Citromos sajtkrémszelet és meggyes-túrós szelet

Szeretek rendelésre sütni-főzni. Akkor legalább nem kell törjem a fejem, mit is készítsek. Ezt a sütit Leányzó kérte, persze, hogy megsütöttem. Eredete a nagy sikerű sajttorta, ami azóta többször elkészült tepsiben, szeletes süti formájában. Ez is hasonló, de kicsit változtattam a tölteléken is, meg a tésztán is. Végül mégsem olyan lett, mint terveztem. Két lap közé került volna a töltelék, de beleborítva a tepsibe a kissé lágy sajtkrémet, attól tartottam, ha  tetejére is tésztát teszek, el fog süllyedni. Ezért csupaszon maradt, s a tészta másik feléből sütöttem gyorsan egy másik sütit.

• 40 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 1 sütőpor
• csipet só
• 15 dkg margarin
• 2 tojás
• 1 teáskanál vaníliás cukor

A töltelékhez:

• 1 kg sajtkrém
• 20 dkg cukor
• 2 citrom lereszelt héja + 1 citrom kicsavart leve
• 3 tojás
• 3 evőkanál liszt

Így készült:

A tésztához előbb elmorzsoltam a lisztet a margarinnal, majd hozzáadva a többit, összegyúrtam.

A tésztát egy órányit pihenni hagytam, majd két fele osztottam. 

A sajtkrémet elkevertem a cukorral, tojásokkal, liszttel, a citromok héjával és egyik kicsavart levével. 

A tészta egyik felét kinyújtottam, sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Ráöntöttem a tölteléket.

180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje kissé megbarnult.

A tészta másik felét másik tepsibe tettem, meggydzsemmel vastagon megkentem s túrós krém került rá, úgy sütöttem meg.

Előbb le sem akartam fotózni, aztán látva sikerét, mégis kattintottam néhányat. Akkor álljon itt a töltelék receptje is:

• 30 dkg túró
• 4 dl tejföl
• 20 dkg cukor
• 1 citrom leve
• 3 evőkanál gríz
• 5-6 dkg mazsola
• 2 tojás
• 1 üveg meggydzsem

A belevalókat összekevertem, s a dzsemmel megkent lapra simítottam, így sült ki.

Arról, hogy melyik a finomabb, megoszlottak a vélemények. Volt, akinek ez a hirtelen összedobott, meggydzsemes ízlett jobban, volt, akinek az elsőként tervezett. Nálam is az utóbbi vezet, de csak hangyányival! :-)

Kossuth kifli

Ami igazából nem is a hagyományos értelemben vett kifli, hanem kevert tészta félhold alakúra kiszúrva.
Az iskolában a felsős kollégák egy izgalmas vetélkedőt szerveztek a gyerekeknek az ünnep alkalmából. Egyik feladat az volt, hogy egy szülő által sütött süti kóstolása után találják ki az összetevőit. Gondoltam, ha már a felsősök sütiznek, nehogy már az apróságaink kimaradjanak a jóból! :-) Előkerestem Anyukám receptjét, s mindjárt sütöttem két tepsivel is. Egyik itthon maradt, a másikat elvittem munkába. A nagy késő délutáni sietségben egy kis baki is becsúszott, a második adagból kifelejtettem a tejet. Akkor jutott eszembe, mikor belevágtam, s feltűnt, hogy keményebb, mint az elsőként kisült s közben gyorsan apadó társa. Ehető volt persze, csak nem pihe-puha, mint lennie kellett volna. De így is elfogyott...

 Hozzávalók:

• 5 tojás
• 25 dkg liszt
• 25 dkg cukor
• 10 dkg margarin
• fél csomag sütőpor
• 1 dl tej
• csipet só
• 1 citrom leve és héja
• 10 dkg dió

Így készült:

A tojásokat szétválasztottam.

A sárgákat a cukorral habosra kevertem, majd hozzákevertem a mikróban megolvasztott margarint. Beletettem a citrom lereszelt héját és kicsavart levét, a sütőport, lisztet és a tejet. Alaposan elkavartam.

