"S mind, amiket e szép sziget ,ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr ,túl messzi tengeren."

Arany János: A walesi bárdok

Diós lekváros kosárka

Régen apai nagymamám isteni süteményeket készített. Kosárka,mézes,hókifli,linzer karika,kókuszos csiga... Mind mind olyan finom volt,amilyenre senki más nem csinálta! Ma már -86 évesen - nemigen sütkérezik,ami érthető. Ez már a mi feladatunk. Őt is vendégül látni úgy, ahogyan Ő tette azt régen.
Azokat az éveket idézve készült nálam ez a süti. Karácsonyra igazán illő.
Hozzávalók:
30 dkg liszt (most tönköly fehér)
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
2 tojás sárgája

Barack lekvár

4 tojás fehérje
30 dkg dió
10 dkg cukor
A margarint elmorzsoljuk a liszttel,hozzáadjuk a cukrot,tojást és összegyúrjuk. Legalább egy órára hűtőbe tesszük folpackba csomagolva. Az enyém talán 3-4 órát is pihent. Lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk és a kosárka formánál kicsit nagyobb szaggatóval (pohár) annyi kört szúrunk ki,ahány kosárka formánk van. Eközben a tojás fehérjét habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot majd a legvégén a diót.
A tészta karikákat beleillesztjük a formába. (semmivel nem kentem ki és a 24 sütiből 23 sértetlenül kijött) Belekanalazunk egy evőkanálnyi barack lekvárt,
majd egy púpos kanálnyi diós habbal befedjük.
Tepsibe sorakoztatjuk kis kosarainkat és 170 fokon kb 30-40 percig sütjük. Alaposan sütő függő a dolog.
Mikor kész, kivesszük tepsistől hűlni és mikor már csak langyos, kivarázsoljuk a formákból. Én óvatosan kissé összenyomva,fejre állítva a kosarakat pottyantottam ki a sütiket.

1 megjegyzés: