Szép is, finom is. Vékony tészta, lágy zöldségpüré, roppanós sült zöldségek.
Vegán. Ráadásul úgy vegán, hogy mindenféle helyettesítőkkel sincs tele.
Nem is nehéz elkészíteni. Íme a recept:
Összeállítottam egy adag gyors pizzatésztát.
Letakarva félretettem, és elkészítettem a rávalót:
1 brokkolivirágot rózsáira szedtem, a torzsáját is felszeleteltem (az alsó részét meghámozva, a tetejét mindenestül). 3 közepes pasztinákot alaposan megmostam, felkarikáztam. A szép darabokat félretettem a díszítéshez (a brokkolirózsákat felezve), a többit összeaprítottam egy lábasba. Krumplit hámoztam, és azt is a lábasba karikáztam, hogy összesen kb. a tésztagombóc méretének háromszorosa legyen benne vegyes zöldségből. Annyi vizet engedtem rá, amennyi épp ellepte, enyhén sóztam, majd puhára főztem.
Közben kiolajoztam két kerámia piteformát, majd megfeleztem a tésztát, és kézzel beléjük igazítottam, a szélén peremet csinálva. Meghámoztam 2 kis sárgarépát is, és felkarikáztam.
Leöntöttem a zöldségekről a főzővizet, majd krumplinyomóval összetörtem őket, és a tésztákra egyengettem a pürét (a brokkolitól szép halványzöld). Villával igazítottam el, így csíkos lett a teteje. Utána megcsorgattam egy kanálnyi étolajjal.
Elrendeztem rajtuk a félretett brokkolit, pasztinákot és a répát.
Beraktam a hideg sütőbe (éppen befér mindkét forma egyszerre), majd 180 fokra kapcsoltam, és fél óráig sütöttem. A tésztát kell nézni a szélén, ha az megsült és körben elvált a formától, akkor van kész. A rárakott zöldségek ekkor még kellemesen roppanósak.
Nemes egyszerűséggel a formából villáztam ki (az egyik el is fogyott teljesen), és egy kis pohár fehérbort ittam utána. A kész pitében kb. egyforma vastagon volt a tészta és a zöldségpüré. Legközelebb kisebb darabokra vágnám a tetején a zöldségeket, hogy evéskor már ne kelljen darabolni.
Bevallom, eszembe jutott közben, hogy vajjal kellene dúsítani a zöldségpürét, meg fűszerezni, meg sajtot sütni a tetejére, de talán éppen azért ízlett annyira, mert ki mertem hagyni ezt a megszokott vonalat, és a natúr zöldségeket hagyni érvényesülni. Más zöldségekkel is el bírom képzelni, de a pasztinákot lehetőleg nem hagynám ki, mert ízben nagyon sokat jelent.
5 megjegyzés:
Régen, mikor még húst ettünk, pakolásztam ilyen szószra a csirkedarabokat. (bocs az érzékenyebb lelkűektől, hogy vegán blogba ilyet merek leírni :) )
A "zöldségkrém" mindig finom szokott lenni, bár még kelt tésztafélére nem tettem. Viszont jó ötlet.
A zöldségdarabok a tetején nem lettek kemények? Bár hülye kérdés, valószínűleg az is átsült, és megpuhult.
Próbáltam egy kicsit változatosra venni a figurát, azért lett zöldségkrém a szokásos paradicsomos szósz helyett.
A tetején a zöldségek jó haraphatóak, ami ugye nekem mániám :) Aki azt is igazán puhán akarja, annak javallott az előfőzés című tiszteletkör.
Én kicsit ropogósan szeretem a zöldségeket, így biztosan nem főzném elő. Remek összeállítás, nekem biztosan ízlik majd.
Szia Dulmina!
Nagyon tetszik ez a recept, de én most élesztő nélkül tudnám csak enni...szerinted az egyszerűbb (liszt,víz,olaj) tésztával is finom? láttam, hogy a cukkinis lepényt Te is úgy csináltad... Nem maradt nyers a tészta középen sem? Általában nagyon tetszenek ezek a zöldséges lepények :), van esetleg más recepted is a tésztához, ami élesztő nélküli (tejtermék nekem mehet)? Köszi!
Természetesen más tésztával is mehet, akár a legegyszerűbbel, akár a cukkinis pite tésztájával (a mogyoró nagyon feldobta ám! - de ha nincs, dióval is el bírom képzelni), vagy ez a zabpehelylisztes változat is nagyon hálás (az ott írt mennyiséget használnám 1 ilyen pitéhez).
Nem lett vastag, így szépen átsült mindenhol, ahogy a pizza is szokott a nagy tepsiben. Frissen, langyosan volt a legfinomabb.
Megjegyzés küldése