyan nyűgi lenni. Ismét séta - semmi!! Hajjajj, mi lesz ebből. 4 előtt 5 perccel kaja után elájul. 4 után 5 perccel megérkeznek Kingáék... átsuhan rajtam, hogy talán hagyni kéne az egészet, mert túl fáradt. De háátha! SZóval öltözés, indulás. Semmi gond, megyünk, öltözünk. (Hihetetlen bután van megoldva az öltözés, ez is megér majd egy fejezetet!!) SZóval hátizsák a vállamon, többi vászonszütyűben az oldalamon, másik oldalamon Borsó. Nagy ügyesen bevarázsolom a cuccost a szekrénybe, a hátizsáknál kissé lábbal rá kell segítenem, hogy be tudjam tuszkolni, olyan keskeny a szekrény. Bezárom, és el is jutunk egészen az ajtóig, ahonnan már kihallatszanak a benti babák hagjai, amikor is Bars szája legörbül, és sírni kezd. Ajjajj.. visszább kicsit, próbálom feldobni egy kis játékkal, nevetek neki a tükörben. Semmi. A sírást abbahagyja ugyan, de el sem mosolyodik, néz rám karikás szemekkel. Ekkor már kissé szadistának éreztem magam. Ismét elindulunk - ugyanazon a ponton ismét sírás, de most nagyon rákezdi. Hmm..erről ennyit. Nem úszunk.

Örökmozgó

Egyszerűsödött az élet, mióta Bars simán hasra tud fordulni.
Peluscsere menete:
Leteszem Barsot a pelenkázóra(Az egyszerűség kedvéért a földön van. Minek nekünk olyan kisasztalszerű izé? Albérletbe?? Különben is, japán módra főleg a fölfön leledzünk mi is...Ikeában meg lehet kapni felfújható pelenkázót:-)
Szóval Bars letesz, ruha kinyit, pelus le. Nyúlok a törlőkendőért, Bars már oldalt - még sikerül időben elkapnom - visszafordít. Hogy neki is legyen sikerélménye - szerzett egy pelust! (a pelenkázó mellett vannak egy nyitott dobozban odakészítve) Sebaj. Legalább azzal elvan egy darabig!
Törlés - nyúlok a krémért (még mindig elvan a pelussal! Éljen!) Kezem majd gyermek bekrémez - gyermek közben még mindig élvezettel rágja a pelust (brrr...). Amikor már alaposan krémes, pelus eldob, lefelé nyúlkál - keze is krémes, ezáltal rögtön az arca is, meg a lába is. Nyúlok tiszta és nyálmentes pelusért - ez a fél mp bőven elegendő, hogy villámgyorsan hasraforduljon. YESSZ! Gyerek - keze, arca, lába - és pelusozó is csupa krém... Egy mozdulattal hátrafordít, pelus villámgyorsan ráad, és krémmentesítsünk...
Ebéd után (helyett?) sétáltunk. Bars is díszbe öltözött :-) Mivel csak két kokárdám volt, az egyiket szétszedtem - lett egy kör alakú, meg egy szalag. Ezt kapta meg Bars :-)

És délután két pasim hathatós segítségével rend és tisztaság lett! Az én drága Uram segített takarítani, Bars meg nyugiban volt - elrágódott La Fontaine meséin (szó szerint!! :-) Másra úgysem jó ... Az is beteg ember volt, aki gyermekmeseként kiadta!

Rendmániás-én örvend:-)) Alkotó én nyavalyog (azt a drága időt ilyen hülyeségekre pazarolni!;-)
Csak Anya-én BOLDOG MINDIG!!! :-)

Köszi, hogy benéztél! :-)

Húsvéti lap

Két napja úgy néz ki a nagyszoba meg a konyha, mintha bombatalálat érte volna...a konyhában minden csak gyűlik (mióta Bars van, rettentő száraz a kezem, és az én Drága férjem átvállalta a mosogatást. Csak azóta valahogy hamar összegyűlik a mostalan...), a szobában szanaszét a papír-írószer és lassan növekvő scrappes készlet. Hja, gyerekkel nem oly ecccerű... Minek pakoljak össze? Ha Bars alszik, rohanok alkotni-és ha ebbe még az el- és szétpakolás is benne lenne, végképp semmi időm nem lenne.
Szóval a művész-énem alkot, és ilyenkor a rendmániás énem "alszik". Persze időnként felébred egy fél pillanatra, körbetekint és sikít egyet "ÚÚrrristen miezitt???", aztán szem lehúúny, és alszik tovább. Ez van... mióta Bars van - a rendmániás énem idegbajos. Sebaj, lesz még rosszabb is! Amikor már ő pakol szét mindent :)

