Minél több tájegység zenéjét minél eredetibb formában eljátszani – ez lehetne a mottója annak az új zenekarnak, amelynek célja a magyar zenei hagyomány újraélesztése. Kalász Mátéval beszélgettünk.
Korábbról már ismerték egymást, mély emberi kapcsolat alakult ki közöttük, és mindannyian zenéltek – ennyi épp elég is volt ahhoz, hogy zenekart alapítsanak. Kalász Máté hegedűs, Kovács Márton hegedűs, Kerékgyártó Gergely brácsás és Danhauser Máté nagybőgős tavaly augusztusban álltak össze, s azóta a táncházakat éltetik muzsikájukkal. Kalász Máté zenekarvezető elmondta, leginkább a mezőségi zene áll közel a szívükhöz, azon belül talán a magyarpalatkai és a füzesi. „Arra törekszünk, hogy minél több tájegység zenéjét minél eredetibb formában játsszuk el. Emellett szeretjük a kalotaszegit, a csávást és a lapádit. Ez utóbbit azért is, mert sokszor részt vettem a lapádi táborban, ahol kötelezően elsajátítottam ezt a muzsikát.” A hegedűs szerint a népzenészek mindegyikét megmagyarázhatatlan érzés köti a műfajhoz. „Körülbelül öt éve láttam először a Magyarpalatkai zenekart élőben. Pesti gyerekként tátott szájjal bámultam, amit csináltak, egyszerűen megbabonázott az egész. Ez a furcsa érzés azóta is bennem van, és szerintem bennem is marad” – magyarázta e különös viszonyt a zenekarvezető. Megjegyezte: a népzene szeretete nem ennyire új, hiszen az óbudai népzenei iskolában már tanult hegedülni, ám gyerekként még nem igazán fogta fel, miről szól ez a muzsika. A zenekar mind a négy tagja járt zeneiskolába. Más irányból jöttek, ennek ellenére mégis szót értenek, fűzte hozzá Kalász. Sokan úgy tartják, hogy a magyar népzene mai helyzetén a nemrég elindult népzenei tanszak sem változtat túl sokat. Kalász szerint Magyarországon igenis szükség van az ilyen kezdeményezésekre, így ugyanis az ember a saját (zenei) kultúrájáról tudhat meg többet. A zenekar másik hegedűse, Kovács Márton harmadéves a tanszakon, s bár abban nem volt szerencséje, hogy az első, mondhatni, „kísérleti” évfolyamban indult, igen jó tapasztalatai vannak. Kalász úgy véli, kétségtelen, hogy egyre többen veszik fel a kapcsolatot a népzenével. „Kicsit furcsa is, hogy Budapesten falusi zenét játszunk, a táncosok pedig vidéki emberek táncát mutatják be a fővárosi gyerekeknek. A lényeg, hogy nekünk azokat a gondolatokat kell megragadnunk, amelyek e zenék születésekor is jelen lehettek” – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy ezek a gondolatok a rágógumipopon nevelkedett nemzedékhez is könnyen eljutnak-e, jók a tapasztalataik – mondta a zenekarvezető. Rengeteg visszajelzést kapnak olyan fiataloktól is, akik nem feltétlenül hallgatnak népzenét, ám az koncerteken rájönnek, hogy ez a zene szép, és nagy erővel bír. A hegedűs szerint szükség van a világzenére is, mivel sokakhoz így könnyebb eljuttatni a népzenét. Igaz, ezt az utat ő maga soha nem választaná. Tény, hogy a zenekarról egyelőre nem sokat hallani, Kalász Máté azonban elárulta, hogy tervezik egy honlap létrehozását és egy CD elkészítését is. Ezek nélkül ma nem sokra megy egy zenekar, főleg, ha egy népzenei bandáról van szó. „Sajnos a magyar kultúrának nagyon rossz a reklámja. Sokan azt hiszik, hogy az egyet jobbra, egyet balra csárdáson és az Az a szépen kívül mással nem is jellemezhető, pedig ennél egy sokkal mélyebb és őszintébb kultúráról van szó” – tette hozzá.
forrás : Ménes Márta/Magyar Hírlap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése