2009. 04. 29.
ANTON CORBIJN / MÜPA
Anton Corbijn kiállítása a MÜPÁBAN.
Élő ikonná vált ikonvadász, aki legutóbbi projektje szerint az ikonok bőrébe bújva készít fura önarcképeket. Szinte életmű mennyiségű anyagot hozott Budapestre. Mindenkinek ajánlom figyelmébe a kiállítást. Remélem lesz alkalmam még egyszer végignézni nyugodt körülmények közt a hórihorgas Holland sztár-fotós képeit.
http://www.corbijn.co.uk
2009. 04. 27.
"Ezen.. őőő... bemérem a fehéret"
.
A Mafosz Szalon 2009 eredményeinek nyilvánosságra hozatala napján mi mással is állhatnék itt elő, mint egy vérbeli szakmai videóval!
Jelen esetben legyen ez egy igazán "érdekes".. nem, inkább roppantul szórakoztató beszélgetés Debreczeni Zita (ki a fene ez a csaj amúgy?!) fotós celebbel, akinek hirtelen rátört zavarodottságánál - mint kiderült - csak fotós szakértelme nagyobb.
Zolinak köszönet az élményért! :)
A Mafosz Szalon 2009 eredményeinek nyilvánosságra hozatala napján mi mással is állhatnék itt elő, mint egy vérbeli szakmai videóval!
Jelen esetben legyen ez egy igazán "érdekes".. nem, inkább roppantul szórakoztató beszélgetés Debreczeni Zita (ki a fene ez a csaj amúgy?!) fotós celebbel, akinek hirtelen rátört zavarodottságánál - mint kiderült - csak fotós szakértelme nagyobb.
Zolinak köszönet az élményért! :)
Variálás a variációk közt
Sziasztok fotóbloggerek!
Külön üdvözlet Emesének, Rolfnak és Johnnynak. Az Emese propelleres képei késztettek arra, hogy hosszú idő után bekiabáljak egy képet én is ide, a sötétből, majd mire valaki is felfigyelne arra, hogy szóltam, már vissza is bújok virtuális barlangomba. De az is lehet, hogy lámpást gyújtok, és meghívlak benneteket is, egy riói kávé levezetéseképp.
Hova ez a titokzatosság?
Nemtudom. New Yorkból megmondom.
Csütörtökön indulunk Zsuzsival, és egy hónapig ( a tervek szerint) haza sem jövünk. Végre lesz időm fotózni, reményeim szerint sokat. Egy éve csak a favágást űzöm, de most úgyérzem megint eljött az ideje annak, hogy magamnak és így aztán nektek is fotózhassak.
Már beregisztráltam a blogot, amit tervezek feltölteni képekkel és élményekkel.
Mindenképpen írok ide, ha már lesz miért.
Szóval mégegyszer üdvözlök mindenkit, éljenek a propellerek!
2009. 04. 26.
Témavariációk
2009. 04. 24.
2009. 04. 23.
2009. 04. 21.
Kossuth tér, 2009.04.14 - III. rész
.
Bár míg a hatalmas zuhiban eljutottunk egy kávézóig szó szerint bőrig áztunk, a jó forró cappuccino és némi melegedés után arra gondoltunk, visszanézünk a tüntetés korábbi helyszínére, hátha találunk még ott valami érdekeset.. pocsolyákat, miegyebet.
(Előzmények itt és itt.)
Arra azonban nem számítottunk, ami az utcára lépve végül fogadott bennünket. Mintha hirtelen egy másik történetbe csöppentünk volna, a korábbi napsütötte, viszonylag békés egyhelyben tüntetést felváltotta a szokásos macska-egér harc, a "sün".. a szembenállás és kekeckedés, minden ami kell.
Egyébként azt gondolom ha résen van az ember, megúszhatja a mindenféle kellemetlenségeket, csak figyelni kell a mozgásokat és a megfelelő időben kicsit odébbállni néha. Ezt leszámítva pedig remekül lehet fotózni tüntetőt és rendőrt, kíváncsi bámészkodókat.. amit csak tetszik.
Sőt.. lehet egy kis kreativitást is vinni a dologba, a fenti képnél én is ezt kíséreltem meg. A fotón látható rendőrcsoport elég hosszasan állt ott egy helyben ahhoz, hogy legyen idő kiagyalni egy ötletet, szép kényelmesen megtalálni a megfelelő nézőpontot és helyet, aztán beállítgatni a gépet is. Mire mindezzel végeztem, addigra persze az összes járókelő, munkából épp hazafelé tartó békés állampolgár elszivárgott, úgyhogy guggoltam ott az egyenruhások előtt jó ideig, tartottam a gépet a kezemben és vártam, hátha ismét arra téved valaki végre. Egy idő után megunva a várakozást előrántottam a fotóstáskámból ezt a két aktatáskás úriembert, hogy jöjjenek pont így, ahogyan a képen teszik is.