A scrapponthu-n én is beszálltam a Húsvéti-képeslapküldő-stafétába, Mesinek kell majd elküldenem. Úgyhogy alkottam...elég nehezen jött össze. 
"Szokásos" kedvenc méretem - 20x20as - kissé megnyújtva jobb oldalon. Felül a lepke "lóg" le róla, a belső odlalon meg a tojás kandikál ki.
Eredetileg teljesen mást képzeltem el, de aztán előbukkant a gyönyörű narancssárga pillangós szalagom, és muszáj volt rátennem. Nekem tetszik, olyan tavaszi.

És belül (a jobb oldal a címzettnek szól, azt nem rakom fel :-)

Kedvencem a piros tojás. A fehér tollam elég ramatyul fog, megszenvedtem vele... de épp emiatt kicsit olyan, mintha festett lenne a minta (és a miniatűr-mániám is kiélhettem a masnikon :-)

  A nyuszit egy japán levélpapírról vágtam le:

Hogy feldobjam a filc-virágokat, gyöngy került a közepükbe. Nem nagy szám, csak tetszik ez a fénykép ;-)

Közben meg a heti kihíváson törtem a fejem. Ugyanis nagyon klassz! Ez a 7. gyorskör, ezért mindenféléből 7-et kell az oldalra pakolni. Egyből 3 lehetőség is az eszembe jutott, de nemtom hányra lesz időm.
A legkönnyebb azt hiszem a tesós oldal (3 anyától 7en vagyunk összesen tesók :-) csak várnom kell Apára-mert szégyen nemszégyen, de nem tudom pontosan mindenkinek mindkét nevét, meg szül. dátumát.
Na, felébredt Borsó...

Usziban

Ma voltunk másodszorra babaúszáson. A kép még előzőn alkalommal készült. Balról jobbra: Csongi (kb. 1 hónappal fiatalabb), Álmos (1 nappal fiatalabb) és Bars. Khmm... kis Dundikám :-)

Ismét ugyanaz a forgatókönyv. Nyugis érdeklődés eleinte, aztán megint mi voltunk, akik először jötte ki a medencéből. Ugyanúgy a 20. percben Borsó elkezdett nyűgizni, az oktató bácsi vigyorgott "Ahogy megjelent Apa, elkezdett a lurkó nyafizni". Ráhagytam. Amikor kimentünk, kb. 1 perc múlva büfizett 1 hatalmasat. Na ja, nehéz egy vizilabdázó-palántának.

"Mert kitaláltad, hogy neked bizony 2m magas, vizilabdázó fiad lesz. És tartani kell a tervet. Úgyhogy úszunk. Mit neked, hogy a múltkor is fáradt voltam és éhes! Mit neked, hogy egy hatalmas büfi lakozik bennem, és ki akar törni! Mit neked, hogy csurom víz a fejem, és belemegy a víz a fülembe!"

Pedig én nem is gondoltam komolyan - csak tök jól hangzott.  Nem lesz kötelező vizilabdáznia... majd meglátjuk, hogy mi lesz később :) 
Nekem meg még mindig szoknom kell, hogy ő egy tőlem teljesen független lény. És attól, hogy én imádom a vizet, ő nem feltétlenül fogja. Meglátjuk, mi lesz ebből az úszásból a végére, kiváncsi vagyok.
Kösz, hogy itt jártál :-)

Énisénis!!

Örvendek a szerencsének, hogy rámnézel :-) A kezdet kezdete... nagyon szeretek fényképezni, és van pár kép, amit szeretnék megmutatani pár embernek-de! a mail lassú, vagy túl nagy a képméret, és folyton telepakolni az emberek fiókját nem illendő mégsem. Hát itt vagyok :-) és bloggolok...
ÉÉÉs véégre valahára elkezdtem Scrappbookokat is gyártani 2008.januárban, így ezeket is szeretném megmutatni majd.