2012. június 28., csütörtök

apró



Mi vagyok a Mindenséghez képest?
Parányi porszem.
Mégis ez a parányi porszem néha felébred és azt érzi, minden benne van. Ilyenkor sokkal közelebb kerül hozzá a távolság.
Ebben az állapotban még az idő is másképpen jár...néha meg is szűnik.
Ez az az állapot, amikor Szeretettel tudok a világra tekinteni, és az ellenségeimet kenyérrel dobom meg.
Hálás vagyok azért, hogy ezt megélhetem, hálás vagyok, mert tudom, hogy ez nem mindenki privilégiuma. Talán ezen szavaim úgy tűnnek, hogy valami magas lóról beszélek, pedig éppen a fejem hajtom meg előtted és a lábad mosom.

Hálás vagyok azért, hogy ÉLEK.
Néha nehéz ezt tudatosítani, mert a körülmények nagy erővel nyomnak az anyagba és a jól bevált kétség mocsarában fürösztenek.
Sokszor fürödtem ebben a mocsárban.
Ha kapálózok, akkor hamarabb elmerülök...ezért idővel megtanultam nyugodtabban szemlélni a körülöttem lévő KáOSZt.
Sokszor fulladtam bele...de mindig újraélesztettek, mindig jött valami sugallat, ami azt súgta:" Kelj fel!"

...és felkeltem...és mentem tapasztalatot gyűjteni. Tudom ez így van másnál is, nem nagy ügy.

Viszont az Ember egyszer eljut oda, hogy tudatosságot visz az életébe. Elkezdi figyelni a gondolatait, amitől ráeszmél az érzéseire, ami kihat a cselekedeteire.

Ez az a pont, amikortól igazán elkezdünk ÉLNI!

Mert ezidáig marionett bábúk voltunk.  

Nagyon jó érzés erre a felismerésre jutni.

Ez az az állapot, amikor azt mondhatjuk MAGunkról, hogy "jól ÉRZEM MAG(o)am".

Igen...ÉRZEM MAGam!

Mert eddig nem éreztem MAGam, mert eddig MAG(o)amon kívül voltam, eltávolodtam MAG(o)amtól.

Ebben az állapotban beköltözik a béke a lelkünkbe, a szívünkbe...pontosabba mindig is ott van, csak az árnyékok szűnnek meg, a fekete felhők, amik eltakarták a NAP sugarait.

Ilyenkor érezzük azt, hogy minden bennünk van!

Ilyenkor öleljük át a világot...de előtte önMAGunkat...és csak így tudunk megbocsátani az ellenünk vétkezőknek.:)


Sok Szeretettel:

Tibor

2012. június 26., kedd

"engedj belemenekülni az ölelésbe"

                                          Zene: Gringó Sztár: Hetvenkettő




Szívdobbanás.

72.

Az Élet szép. Néha nem úgy tűnik.
Pedig ideje már felfogni, hogy minden tőlünk függ...attól, hogy milyen a viszonyunk azzal, amivel szembesülünk. Ez még akkor is érvényes, ha ezzel nem nagyon akarunk egyetérteni. Az, hogy egy olyan élethelyzet van előttünk, amitől irtózunk még mindig nem jelenti azt, hogy annak nem kellene ott lennie, legfeljebb az egónk akarja azt elhitetni, hogy nekünk csak a szép és kellemes jár...mert mi mindig, mindenkivel úgy bántunk, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak.

Sokszor hittük el ezt, számtalanszor éreztük magunkat ártatlannak.
Pedig ideje már felébredni, hogy semmi sem véletlenül van ott előttünk!

Nem jár az ölelés, ha mi sem öleltünk időben, még akkor sem, ha nagyon vágyunk rá...nem fog senki megölelni, mert nincs hozzá affinitásunk.
Másokat ölelnek?...másoknak jár a simogatás, a lágyság?

Nekik miért jár?

Egy valamiért , mert mindenki azt kaphatja, amit megérdemel.

 "mindenki azt kapja, amilyen állapotban éppen van a Lelke!" Ha szeretet kolduló, akkor olyan Embert kap Tükörnek, Aki kizsákmányoló. Ha "rossz értelemben belemenekülő" az ölelésbe és a Másiktól várja a "megváltást" , akkor a Társa is el fog menekülni Tőle..."




Ezért is, ha nem jön az ölelés, akkor barátkozzunk meg magunkkal, barátkozzunk meg azzal, amink van.
Tudatosítsuk egyre többször, hogy az élet nem ad fölöslegesen semmit, nem adja a pofonokat véletlenszerűen.
Érdemes belátni, hogy a tiltakozásainkkal csak olajat öntünk a tűzre.

Öleld meg magad!

Legyél kedves magadhoz!

Érezd, hogy szerethető vagy!

...mert akkor elindul Feléd az ölelés!:)


Szeretettel:
Tibor

reggel

Minden reggel és ha tehetjük a nap folyamán sokszor smoothie-t iszunk. Szerves részévé vált az életünknek.
Amióta iszom sokkal jobban érzem magam.
Frissebb vagyok és erősebb.
A nyugodtságomat is előtérbe hozta, aminek nagyon örülök.
A bőröm rugalmasabb lett, a körmöm kifényesedett. Mindez köszönhető az enzimeknek és a nélkülözhetetlen KLOROFILLnek, amit csak a ZÖLD színű növényekben, levelekben találhatunk meg nagy mennyiségben. Ugyan az alga is tartalmaz klorofill, de én nem eszem.

EGÉSZségetekre!


2012. június 18., hétfő

hálám














(fotó: Dajka Beáta)

http://www.youtube.com/watch?v=SILsykh9P7o&feature=related


Kezem összekulcsolva, hálám száll a magasba.
Köszönöm, amit eddig nem köszöntem, térdet hajtok, mert felébredtem.
Mindig is jelen volt a csoda, amit eltakart  földhöz ragadt gondolataim hada.
Ébredezni jöttünk, de sokszor inkább kételkedtünk.
A rosszat hittük, és már meg is teremtettük.
Úgy véltük az élet nehéz, de egyszer megérkezett a segítő kéz.

Áldás szállt le a magasból, csendes harang hangja szólt.
Ébredj Ember! Ne légy gyáva, vállald magad e világra!
Sajnálattal nem haladsz, szeresd és emeld önmagad!

Szíved ünneplőbe öltözött, Lelkedbe öröm költözött.

Nincs más dolgod, mint a bizalom és meglásd...

...veled lesz a nyugalom.


Tibor



2012. június 11., hétfő

most ismét...



Most ismét annyira érzem a Szeretetet. Érzem, hogy minden rendben van annak ellenére is, hogy a körülmények, ha jó mélyen belegondolnék nem ezt mutatnák.
De mint legtöbbször ez a szemléletem emelt a dolgok megítéléséből fakadó fájdalom fölé.
Mindig is a részem volt ez, gyermekkoromban már alkalmaztam, de még nem tudatosan. Sokszor volt az, hogy az egyik pillanatról a másikra felülkerekedtem a félelmeimen, a következő nap vélt fájdalmán, nehézségén.
Ilyenkor a Szeretet ölelt körül és béke költözött a Szívembe.
Szerettem ezen állapotokat, ebben a világban egy voltam a pillanattal...ilyenkor mindig azt éreztem hogy nincs baj sehol.
Minden bennünk dől el. Bennünk dől el, hogy a ránk mért sértés beköltözik a Lelkünkbe, vagy észrevesszük, hogy van lehetőségünk ezt nem magunkénak tekinteni.
Folyamatosan tanulunk. Amikor tudatosan elfogadtunk egy sarkalatos dolgot és nem hőbörögünk tovább, akkor megjelennek új Emberek az életünkben. Értékesebbek. Számunkra az értéket kezdik mutatni, olyanok Ők, akik hasonló cipőben járva már az elfogadást tartják szemük előtt nem az okolást.

Te is ilyen vagy?...ugye ilyen!:)...érezd át most, hogy a Lelkünk a messzeség ellenére is pontosan egy helye van...pontosan itt...pontosan...ott...pontosan mindenhol...pontosan a jelenben...a tér és idő nélküli világban...EGYütt.

Szeretem az Embereket.

Tudom vannak bőven hibáim és ha megsértettem valakit, akkor most bocsánatát kérem.
De úgy érzem, hogy sokkal inkább azon vagyok már, hogy a konszenzust éltessem, mint a békétlenséget, a széthúzást, mások okolását.

Annyi csodát kaptam már az Élettől, hogy egyszerűen le se tagadhatnám magam előtt sem, hogy létezik az isteni GONDVISELÉS.

Létezik!...

...hogy milyen módon?...ez mindenkinél változó, de valami közös pont mindig van...ez a közös pont az, hogy mindig akkor jelenik meg a segítség, amikor már majdnem feladtuk, amikor már az erőnk fogytán.

Hiszek!...hiszek ebben és vallom azt, hogy nincs értelme bántani magunkat, nincs értelme a másikat okolni...mert egyek vagyunk. Magunkat bántjuk, ha másokat bántunk.

Mostanra kívánkozott ki belőlem ez az írás, mostanra érett meg bennem... most hajlott meg a búzakalász, jelezvén, hogy itt az idő az aratásra.
Most egy szép zene szól a háttérben, ez a zene inspirál...könnyeket csal a szemembe, hogy kimossa a homályt a szememből, hogy még tisztábban lássam magam és a környezetemet:)...

...legyen egyre több teljes pillanatod!

Szeretettel:

Tibor