30.

Most megpróbálom más szemszögből!
Hurrá, újra látom az eddigi bejegyzéseimet! És olyan boldog vagyok, mert már majdnem meggyógyult a kicsi fiam. És olyan büszke vagyok, hogy van egy ilyen nem az anyjára hasonlító lányom, aki vakmerő és bátor! És azért is nagyon elégedett vagyok az élettel, mert van egy másik lányom aki viszont a legjobb barátnőjének tart, és nagyon hasonlóan gondolkodik az életről mint én.
Amikor megpróbálok siránkozni ne higgyetek nekem! Mert az élet szép. Az én életem pedig hála a családomnak: tökéletes! Mind a családomra mind az életemre büszke vagyok!Csak néha(?) rosszul állok a dolgokhoz, mert nem arra figyelek amim van, hanem arra ami még hiányzik.

29.

Azt hiszem a bloggerek ördöge tréfált meg engem amiért ritkán jelentkezem!
Én ugyanis nem látom az eddigi bejegyzéseimet.Lehet, hogy érdektelennek nyílvánította őket és ezért nem láthatóak. Pedig én mindennap itt vagyok és írni is akartam, csak valahogy mégsem lett belőle semmi. Mert az már nem újdonság, hogy már megint beteg a kicsi. Gennyes középfülgyulladás. Az sem hír, hogy snowboardozni ment a középső egy hétre Ausztriába, jövő héten pedig az Operettszínházban lépnek fel a néptánc csoporttal.Vagyis ez már talán hír. A nagy pedig szombaton felvételit ír. Ezekből egyenesen adódik, hogy én már megint-vagy még mindig?-aggódom. Mint mindig. Néha már saját magam is hülyének nézem. De talán ez már jó jel. Legalább már arra rájöttem, hogy nem kellene ennyire "ügyet" csinálni mindenből. Nézzétek ezt el nekem. Köszönöm.

28.

Boldog Újesztendőt Kívánok Mindenkinek!