Divatkollázs

Pink dream by Princildi

Ledanna blogjában találtam ezt a szuper kollázs készítő oldalt.
Ez az első művem, de biztosan nem az utolsó :)))
Mennyire jól jött volna ez régen, amikor a vizsgamunkámat készítettem.
Akkor még szines magazinokból kellett összevagdosni a kollekció hangulati kollázsát:

Színházba megyek!

Ma este nézem meg Puccini: Turandot c. operáját egyik kolleganőmmel.
Amióta gyerekeim vannak, sehol nem voltam csak úgy saját örömömre szórakozni, kikapcsolódni.
Most is kicsit lelkiismeretfurdalásom van...
De Puccini a kedvencem, ezt most muszáj élőben hallgatnom, néznem!

Uncsi ez a műsor...

Kicsit várni kell, hogy megjelenjen és indítható legyen!!!



...találtam... nagyon cuki (szegényke)!

Előgyermeknap

A lufikon látható nevezetű áruház buliján voltunk ma délelőtt, a vásárlásokért összegyűlt kuponokat lehetett elszórakázni a gyerkőcök örömére forgókon, ugrálóvárban, csúszdán.
A képen látható szerzeményeket osztogatták még, a Monte-s az egy kis hűtőtáska. Kicsit aggódtam, mert elég felhős volt az ég, de -a tegnapelőtti hatalmas jégeső óta- még szárazon megúsztuk. Talán nem is kell említenem, mekkora tömeg volt, sorban állás az ajándék holmikért, kisebb közelharcok a játékokra való feljutásért.
És mi lesz még délután!
De hát ennyi jár a gyerekeknek, a szülő meg megérdemli :)))!

Nyári vakáció

Azt hiszem nyolcadikos nagylány voltam, amikor először láttam ezt a filmet a tv-ben és teljesen oda voltam érte.
Az ismétléskor magnóra vettem a zeneszámokat, zenés jeleneteket.
Szívesen éltem volna ebben a korban, jártam volna az akkor divatos ruhákban, cipőkben.
Amúgy ma éppen emeletes busszal mentem dolgozni, sárgával, de a sofőr nem volt ilyen szép fickó és nem is énekelt :D
Ez a legismertebb sláger a filmből:




Ez pedig a film eleje, 1:40-nél szól az első dal, melyben 7 nap alatt kipofozzák a buszt, amivel Párizsba indulnak vakációra. De az összes nóta szupi!
Tudott énekelni ez a Cliff Richard egy "kicsit":)



Ééés ezekbe a ruhákba bújtam volna bele boldogan!:
(0:42-nél indul a tánc és a zene)

Csak úgy.... magamnak

Lehet, hogy giccses (felvállalom a kritikákat), de nekem nagyon megtetszett ez az izé.
Mini próbababa ruhában, ékszertartó akar lenni rendeltetése szerint.
Féláron adták, mert bezár(t) az üzlet.
Azt gondoltam, milyen jól lehet(ne) rajta kicsinyített ruha modellezést folytatni anyagtakarékossági megfontolásból.
Amúgy nagyon össze lett gányolva ez a fehér ruha, ragasztó tartja a babán.
Szerencsére szépen lehámozható.

Szalaghímzés helyett...

Elkészült egy újabb turis átalakítás, helyesebben csak díszítés.
Ha még emlékszik valaki, így indult szalaghímzésnek a dolog.
Azonban már az első küllők közé szőtt rózsánál kiderült, hogy éppen elég volt átráncigálni az alapanyagon a szalagot kezdésnél és befejezésnél.
Így jár az, aki nem szövött anyagon akar ilyesmit művelni!
Ez kérem elasztikus pamut a nagyon sűrűbbik fajtából, még ugyebár nyúlik is varrás közben.
Azért csak ráerőltettem hét rózsát :)!
Levelekről már szó nem lehetett, legalábbis szalagból hímezve biztosan nem.

Na, előkotortam cérnagombokat, meg a férfiing átalakításból lenyisszantott kis gombocskákat és átlényegítettem őket virágnak nem túl precíz kidolgozottsággal :))
A hézagokat pedig kipötyögtettem gyöngyökkel, aranyszállal.

Ja, a levélkeflitterek annyira boldogok most, mert még a '90-es évek elején vettem őket Bécsben, azóta vártak sorsukra.
Nem egy művészi munka az egész, látom én is a hibákat, de nem volt több türelmem ehhez a nyúlós anyaghoz.
Azért még nekem tetszik, mert az én "gyerekem", magamnak készült.

Mentőakció

Ezeket a szegény kis árvákat a héten találta anyukám egyik reggel a lépcsőházunk belső kukája mellett egy nagy zsákban sok szép lakástextil maradék (nagy darabok!) és ruhaneműk társaságában. A képen még koszoskák, rögtön a fotózás után megtörtént az alapos tisztálkodás.
Most illatosan és reményteljesen várják, hogy új ruhákat és szívélyesebb bánásmódot, biztonságos otthont kapjanak. De máris játszanak velük a gyerekeim, szóval nincs okuk panaszra :).

Karkötő

A májusi Praktika magazinhoz mellékelt gyöngyökből fűztem ezt az egyszerű karkötőt.
Mivel egy élelmiszerboltban vettem az újságot, csak két példány volt, természetesen a másikhoz is zöld gyöngyök tartoztak.
Jobban szerettem volna kéket pl., de annyira megtetszett az ötlet az egyszerűsége miatt, hogy nem rohantam újságost keresni nagyobb színválaszték reményében.
Inkább örültem előre, hogy amint hazaérek, rögtön hozzáfoghatok és milyen nagyon jó lesz babrálni vele.
Aztán meg bosszankodtam egy adagot, mert olyan vastagságú gumidamilt csomagoltak hozzá, amire nem lehetett felfűzni a gyöngyök jó részét.
Se baj, először a tőlem megszokott türelemmel rászuszakoltam a vastag damilra a szemeket, félretéve amik szűknek bizonyultak.
De sajnos rossz helyen hagytam a munkámat és a kicsifiam szépen lefűzte az egészet, mire visszatértem folytatni.
Kezdtem újból már kicsit kevesebb toleranciával, egyre közelebb jutva az elhatározásig, hogy feladom.
Lefűztem!
Szerencsére volt itthon vékonyabb gumidamil, így harmadik nekifutásra lett kész az első szín.
Kezdhettem volna így is persze két potyakör helyett, de hát annyira szeretek hinni abban, hogy ők, akik összecsomagolták az alkatrészeket, biztosan nagyobb szakértelemmel rendelkeznek nálam. Biztosan én vagyok a béna, ha mindjárt az egyszerűbb megoldást keresem.
Különben meg ajándék lónak... :)

Kicsit bő lett minden kör -mert ugye minden szemet felhasználtam a hat színárnyalatból -, ezért a szalaggal elkötöttem egy darabkát belőlük a végén.
Ebből alakult ki egy kis medálszerű képződmény, kiegészítve egy kis itthoni zöldséggel.

Soha nem hordtam karkötőt, de amióta idén a szülinapomra kaptam a nővéremtől egyet ezüstből, kis horoszkóp medállal - amit ugye illik viselni-, kezdem megszeretni.
Szóval fűzök még néhányat, ha már olyan szépen türelmesen várakozik itthon vagy két fagyisdoboznyi hozzávaló :).
Ja, és a vastag gumidamilra is alkotok majd valamit méretesebb gyöngyöm-böngyömökből.

Anyák napja 2.

Mivel csütörtökön voltunk utoljára oviban (péntek május 1. miatt),
ma kaptam meg kisfiam ajándékát.
A fotó háttere nem valami szerencsés választás, de ugye nem ez a lényeg...
A virágnak is nagyon örülök, hogy nem kell pár nap múlva a szemetesbe tenni,
fog hozni sok-sok virágot az ablakban.
A kis piros virág alakú fa képkeretet a kisfiam festette-mázolta.
Meglepetés volt igazán, nem számítottam semmi ajándékra, mivel autista csoportba jár.
Vagyis tőlük nem várható el egy-egy feladat teljesítése,
itt a gyereknek vagy van kedve alkotni, vagy tiltakozik ellene, hangulatától függ.

Anyák napja

Ma délelőtti programunk.

Ez pedig az ajándékom a kislányomtól.
Mindenkinek boldog Anyák napját!

Régi és "új"

Ezt ma találtam meg, miközben a ruháimat rendezgettem.

Lányomnak készült még, amikor kicsike volt. Egy gumis derekú turis szoknyácska volt eredetileg, nagyon megtetszett az anyaga. De muszáj volt egy kis mellrészt fabrikálni hozzá, mert nem szerette anélkül. A gumiházból szabtam a pántokat és kockás zefírből a belső részt. Nem is ez a lényeg, hanem a kis virág motívum, valahol láttam, megtetszett. Ötszög, rajta öt szivecske. Egyszerű és mutatós.


Kezdek turis bloggá válni, ez itt egy újabb szerzemény, szalaghímzéssel fogom díszteni.
Mi mással is kezdhettem volna, mint egy rózsaszín rózsával :)
Majd mutatom a folytatást is.

Átváltozás

Újabb textilkutatós cucc átalakítás, végre erre is sort kerítettem.

Nem fotóztam, miyen volt előtte (kár), de elmesélem.
T szabású fehér,pamut felső, rövid derékkal, széltében elnyúlva.
Ami megfogott benne, az a hímzés.
Normál karöltősre szabtam át, hogy ne lógjon a válla, ehhez igazítottam az ujjakat is.
Világoskék tűpettyes (fehér)selyemmel hosszabbítottam meg a derekát és az ujjak végére is került ebből fodor. Majd beráncoltam gumival körben, hogy nézzen ki valahogy :).
A pici kék tűpettyeket a hímzésre szórtam gyöngyök segítségével.
Fölvettem és fel is avattam egy kis hirtelen jött esőben ernyő híján :))