2008. október 27., hétfő

Türelmet kérek

Lányok, lemaradtam egy kicsit (láthatjátok) A hét válasszal utolértem magamat, de kiszemeltek megnevezésével adósotok maradtam. Igyekszem pótolni. Nem könnyítettétek meg a helyzetemet lassan minden ismerőst becserkésztetek már. Kötelező továbbképzésen vagyok így csak itthon este jutok géphez, feltéve, hogy ölre megyek a gyermekekkel:-) Kis kockafejű népség-szoktam mondogatni. De hát az enyémek nem? Így kell őket szeretni. Kockafejűen:-DDDDD

2008. október 22., szerda

Mammka játékra hív

A szabályok:
Belinkelem azt aki kiválasztott:http://mammka.blogspot.com/
Elmondok magamról hét különleges vagy hétköznapi dolgot.
Kiválasztok hét embert akiket belinkelek ide.
Értesítem őket a játékról.

Akkor lássuk:



1.

2. " Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfőképpen talán alázatos."



Ennek a fontosságát én is megtanultam. Van amikor én kérem más bocsánatát és néha nekem kell elnézőbbnek lennem. Kiváló gyakorlást biztosítanak kamaszgyerekeink ehhez a csodás lelki fejlődéshez. Az egyik legnehezebb feladatomnak tekintem megtalálni velük szemben a szó nélküli megbocsátás és az érdekükben történő megrovás egyensúlyát. Sokat harcolok magamban a hirtelen és rossz döntéseim miatt.



3. Szeretem a finom vacsorákat családi vagy baráti körben. A jó borokat...hm. De ne gondoljatok rosszra még csak másnapos sem voltam soha:-D Az ilyen alkalmak ünnepet jelentenek a hétköznapokon is. Hosszú napokra feltöltenek energiával.




4. Forró fürdő. Háát igen. Ha fázósan nyűgösen érek haza akkor ez az amire leginkább szükségem van. Kicsit elvonulni a kézimunkás újságokkal , valami könnyű olvasmánnyal aztán mehet minden tovább.

5. Gyengeségeim: Kicsit rendszeretőbbnek illene lennem. Pláne ilyen hobbi mellett. Ismerős

valakinek? Fonalak, anyagok, gombok újság hegyek. Időnként elkap a lendület és igyekszem a

káoszt felszámolni. Bizony előfordul, hogy leülök és varrok pakolás helyett. A férjem a világ

legdrágább embere türelemmel nézi alkotói mániámat.


6. Karácsony és nyár: a férjem szerint nálam ez a két időmérő egység létezik. Nyaralás után a karácsonyra készülök, karácsony elmúltával pedig a nyári nyaralásunkon töröm a fejemet. Na ez persze egy kicsit ki van sarkítva de van benne valami. Karácsony apropóján. Az ajándékozás mellett és a nagy eszem -iszom mellett nagyon fontos számomra a lényeg is.



"Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi
Imádni az Istent

És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra. "



7.

"Te is drága! kifejtőztél
Az élet fogházábul,
És szebb országba költöztél
Ott a néma siron túl!
Hol az angyalok sorában,
Az örökség nyugalmában
Várod hű barátodat:
Ki elhagyva mindenektül
Némán kora sirodon ül,
S zokogja halálodat. " A verset természetesen nem én írtam. De.... sokszor vagyok úgy, hogy azt gondolom, helyettünk szürke, földi halandók helyett a költők szebben tudnak szólni.Januárban lesz egy éve, hogy Vera nővérem hosszú betegeskedés után itt hagyott minket. A hiánya szavakban nem is kifejezhető. A hitem sokat segít az elfogadásban, próbálok az önsajnálaton felülkerekedni, de így sem könnyű. Nagyon hiányzik.

Úgy gondolom, nem voltak küleönleges dolgok amiket írtam, hiszen én sem vagyok különleges. Mégis, jellemzőek és a mindennapi gondolataimnak érzéseimnek részét képezik. Közreadom hát, szíves használatra:-DD

Dobozok

Nagyon szeretem a dobozokat. Régieket, újakat. A fából készültet és az üvegből készítettet zománccal díszítve a papírdobozokat szép anyaggal vagy szalvétával, csomagolópapírral bevonva. Van is belőlük pár darab. Most kettőt mutatnék meg. Mindkettőt nagyon olcsón vettem a városban "működő" vasárnap reggeli ócskapiacon. A nagyobbik kifejezetten jó állapotban van. Veretes fém dísz van rajta. Kívül belül nagyon szép állapotban volt. Csak kipucoltam és már bele is költöztettem a cipzárjaimat, ferdepántokat. A kisebbik kissé romos. A teteje belső felét orvosolni tudtam egy régebbi angyalos képecskével. Kénytelen voltam az angyalka mellé kitalálni valamit az arányok miatt. Így került rá a szalaghímzéssel készült kis csokor.






2008. október 16., csütörtök

A másik-elhanyagolt-szerelem





Öreg zongorám. 150-160 éves lehet. Ajándékba kaptam. Igen ilyen is van ki gondolná. Valamikor réges régen zeneművészetibe jártam, Zongora szakra. Sok gond volt a kezemmel aztán jöttek más gondok is én pedig másik pályán kötöttem ki. A zenétől eléggé messze. :-) Férjhez mentem, megszülettek a gyerekek, nem volt időm gyakorolni. Nem szívesen szembesültem volna azzal mennyit is felejtettem. Nem ültem le játszani. Fájó seb maradt sokáig a pályamódosítás is. A pianínómat eladtuk, én akartam így. Egy éve körülbelül a gondviselés úgy gondolta itt az ideje annak, hogy másképpen legyen. Ekkor került hozzánk ez a csodálatos hangszer. Az első amit eljátszottam rajta az Ave Maria volt. Folytak a könnyeim.




