Eredetileg becsinált levest akartam főzni, de későn vettem észre, hogy az aszalt szilva, amiről úgy tudtam, hogy ott lapul a hűtő alsó polcán egy tasakban, rejtélyes módon eltűnt. :) Bizonyára egy aszalt szilvára éhes emberke gyomrában végezte, így hát nem volt mit tenni, változtatni kellett az eredeti "haditerven", így lett becsinált leves helyett csirkeaprólék csorba. Na most a csorbáról tudni kell, hogy egy savanyú leves, amit általában korpaciberével - borş-sal - savanyítanak, jó sok zöldség van benne és szinte elképzelhetetlen lestyán nélkül. Mellesleg a legjobb csorbákat a moldvai gazdasszonyok főzik és az alábbi recept Lucreţia nénitől, az egyik román barátném édesanyjától származik.
Hozzávalók: kb. 30 dkg csirkeaprólék (farhát, nyak, szív, zúza) 2 szál murok (sárgarépa), 1 szál petrezselyem, egy szeletke karalábé (nézzük meg, ne legyen fás), egy szelet zeller, egy paprika, egy kisfej hagyma, egy paradicsom, maréknyi zöldborsó, lestyán, korpacibere (vagy Magic Borş - sal bár nem egyenértékű a korpaciberével), egy kis olaj - ez ami kötelező. Ezen felül tehetünk bele bármilyen zöldséget - most karfiol került bele, mert csak az volt - illetve rizset és száraztésztát is, utóbbi kettőt, ha kifejezetten hízni akarunk.
Az aprólékot megtisztítjuk, megmossuk és hideg vízben egy kis sóval főni tesszük - mióta macskám van, nem teszek sót a hús fővő levébe, mert a bőrt és a csontokat Kitty macsek fogyasztja. Azt pedig jó tudni, hogy sem a macska, sem a kutya nem ehet sós ételt, mert megbetegszik tőle. Mivel Kitty is a családunk tagja, illik figyelembe venni az étkezési igényeit. :) tehát só nélkül puhára főzöm a húst, míg le lehet szedni a húsdarabkákat a csontról. Közben megpucolom a zöldséget és mindent apró kockára vágok, majd egy kis olajon a hagymával indítva a karfiol és a paradicsom kivételével mindent megdinsztelek. Amikor már a zöldség is puha, feltöltöm a húslével, megsózom, beleteszem a karfiolt, a paradicsomot és a lestyánt, majd tovább főzöm. Amikor a karfiol is puha hozzátöltöm a korpaciberét, amit Eugenia szomszédasszonyom édesanyja készít (isteni finom, magára is lehet inni), illetve ha nincs korpacibere tehetünk bele Magic Borşot, bár mint említettem, nem ugyanaz az íz lesz a végeredmény. Na most jó kérdés, hogy mennyi korpaciberét? És őszintén mondom, soha nem mértem, hanem teszek bele érzésből egy keveset, megízlelem és ha úgy ítélem meg, hogy savanyúbban szeretjük, még töltök hozzá. Legvégül belerakom a már megfőtt húsdarabkákat, zúzát és szivet, a bőrt és a csontokat pedig Kittynek adom. :) Még annyit hozzáfűznék, hogy aki nem tudja beszerezni sem a korpaciberét, sem a Magic Borşot, savanyíthatja a csorbáját paradicsom- vagy citromlével is. Nem lesz ugyanaz az ízharmónia, de így is kiváló csorbát kapunk - néha szoktam így is készíteni.
Jó fakanálforgatást és jó étvágyat!
3 megjegyzés:
Mar el sem tudom donteni, hogy te rolam masolsz vagy en masolok rolad? Vagy egy helyen tanultunk fozni?
Szuper! Imadom a csorbakat! Citromlevel is finom, de a korpacibere az igazi.
Az izlesunk megegyezik.
Edit: szerintem nem véletlenül egyezik az ízlésünk, hiszen mindketten a híres erdélyi konyha - ami nem azonos a magyarral, mert nálunk három együttélő nemzet gasztronómiai remekei keveredtek az évszázadok során - alapjait sajátítottuk el édesanyánktól, nagyanyánktól.
igy van, Aliz, es meg azt is elarulom, hogy nagypapam temesvari volt, onnan kerult Erdely kozepebe... Ugyhogy a svab konyha is belekerult a fazekba :)
Megjegyzés küldése