2011. augusztus 1., hétfő

Az elmúlt napokban

...sok minden történt felénk is. Ebben a pár hétben volt némi szabadság, sok munka, befőzés, nagy kirándulások , kötés is és horgolás is. Férjem favágós mellénye most az elsószámú kötött projekt. Persze mindig van mellette valami más is.

Ez a doboz, vagy kicsi szekrényke vagy nem is tudom, hogy mi egy óóóóriási beszerzés volt a vateráról. Talán hihetetlen, de 2500FT-ért lett az enyém. Igazi nagy mázlinak bizonyult, hogy sikerült megkaparintanom. Ráadásul tele volt mindenféle régi szépséggel. a teljesség igénye nélkül: egy szabó-olló  ami élesebb mint amit valaha is sikerült magaménak mondanom. Gombok, kicsik és nagyok. Gyapjú stoppoló cérna, illetve inkább fonal vastag harisnyákhoz. Fa spulnin jó pár gombolyag cérna. Igazi gatya gumi, csodás régies írással (németül) ellátva a csomagolását. Ez persze már elveszítette a használati értékét, de mint történelem ott marad a dobozban. na és hát tű, tű és megint csak tű. Minden mennyiségben és minden méretben. Van közötte olyan is amiről nem igazán tudom, hogy mire használható. Van olyan, (én még sosem hallottam ilyenről) amit nem befűzni kell, hanem egy kicsi, szinte láthatatlan vályat van a tű foka felett. Rá kell tenni a cérnát és csak át kell húzni. Kifelé természetesen nem működik ez a kis "ajtó" így varrás közben nem tud kijönni a cérna a helyéről. Öreg napjaimat fogja bearanyozni...:-D
A hölgy aki az előző (?) tulajdonos lehetett gyújthette a tűket. Amerre megfordulhatott biztosan vásárolt   tűt is a gyűjteményébe. nem számoltam meg hány darabból áll a gyűjteményem, de (remélhetőleg hosszú) életem végéig nem kell hogy vásároljak tűt. Ha csak nem folytatom a tűgyűjtést.
 
A dobozt lepucoltam, kipakoltam, bepakoltam, szagolgattam és próbáltam megidézni gondolatban egy öreg nénikét aki zoknit stoppol a kandalló mellett:-D