Húsvétra

2013 03 20

"A fizikai világot csak akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük a lelki és szellemi alapjait, mint ahogy egy fénykép is csak akkor válik érthetővé és elevenné, ha a lefényképezett személlyel olyan kapcsolatba jutunk, hogy lelkét is megismerjük."

Rudolf Steiner

csoda

Azonnali csodát ne várj!
Csak tudatosítsd, hogy TÜRELEMMEL haladhatsz önmagad felé, a gyógyulásod felé.
A csoda majd elér, de nem egyik pillanatról a másikra.
Ha nem vagy tisztában azzal, hogy mi is a csoda, akkor gondolj arra, hogy a betegséged is egy csoda.
Miért?
Azért mert megteremtetted, beleegyeztél abba, hogy megmutassa magát.
Az, hogy tudattalanul tetted ezt, a betegséget nem érdekli.
De CSODA történt így is!
Megteremtődött.

Megteremtetted!

Mégse hallani senki szájából, hogy: "CSODA TÖRTÉNT !!!  BETEG LETTEM !!!"
A betegség elfogadása éppen ezért az egyik legfontosabb dolog, amit megtehetünk magunkért.
Minden olyan panasz, amiben már negatív érzelmi töltés van a tüneteinkkel szemben, még jobban felerősíti a fájdalmainkat, kellemetlen érzéseinket, anyagcserénk az ideálistól el fog térni az adott területen.
Semmi sem kaptunk véletlenül, még akkor sem, ha ezt az egónk ezt  nem akarja tudomásul venni.
Csak egy fontos üzenet ez számunkra.
Minél jobban fáj, annál nagyobb a valószínűsége, hogy már jó ideje nem akartuk tudomásul venni a mondanivalóját.
Csak ennek az összefüggésnek a tudatosítása fog segíteni.
Minden egyéb hiábavalóság.
...és van még valami, ami sokakban ellenérzést vált majd ki:
Vannak olyan betegségek, amik sajnos végzetesek, még akkor is, ha önmagunkhoz képest mindent megtettünk:
A Lelkünk tapasztal ezen fizikális(ásványi) testében.
Vannak élethelyzetek(betegségek), amik determináltságuktól fogva menthetetlenek, mert így tanulhat meg olyat a lélek, amit egyébként máshogy nem tudna.
Persze ezen befektetett energia, erő nem vész el, a következő megtestesülésünkben velünk lesz, mint gyógyító impulzus.:)


Jól tudom, hogy az, amit súlyként cipelünk nem egyszerű letennünk.
Persze eljön az idő, amikor már rutinból tesszük le a nehéz érzéseinket, gondolatainkat, cselekedeteinket, de ehhez az út nem rövid.

Szeretettel:
Tibor