Aztán visszacsomagoltam őket és mentem én is tovább tüntetőket vadászni.
Ritkán - sőt ha egy mód van rá leginkább sosem - magyarázom a képeimet, most mégis született bennem egy benyomás amit leírnék.. a bal oldali képet viszonylagos esetlensége ellenére - vagy talán épp amiatt is - szeretem, nekem kicsit olyan, mintha nézőként magam is épp ott állnék, együtt a többi tüntetővel, szemben a rendőrökkel. (De javítsatok ki, ha tévednék.)
Egyébiránt pont ez az egyik olyan kép, ami meggyőzött arról, hogy - a tőlem megszokottól eltérően - ezt a sorozatot most hagyjam meg mégis színesben.
De például ez a kép is egy ilyen:
Egy fotó van még hátra a sorozatból.. a "rend" kedvéért azt már majd fekete-fehérben mutatom be. :)
Bár míg a hatalmas zuhiban eljutottunk egy kávézóig szó szerint bőrig áztunk, a jó forró cappuccino és némi melegedés után arra gondoltunk, visszanézünk a tüntetés korábbi helyszínére, hátha találunk még ott valami érdekeset.. pocsolyákat, miegyebet.
(Előzmények itt és itt.)
Arra azonban nem számítottunk, ami az utcára lépve végül fogadott bennünket. Mintha hirtelen egy másik történetbe csöppentünk volna, a korábbi napsütötte, viszonylag békés egyhelyben tüntetést felváltotta a szokásos macska-egér harc, a "sün".. a szembenállás és kekeckedés, minden ami kell.
Egyébként azt gondolom ha résen van az ember, megúszhatja a mindenféle kellemetlenségeket, csak figyelni kell a mozgásokat és a megfelelő időben kicsit odébbállni néha. Ezt leszámítva pedig remekül lehet fotózni tüntetőt és rendőrt, kíváncsi bámészkodókat.. amit csak tetszik.
Sőt.. lehet egy kis kreativitást is vinni a dologba, a fenti képnél én is ezt kíséreltem meg. A fotón látható rendőrcsoport elég hosszasan állt ott egy helyben ahhoz, hogy legyen idő kiagyalni egy ötletet, szép kényelmesen megtalálni a megfelelő nézőpontot és helyet, aztán beállítgatni a gépet is. Mire mindezzel végeztem, addigra persze az összes járókelő, munkából épp hazafelé tartó békés állampolgár elszivárgott, úgyhogy guggoltam ott az egyenruhások előtt jó ideig, tartottam a gépet a kezemben és vártam, hátha ismét arra téved valaki végre. Egy idő után megunva a várakozást előrántottam a fotóstáskámból ezt a két aktatáskás úriembert, hogy jöjjenek pont így, ahogyan a képen teszik is.
Aztán visszacsomagoltam őket és mentem én is tovább tüntetőket vadászni.
Ritkán - sőt ha egy mód van rá leginkább sosem - magyarázom a képeimet, most mégis született bennem egy benyomás amit leírnék.. a bal oldali képet viszonylagos esetlensége ellenére - vagy talán épp amiatt is - szeretem, nekem kicsit olyan, mintha nézőként magam is épp ott állnék, együtt a többi tüntetővel, szemben a rendőrökkel. (De javítsatok ki, ha tévednék.)
Egyébiránt pont ez az egyik olyan kép, ami meggyőzött arról, hogy - a tőlem megszokottól eltérően - ezt a sorozatot most hagyjam meg mégis színesben.
De például ez a kép is egy ilyen:
Egy fotó van még hátra a sorozatból.. a "rend" kedvéért azt már majd fekete-fehérben mutatom be. :)
2009. 04. 19.
Kossuth tér, 2009.04.14 - II. rész
.
..avagy egy bejegyzés a Nagy Testvérnek.
Egy ideje már figyelek, és most kifigyeltem, hogy figyelnek minket. De sebaj, legalább tovább nő látogatóink népes táborának száma. Urak a log.police.hu mögött, üdv itt, kellemes nézelődést!
A mai bejegyzést új látogatóinknak ajánlom.
(Ja és a Kossuth két "s", de mindegy.)