Patchwork


Az első foltos próbálkozásom. Jellemző rám ,hogy nagy lendülettel és megmosolyogtató önbizalommal vágok bele az ismeretlen technikákba is. A mintát "csak úgy" varrtam ki. Tudjátok mondtam, hogy sütőtök mániás vagyok ilyenkor ősszel. Aztán napokkal vagy talán hetekkel később rátaláltam a foltvarrós lányok blogjaira. Mammka volt talán az első aztán jöttek persze mások is. Gondoltam anyagom van, varrógépem is, valamikor az ősidőkben még használtam is. Miért is ne próbálkozhatnék? Hát kérem , ez lett belőle. Nyílván rengeteg hibával de annál nagyobb örömmel készült kis darab. na igen az akasztók lemaradtak. Pótolnom kell.


Várom sőt kérem a kritikákat a hozzáértőktől. A kukacolást is rögtön ki kellett próbálnom de utólag már rájöttem, hogy azt bizony nem így kellett volna

My gift tu you


Avagy szerelemhímzés. Mindent félredobva 3 este alatt(na jó talán négy este volt) elkészültem vele. A minta két részből áll. Én egyenlőre csak az egyiket varrtam ki, de közeleg a nap amikor nekilátok a másik mintának is.

Alma és fája esete:-)




Erősen folyamatban . Vannak hímzések amik nálam teljesen évszakhoz kötődnek. Ez is egy olyan hímzés. Szerintem ezt csak tavasszal vagy nyáron lehet varrni. Most pihen. A mintát és a fonalakat Ritánál lehet beszerezni.

Idézet a könyvből


Vagy inkább üzenet. Mindnyájunknak.

Régiségek:-)

Addig is amíg az újabb munkákról készült képeim elkészülnek, mutatok egy két régebbit.


Ezt a képet tavaly karácsonyra készítettem férjemnek. Rövid történet a képhez: Sok-sok évvel ez előtt mondogatta, hogy ha egyszer negyven éves lesz ,szeretne pipára gyújtani. Közeledett a karácsony és én valami igazán nagy meglepetéssel szerettem volna előrukkolni. Olyasmivel ami nem szokványos. Vettem neki egy pipát. Eleinte úgy gondoltam, hogy amolyan ünnepi pipázós lesz a drágám, aki majd húsvétkor és karácsonykor töm magának egyet-egyet, de nem. Nem így alakult. :-) Már egészen szép pipa- gyűjteménye van. Én magam sem hittem volna milyen szép míves pipák léteznek. És akár hiszitek akár nem nagyon finom illatos dohányokat is lehet kapni. Nem lehet és nem is szabad összehasonlítani a cigarettával. Ehhez idő kell, szükség van többnyire mindkét kézre(tömködni...stb) és ezzel együtt jár a nyugalom is. Visszatérve a karácsonyi ajándékra a téma adott volt na és egy eléggé nehezen olvasható minta is. Ez született belőle. A meglepetés és az öröm nem volt kicsi:-)

2008. október 8., szerda

Szeretetvarázs

Talán már írtam, hogy a devai gyerekeknek szánt ajándékkal az utolsó pillanatban készültem el. Annyira, hogy fényképezni már nem volt időm. Zsuzsát kértem meg. Felkerültek a képek http://www.szeretetvarazs.blogspot.com/ -ra Megpróbáltam átmásolni ide is, de nem ismeri fel a képek formátumát a gépem(?) Köszönet Zsuzsának a képekért és a kezdeményezésért is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy milyen nagy munka lehetett összefogni az egészet és a kapott alkotásokat összerendezni a kiállításra.

Ima


A hímző nő imája:


Isten segítségével látom hímzésem
A napig amikor meghalok.
S mikor az utolsó fonalam is beöltöttem
És már hallgatnak az ollók,
A munkám nem díszíti síremlékem
Így mások is megláthatják még
Az örömöt amit a munka adott, Istenem,
A tehetséggel amit tőled kaptam én.
Anonymus

2008. október 7., kedd

Ősz



Nagyon szeretem ezt az évszakot. Meg persze a többit it. A színei valami csodálatosak. A sütőtök összes árnyalata a zöldtől kezdve a meleg narancson keresztül egészen a barnásig teljesen lenyűgöz. Bele is kellett vágnom egy új -számomra teljesen új-dologba. Először is készítettem egy helyes xszemes kis képecskét. Napraforgóval, sütőtökkel:-D egy fekete madárral . Ez utóbbi egyáltalán nem barátságtalan. Madaram kellemesen ácsorog(vagy csücsül) a hatalmas sütőtök mellett. Gyorsan elkészültem a képpel. Ki sem bírtam volna, hogy ne így legyen. Ekkor kezdődtek a problámák. A kép eléggé kicsike ahhoz, hogy keretben önmagában jól mutasson. Mit is tegyek hát?? Lassan egy éve, hogy Zsuzsától szép anyagokat vásároltam. Elő is kerestem őket és megtaláltam a megfelelőt. Az anyag alapszíne halvány krémszín és az ősz terményeit sorakoztatja fel. Van rajta sárgarépa, hagyma, káposzta és.... sütőtők. Találtam színben passzoló sötétzöld vásznat is és ekkor megszületett a döntés. Foltvarrok. Sokat nézegettem a foltoskodó lányok blogjait és őszinte elismeréssel adóztam a szebbnél szebb dolgaik előtt. Elővettem hát a varrógépemet. Szabtam, varrtam és egy csinos kis kép kerekedett ki a végére. Nyílván nem kevés hibával, de ez engem nem nagyon zavar. Csodásnak találtam életem első pachwork képét.

Fényképpel most is adósa maradok az érdeklődőknek, de igyekszem pótolni.