2014. október 15., szerda

Ír írós csokis muffin

Amikor anno megláttam Trollanyunál ezt a receptet, tudtam, el kell készítenem. Kapóra is jött, hogy vendégségbe mentünk. Ezért nem kuglófnak, hanem muffin formában sütöttem meg, mert a vadiúj, muffinpapír alakú szilikon formáimat is fel kellett avatni. Hát a végeredmény tényleg magáért beszélt. Szaftos, könnyű és nagyon finom.
Mivel nekem volt még egy kis maradék fehércsoki valami bonbonozásból, azt csurgattam a tetejére csak úgy lazán. Nagyon mutatós lett vele és a fehércsoki  édessége ellensúlyozta a kakaó kesernyésségét. Recept másolva Tollanyutól INNEN, leírás tőle, mivel én nem kuglófot készítettem.


Hozzávalók:
 
18 dkg liszt
5 dkg kakaópor
12 dkg (barna)cukor
1 1/2 tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
1/2 tk. só
1 tojás
2,5 dl író vagy tej + 1 ek. ecet elkeverve, 10 perc után már használható
1,25 dl görög joghurt
6 dkg olvasztott vaj
A száraz hozzávalókat elvegyítettem, a nedves hozzávalókat szintén. Íróm nincs, de író helyett mindig ezt szoktam használni, a tejet elkeverem 1 evőkanál ecettel, hagyom állni és 10 perc után már használható is, jó alternatíva, ha nincs író otthon. Majd a mixer táljába öntöttem mindkettőt és simára kevertem, pár perc alatt megvan az egész. Egy muffin formát kikenünk vajjal, megszórjuk liszttel és a masszából egy jó evőkanálnyit teszünk egy- egy lyukba. Ebből a mennyiségű tésztából két formára elegendő muffinunk lesz. 175 fokos sütőben kb.  20,25 perc alatt készen van. Amikor kivettem a sütőből, a formában hagytam 5 percig, majd rácsra borítottam és hagytam teljesen kihűlni.
A mázhoz a csokit vízfürdőn felolvasztottam, szilikonos sütőpapírból kis nyomózsákot hajtogattam és azzal megcsíkoztam a fejreállított muffinokat. Hagyományos muffinsütő esetén a sütikék oldala sima lesz, nekem a muffinpapír alakú formák miatt lett bordás.





JÓ ÉTVÁGYAT!

2014. október 12., vasárnap

Káposztás fazék

 Juj, de régen írtam már szeretett blogomba. De hát, ahogy az lenni szokott, nem mindig tud az ember a szíve szerint cselekedni. Elvittek a mindennapok a maguk sodrásukkal. Remélem azért hiányoztam! ;-)
Szóval a hétvégén ismét össze- vissza éltünk. Szombaton még főzni sem volt időm. De vasárnapra kigondoltam valamit. Egy igen tartalmas ételt, Életem Párjával be is vásároltattam hozzá. Igen ám, csakhogy csalt a szemem. Nem volt elég savanyú káposzta itthon. Sebaj, ahol a legnagyobb a szükség, ott van legközelebb a segítség. Nekem anyósom, akinek volt még egy kis fej káposztája a kamrában. Hát így változtattam a recepten és elmondhatom, csak a javára vált. Brutálisan jó, és rettentően kalóriadús. Viszont téli, ráérős hétvégéken remekül el lehet készíteni. És végre ismét bevetésre kerülhetett a káposztafőző fazékom. Drága Anikó barátnőm igen sokat jutott eszembe a főzés során, mivel az ő inspirálására lett nekem is ilyen edényem. :-)) De bárminemű agyagedény vagy más anyagból készült megteszi, lényeg, hogy bírja a sütő hőjét.


Hozzávalók:

500 g savanyúkáposzta
500 g édes káposzta
600 g főtt tarja
300 g húsos füstölt szalonna
fél szál póréhagyma

bors
3 babérlevél
1 ek. pirospaprika
1 bögre rizs

Az édes káposztát legyaluljuk és összekeverjük a savanyú káposztával, sózzuk, de csak mérsékelten, mert a szalonna és a tarja is sós, borsozzuk, alaposan összevegyítjük. A pórét kicsit vastagabb szeletekre vágjuk, a szalonnát 2 cm csíkokra szeljük, a tarját nagyobb szeletekre vágjuk. 

A káposzta egyharmadát a tál aljára terítjük, beborítjuk a póré felével, rárakjuk a szalonna felét.

A káposzta második harmadát és a póré másik felét a szalonnás rétegre rakjuk, majd ráhelyezzük a tarjaszeleteket. 
 Beborítjuk a maradék káposztával, rárakjuk a szalonna másik felét és három babérlevelet.

Megszórjuk a pirospaprikával és felöntjük annyi vízzel, ami majdnem ellepi, ez kb. 1,5 l víz. 
Ezután lefedve betesszük a hideg sütőbe és 180C fokon elkezdjük sütni. Óránként megnézzük és meglocsolgatjuk a saját levével. 2,5 óra elteltével hozzáadjuk a rizst, alaposan beletumkoljuk a szaftba és kb. fél óra alatt puhára főzzük. 20 percet sütjük fedő nélkül, majd a sütőt elzárjuk, a maradék hő kihasználásával pihentetjük és puha kenyérrel vagy éppen magában fogyasztjuk.