A tojásfehérjéket a csipet sóval felvertem, beleforgattam a masszába.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. (34×26 cm-es tepsiben készült.)

A diót aprítógépben durvára daraboltam, rászórtam a süti tetejére.

180 fokon addig sütöttem, míg a teteje pirulni kezdett, de a biztonság kedvéért tűpróbát is végeztem.

Miután kihűlt, pogácsaszaggatóval kifliket vágtam belőle.

Attól tartottam, lapos lesz a süti 25 dkg lisztből készítve, de nem volt az. Szépen megnőtt, s jó levegős, puha süti lett. Amennyiben nem marad ki belőle a tej! :-)

Almás kosárkák

Az ősszel beszerzett alma maradéka annyira megfonnyadt, hogy már senkinek sem kell. Mi mást lehetne velük kezdeni- hát almás sütit sütni! :-) Kosárkákban álmodtam meg, de mire meggyúrtam a tésztát, nagy volt a kísértés, hogy két lapban kinyújtva sima pite legyen belőle. Aztán csak erőt vettem magamon, s a macerásabb változatnál maradtam. Ami valóban időigényes, mert kikenni a kosárkákat, beleigazítani a kivágott korongokat, megtölteni nem kevés munka, de a négy napos pihenő során ráértem. S a végeredmény: szeletek helyett helyes kis kosárkák, amiket aztán jóízűen falatozott a család.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 55 dkg liszt
• 20 dkg zsír (+ egy kevés a formák kikenéséhez)
• 20 dkg porcukor
• 2 tojás
• 2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1,5-2 kg alma
• 20 dkg cukor
• 1 citrom kicsavart leve
• 4 evőkanál gríz
• 1 teáskanál mézeskalácsfűszer (vagy fahéj)

Így készült:

A lisztet elmorzsoltam a zsírral, majd hozzáadtam a cukrot és tojásokat, végül apránként a tejfölt. Annyi kell belőle, hogy összeálljon a tészta.

A meggyúrt tésztát pihenni hagytam.

Közben a megmosott almákat lereszeltem, levét kicsavartam. Elkevertem a cukorral, grízzel, citromlével, fűszerrel.

A formákat vékonyan kikentem zsírral.

A tésztát enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, közepes pogácsaszaggatóval kiszaggattam. A maradék tésztából, illetve a hulladékból, amit újra összegyúrtam, kis formákat vágtam ki.

A korongokat beleillesztettem-nyomkodtam a formákba, megtöltöttem reszelt almával, 1-1 kis formát tettem a tetejére.

180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a tészta kissé megpirult.

Mikor kissé hűlt, kiszedtem a formából. Egész könnyen kijöttek, kissé meglazítva szélét s felfordítva engedelmesen beleborultak a tenyerembe.

Mikor az összes forma megtelt ( 36 van belőle), a maradékot szilikon muffinformákba tettem. Aztán a töltelék fogyott el, az utolsó 6 kosárkába birsalmalekvár került.

A család csupán a tejszínhabot hiányolta róla, de hát az almás pite sem tejszínhabbal készül. Kénytelenek voltak anélkül megenni. Így is finom volt! :-)

Mézes zserbó

Újságlapozgatás közben megláttam a fotóját, s rögtön tudtam, melyik süti lesz a hétvégi befutó. Előkerestem a régi receptemet, annak alapján készült. Eredetileg úgy kéne, hogy a cukrot, mézet, margarint, tejet, tojást összemelegíteni gőz fölött, de egyszer tettem egy próbát úgy, hogy csak simán összegyúrtam a hozzávalókat. Úgy is finom lett, azóta többnyire kihagyom a kézégetős részt. Lehet, nem teljesen ugyanaz az eredmény, de ha a gyerekek minden szelet után megdicsérik a sütit, akkor valószínűleg így is finom. Persze nekem is ízlett! :-)

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 60 dkg liszt
• csipet só
• 15 dkg margarin
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 20 dkg porcukor
• 1 nagy tojás
• 2 evőkanál méz
• 1 dl tej

A krémhez:

• 8 dl tej
• 8 evőkanál gríz
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 25 dkg margarin
• 20 dkg cukor

Így készült:

A lisztet, sót, szódabikarbónát, cukrot elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a mézet, tojást, tejet s összegyúrtam. Kicsit ragacsos lett, ezért még egy evőkanál lisztet gyúrtam hozzá.

A tészta pihent 1-2 órát, de ez nem kötelező, csupán így alakult a tennivalóm.

Négy részre osztottam a tésztát, tepsi méretűre nyújtottam mindegyiket (28×34 cm) s sorra 180 fokon addig sültek, míg világosbarna színük lett. Hamar sül, figyelni kell rá.

A tejből, grízből, vaníliás cukorból tejbegrízt főztem. Hagytam kihűlni, időnként átkavartam.

A margarint a cukorral elkevertem, hozzákanalaztam a kihűlt tejbegrízt. Addig kell kavarni, míg a cukor nem ropog benne.

A közben kihűlt lapokat megtöltöttem a krémmel. 

Másnapra jól átpuhult, könnyen lehetett szeletelni.

A tetejére csoki vagy porcukor kerülhet, ezúttal így csupaszon készült. A porcukor semmiképp nem hiányzik róla, elég édes így is, sőt. 

Csokival a tetején, valamint több krémmel készült legutóbb:

A krémhez való tejbegríz 1 l tejből és 10 evőkanál grízből készült. A tetejére pedig 10 dkg csoki lett felolvasztva 2 evőkanál olajjal. Egyébként ugyanúgy készült.
Karácsonyra is érdemes elkészíteni!

Tepertős pogácsa

Olyan ritkán sütök tepertős pogácsát, pedig nagy kedvenc. Leginkább azért, mert ha tepertő készül, elfogy, mielőtt még sütemény lenne belőle. De legutóbb olyan szalonnát kaptam zsírnak kisütni, ami egyáltalán nem volt húsos, így a belőle lett tepertő nem lett olyan jó ízű. No de annál finomabb pogácsa lett belőle!

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 púpos teáskanál só
• 10 dkg margarin
• 1 tojás + 2 sárgája
• 5,5 dl házi tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 50 dkg darált tepertő
• kevés őrölt bors
• 1 teáskanál mustár
• 1 tojás lekenni

Így készült:

A tepertőt ledaráltam, elkevertem a mustárral és két-három tekerésnyi frissen őrölt borssal.

3 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztet, sót elvegyítettem, elmorzsoltam benne a margarint. Hozzáadtam a tojást és a sárgákat valamint a felfutott élesztős tejet, s a többi langyos tejjel megdagasztottam. Közepesen kemény tésztát kell kapni: ne legyen szétfolyós, maradjon egyben, de azért könnyen belemenjen az ujjunk.

A tésztát letakarva hagytam megkelni.

Mikor megkelt, vékonyra kinyújtottam, téglalap alakúra. A tepertő nem volt éppen kenhető állagú, ezért picit beraktam a mikróba, hogy puhuljon, de ne melegedjen át. Rákentem a tészta kétharmadára. Az üresen maradt harmadot ráborítottam a tésztára a közepéig, majd a másik felét rá az egészre. Így három rétegű lett a tészta. A kapott téglalap egyik felét ráhajtottam a közepéig, a másik felével beborítottam. 

Fél órai pihentetés után kinyújtottam, újra hajtogattam ugyanígy. Megint fél óra pihentetés, majd kinyújtottam a tésztát úgy másfél ujjnyi vastagra.

Bevagdostam a tetejét, közepes pogácsaszaggatóval kivágtam, igyekezvén, hogy minél kevesebb hulladék legyen, mert újra összegyúrva már nem lesz leveles.

Tepsibe rakosgattam, felvert tojással lekentem, 180 fokon szép pirosra sütöttem őket.

Jó ropogósak voltak, s szép leveles. Meg finom! :-) Azon frissiben elfogyott az első tepsivel- hárommal lett összesen, tehát jó kiadós adag.

Van már a blogon tepertős pogácsa recept, itt és itt, de szerintem mind közül ez lett a legfinomabb. Anyukám mindig hajtogatva készítette, bár a tészta összetevőit és a tepertő mennyiségét nem ismerem. Szerintem ő sem recept alapján készítette, hanem emlékezetből, vagy érzésre. Én meg... próbálom elővarázsolni a régi ízeket...

Krémes-habos piskóta

Múlt hétvégi "alkotás". Valami krémeset szerettem volna, viszonylag gyorsan. Ha lapokat sütök, macerásabb, no meg még puhulnia is kell egy napot, nekem meg nem volt még egy napom. :-) A piskóta mellett döntöttem, mert az kihűlés és töltés után szinte rögtön szeletelhető és ehető. Jó sok krémet kavartam, és még hab is került a tetejére. Épp ilyenre vágytam! :-)

Hozzávalók:

• 6 tojásos piskóta
• 1 l tej
• 10 evőkanál liszt
• 3 tojássárga
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 25 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 6 dl tejszín + 3 evőkanál cukor
• habfixáló

Így készült:

A piskótát kikavartam, sütőpapírral bélelt gáztepsibe simítottam, kisütöttem.

A lisztet (közepesen púposan kanalaztam) kevés tejjel és a tojások sárgájával simára kevertem, majd fokozatosan hozzáadtam a többi tejet. A vaníliás cukorral együtt állandóan kavargatva felfőztem.

Kavargatva hagytam kihűlni. Közben a vajat a cukorral elkevertem, s kanalanként hozzáadtam a kihűlt lisztes pépet. Habosra kevertem, a kihűlt piskótára simítottam.

A tejszínt a cukorral habbá vertem. A végén két habfixáló is került bele, nem nem akart eléggé keménnyé verődni.

A habot a krémre simítottam, kanál hátával hepehupásra igazítottam.

Tartottam tőle, hogy a sok péptől lisztízű lesz a krém, de nem, nem volt az. Finom volt, jól is jött, hogy a vasárnap délutáni pihenés (végre!) közepette van mire rájárni. :-)

Aszalt paradicsomos kenyérkék

Kisfiam bagettet kért, de mire kisültek, túl vaskos lett, így marad a magyar elnevezése a mindennapinknak. De azért az olaszos ízvilág megvolt az aszalt paradicsomtól és zöldfűszerektől. Már megint nem volt a boltban kenyér, mire hazaindultam, így kénytelen voltam sütni. Nem esett nehezemre, a végeredmény pedig lényegesen jobb és különlegesebb lett a szokásosnál. Ez már régebb készült, de ma is sütnöm kell, mert szombat van ugyan, de munkanap volt, s mire szabadultam, minden bolt zárva volt.

• 1 kg liszt
• 2 teáskanál só
• 2 evőkanál búzakorpa
• 1-1 nagyobb csipet morzsolt petrezselyem, oregánó, bazsalikom
• 2,5 dl tej + langyos víz szükség szerint
• 1 teáskanál cukor
• 5 dkg élesztő
• olívaolajban eltett aszalt paradicsom

Így készült:

Az aszalt paradicsomot -fél kis üvegnyit- feldaraboltam.

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztet, sót, korpát, zöldfűszereket tálba tettem (nem túl sokat, hogy ne uralkodjon az ízük), hozzáöntöttem a felfutott élesztős tejet, s gyúrni kezdtem. Közben adagoltam a langyos vizet, annyit, hogy megfelelő keménységű legyen a tészta. Végül belekerült a darabolt paradicsom az olajjal együtt, amiben volt. Megdagasztottam a tésztát s letakarva kelni hagytam. 

Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam, 3 részre osztottam. Hosszúkásra formáztam, néhányat csavartam rajta. 

Papírral bélalt gáztepsibe tettem a 3 rudat. Hagytam még pihenni 10 percnyit, majd betettem a hideg sütőbe, beállítottam 180 fokra s addig ültek odabent, még szép piros, kopogós héjuk sült.

Leányzónak mindig le kell vágjam a kenyérsarkot még azon frissiben. Ő tesztelte ezúttal is. Finom lett, magában is, de vajjal megkenve nem is kellett más rá.