Szóval folytatva a képes beszámolót (az I. rész itt), kezdem mindjárt azzal, hogy megérkezve a Kossuth térre meglepve tapasztaltam, hogy a korábban beharangozott élőláncot fizikai képtelenség lesz megvalósítani, a teret olyan szinten kerítették körbe kordonnal. A tüntetőknek megmaradt az Alkotmány utca és a környező egyéb utcák.. egy idő után már a Metro sem volt megközelíthető.
A legjobb helyet keresve kitaláltam, hogy előretolakodom a színpad elé, vagyis mögé, szóval oda, ahol a fellépők és szónokok gyülekeznek, a sajtósok, a legvakmerőbb tüntetők, a libákat közlekedtető erők, a kellemes kordonelemek, azon túl pedig a rendőrsorfal, háttérben a Parlament épületével, még hátrébb meg a lemenő nappal, ami egyébként szerencsére majdnem egész nap ezer ágra sütött.. a kora délutáni órákban lehetett is vagy nyolcvan fok.
Nem volt egészen világos, hogy miért, mert mikor a helyszínre érkeztem mindent még nem láttam, akkora volt elöl a tömeg, de az tény, hogy a rendőri erők egyszer csak szerettek volna előrejutni az Alkotmány utcában. Ott, ahol egyébként tüntetők százai tengették épp ráérős hétköznapi perceiket. (Jó sokan vagyunk munkanélküliek.) :)
No ebből a határozott igyekezetből adódott is egy "kisebb" csetepaté, csak úgy pestiesen, egymásnak feszült rendőr és tüntető, röpültek a libák, csattogtak a fényképezőgépek, üvöltött a tömeg.. sajátos hangulatúak ezek a napsütötte szabadtéri programok mifelénk.
Én egy egészségügyi kocsi oldalán álltam ekkor, a gárdisták szervezték oda arra az esetre, ha valakinek ellátásra lenne szüksége. Na ez kellett is, sérültek meg páran..
Aztán utána viszonylagos nyugi lett, egészen addig míg pár órával később ki nem hangosították a parlamenti ülésen történteket, és ki nem derült, hogy megszavazták az új miniszterelnököt.
Ekkor lett teljes az őrület. Az emberek sípoltak, fütyültek, és torkuk szakadtából üvöltöttek, a színpadon dobosok verték folyamatosan a ritmust, hosszú-hosszú percekig hihetetlen hangzavar és hangulat lett úrrá a tömegen. Ritkán él át ilyet az ember.. kicsit hátborzongató, mégis különleges élmény.
Az idő előrehaladtával egyszer csak elérkeztünk a nap kérdőjeléig, a na akkor most hogyan továbbig. Sokat ezen agyalnia aztán nem kellett az egybegyűlteknek, az égiek megoldották a problémát, küldtek egy dörgés és egy villámlást, és egy olyan hirtelen záport, hogy eszmélni is alig volt időnk.
Viszont gyönyörű fényeket kaptunk, köszönet érte.
Egy száradós-kávézós szünetet követően pocsolyás képekkel folyt. köv.
..avagy egy bejegyzés a Nagy Testvérnek.
Egy ideje már figyelek, és most kifigyeltem, hogy figyelnek minket. De sebaj, legalább tovább nő látogatóink népes táborának száma. Urak a log.police.hu mögött, üdv itt, kellemes nézelődést!
A mai bejegyzést új látogatóinknak ajánlom.
(Ja és a Kossuth két "s", de mindegy.)
Szóval folytatva a képes beszámolót (az I. rész itt), kezdem mindjárt azzal, hogy megérkezve a Kossuth térre meglepve tapasztaltam, hogy a korábban beharangozott élőláncot fizikai képtelenség lesz megvalósítani, a teret olyan szinten kerítették körbe kordonnal. A tüntetőknek megmaradt az Alkotmány utca és a környező egyéb utcák.. egy idő után már a Metro sem volt megközelíthető.
A legjobb helyet keresve kitaláltam, hogy előretolakodom a színpad elé, vagyis mögé, szóval oda, ahol a fellépők és szónokok gyülekeznek, a sajtósok, a legvakmerőbb tüntetők, a libákat közlekedtető erők, a kellemes kordonelemek, azon túl pedig a rendőrsorfal, háttérben a Parlament épületével, még hátrébb meg a lemenő nappal, ami egyébként szerencsére majdnem egész nap ezer ágra sütött.. a kora délutáni órákban lehetett is vagy nyolcvan fok.
Nem volt egészen világos, hogy miért, mert mikor a helyszínre érkeztem mindent még nem láttam, akkora volt elöl a tömeg, de az tény, hogy a rendőri erők egyszer csak szerettek volna előrejutni az Alkotmány utcában. Ott, ahol egyébként tüntetők százai tengették épp ráérős hétköznapi perceiket. (Jó sokan vagyunk munkanélküliek.) :)
No ebből a határozott igyekezetből adódott is egy "kisebb" csetepaté, csak úgy pestiesen, egymásnak feszült rendőr és tüntető, röpültek a libák, csattogtak a fényképezőgépek, üvöltött a tömeg.. sajátos hangulatúak ezek a napsütötte szabadtéri programok mifelénk.
Én egy egészségügyi kocsi oldalán álltam ekkor, a gárdisták szervezték oda arra az esetre, ha valakinek ellátásra lenne szüksége. Na ez kellett is, sérültek meg páran..
Aztán utána viszonylagos nyugi lett, egészen addig míg pár órával később ki nem hangosították a parlamenti ülésen történteket, és ki nem derült, hogy megszavazták az új miniszterelnököt.
Ekkor lett teljes az őrület. Az emberek sípoltak, fütyültek, és torkuk szakadtából üvöltöttek, a színpadon dobosok verték folyamatosan a ritmust, hosszú-hosszú percekig hihetetlen hangzavar és hangulat lett úrrá a tömegen. Ritkán él át ilyet az ember.. kicsit hátborzongató, mégis különleges élmény.
Az idő előrehaladtával egyszer csak elérkeztünk a nap kérdőjeléig, a na akkor most hogyan továbbig. Sokat ezen agyalnia aztán nem kellett az egybegyűlteknek, az égiek megoldották a problémát, küldtek egy dörgés és egy villámlást, és egy olyan hirtelen záport, hogy eszmélni is alig volt időnk.
Viszont gyönyörű fényeket kaptunk, köszönet érte.
Egy száradós-kávézós szünetet követően pocsolyás képekkel folyt. köv.
2009. 04. 16.
Kossuth tér, 2009.04.14 - I. rész
.
Az őszödi beszéd kapcsán kipattant botrány és tüntetés-hullám alatt még csak barátkoztam a digitális technikával, nagyjából akkor kezdtem fotózgatni, akkor még a régi kis kompaktommal, de abban az időben sem a látásmódom, sem a technikai felkészültségem nem volt még meg azokhoz a képekhez, amiket azóta is sajnálok, hogy akkor és ott nem lőttem meg. Vagy legalábbis nem úgy, ahogyan ma tenném. (De ezzel együtt egyszer még lehet előszedem őket.)
No a lényeg, hogy amióta aktívan fotózom, azóta szeretném kimeríteni ezt a témát, mármint az utcai politizálást. Gyakorló munkanélküliként most adott a szabadidő egy-egy hétköznapon is, így aztán kihasználva a lehetőséget és a jó időt, kedden tiszteletemet tettem én is a Parlament "körüli" tüntetésen, amikoris odabent mint tudjuk a T. Ház épp a konstruktív bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnökről döntött, kint pedig az erről alkotott véleményét igyekezett a maga lényegretörő módján megfogalmazni az ott összesereglett nép.
Íme onnan néhány kép.
Folyt. köv.
Az őszödi beszéd kapcsán kipattant botrány és tüntetés-hullám alatt még csak barátkoztam a digitális technikával, nagyjából akkor kezdtem fotózgatni, akkor még a régi kis kompaktommal, de abban az időben sem a látásmódom, sem a technikai felkészültségem nem volt még meg azokhoz a képekhez, amiket azóta is sajnálok, hogy akkor és ott nem lőttem meg. Vagy legalábbis nem úgy, ahogyan ma tenném. (De ezzel együtt egyszer még lehet előszedem őket.)
No a lényeg, hogy amióta aktívan fotózom, azóta szeretném kimeríteni ezt a témát, mármint az utcai politizálást. Gyakorló munkanélküliként most adott a szabadidő egy-egy hétköznapon is, így aztán kihasználva a lehetőséget és a jó időt, kedden tiszteletemet tettem én is a Parlament "körüli" tüntetésen, amikoris odabent mint tudjuk a T. Ház épp a konstruktív bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnökről döntött, kint pedig az erről alkotott véleményét igyekezett a maga lényegretörő módján megfogalmazni az ott összesereglett nép.
Íme onnan néhány kép.
Folyt. köv.
2009. 04. 15.
2009. 04. 14.
2009. 04. 13.
Zsákutca június hetedikén
2009. 04. 09.
2009. 04. 08.
2009. 04. 07.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)