a sárolográf

Családom német ága az 1700-as évek végén vándorolt be Bavariából Baranya megyébe, Nagyárpádra. Még dédapám is ott született 178 év múlva. Baranya megyét előszerettel kutatom és határtalanul boldog vagyok, mikor őseim apró nyomaira rátalálok. De most ne erről meséljek...Több régi könyvem és újságom is van Pécsről és környékéről.



Most nézegettem pont az egyiket és megakadt a szemem valamin, amiről azt gondolom, nem lehet nem megmutatni, sőt kimondottan kéri hogy bemutatásra kerüljön. Egy hírdetésről van szó. Az újság 1903-ban lett kiadva, viszont ami benne van..... Nem is gondoltam, hogy akkoriban ilyen szerkentyű létezett. A sárolográfról beszélek. Íme.



Akárhogy is nézzük, a mai fénymásoló ősapja lehetett. Sokszorosító papír és tinta... 150 lenyomat készítése... Nagyon tetszik!!!! Az érdekes az, hogy próbáltam rákeresni az interneten, de nem találtam róla semmit.Ugye ezt meg kellett hogy mutassam?:-)

Most akkor tavasz van, vagy pedig tél még mindig?

malacpersely

Nagymamám halála után mikor leutaztunk Nagymamám lakásába, mindkét lányomnak mondtam, válasszanak valami emléket maguknak. A kisebbik lányom ezt a régi porcelán malacperselyt választotta. Szerintem mindenkinek van életében legalább egyszer egy malacperselye. Ez nem csak egy malac, hanem egy mamamalac, akinek 3 kicsinye is van.

Mikor hazahoztuk és mozgattuk hallani lehetett hogy valami zörög benne. Nagy nehezen kipiszkáltuk.




A malackák ezt az 5 fillérest őrizgették ki tudja hány éve már...

Csak egy kép...

Hétvégén életem párja készített nekem egy könyvespolcot az antik könyveimnek, de azt kérte ne verjem nagy dobra. Pedig szívesen megmutatnám, annyira boldog vagyok hogy elkészült és birtokba vehették a könyveim. Így csak egy pici részletet mutatok belőle... Természetesen egy facica innen sem hiányozhat :-)

antikolt táblácskák

Nyáron voltam a Múzeumok majálisa c. rendezvényen amit itt Budapesten tartottak a Nemzeti Múzeum kertjében. Nagyon tetszett, többek között itt ismerkedtem meg a Magyar pékek fejedelmi rendjének rendfőjével személyesen is, akivel közös vonásunk, hogy próbáljuk ápolni a régen élt pékek és sütőiparosok emlékét. De nem csak barátkoztam, hanem körbejártam az árusokat is. Vettem több apróságot, köztük a szobaajtókra kis táblácskákat amiket most megmutatok.



A hétvégén kerültek fel a hálószobánkban a könyvespolcok a falra és kipakolásztam a hatalmas gardróbból a régi könyveimet, hogy méltó helyükre végre felkerülhessenek. Ahogy pakolásztam akkor kerültek a táblácskák a kezembe, úgy látszik mikor megvettem, elnyelte utána a hatalmas szekrény. De a lényeg hogy újra megvannak, pár nap múlva végre felkerülnek majd az ajtókra is.
Aki esetleg szívesen venne ilyesmit az interneten megtalálható a készítő is.