Ma..

 ...a szundimérőm kiakadt.🤣🤣🤣

Na jó, nem aludtam egész nap, de pihentem a kanapén.mert megérdemlem.

Amúgy is gyümölcsnapom van. Tudjatok milyen akaraterő kellett,  hogy a székelykáposztába ne egyek bele? Vagy a gyorsan összedobott rakott csirkemellet messzire kerüljem, pedig órákig éreztem a finom füstölt illatot a kezemen, mert vágtam bele a tegnap vett finom füstöltcsülökből ...😉 De nem, megálltam.mostmár a tegnapi aranygaluska maradékát kell mellőznöm,  minek hagyják a tálban azt a finom sült dió maradékot a vanília sodóba?🙃

Szóval, ha mindez megy, csak a holnapi ebédig kell kihúznom,  hogy egyek a csirkemellből salátával.😁😁😁

(Ja és rendeltem egy piros táskát,  olyan régen szemeztem vele)

Na ma...

 ....igazi örömnap volt. Reggel sokáig aludtunk,  majd elmentünk a piacra, két dolgot szerettem volna. Maszkot venni,nem volt, ruhát nézni. Az volt.vettem is egy felsőt. Akkor már ha ott voltunk vettem sok savanyúságot, még káposztát is, hirtelen ötlettől vezérelve székelykáposzta főztem. Bementünk egy helyi henteshez,  hát picit volt csak drágább mint a hiperbe, és minden olyan guszta.

Hazasiettünk,  feltettem a húslevest,  káposztát, gyorsan csináltunk még aranygaluskat is...mert jöttek Mesiék.  Annyira öröm volt együtt lenni, Szofi teljesen kinyílt, olyan jól érezte magát.  Szépen evett már Mami húsleveséből,  higgyétek el csudajó érzés ám ez. Kicsit pihenek...majd összepakolok még...

Jó nagycsaládban lenni épp. 🥰

Arra gondoltam...

 , hogy minden nap próbálok pár sort írni. 

Hogy mit érzek épp..vagy nem tudom, alakul majd.

Kezdem azzal ma, hogy iszonyú unalmas nap volt. Nyomott volt a fejem, álmos voltam, semmi kedvem nem volt semmihez.  Dübörögnek a hormonok,  minden rossz velejárójával. De legalább nem volt erős migrénem, annyira. Aztán 4- ig dolgoztam, hazajöttem Zsoltnéért, majd elmentünk bevásárolni a lidlibe.  Már álltunk be a kasszához mikor az évek óta nem látott " barátainkkal " találkoztunk. Azért raktam idézőjelbe mert már nem azok,  pedig együtt nőttünk fel, együtt voltunk fiatal szülők, majd....nem tudom. Fájt látni, hogy megörültek nekünk, közben...évek óta nem -beszéltünk. Visszakerestem..4 éve is én kezdeményeztem a -beszélgetést. Gyerekes tudom....kicsit rossz most,  majd elengedem.

Más,  elkezdtem egy diétát 25 napja. Szétválasztó 90 napos diéta. És most a legnagyobb testezésem a plank. Senki ne gondoljon semmi nagy dologra, irtóra éhes vagyok...de nem állapot amit látok a fotón és a tükörbe. Fogytam e? Biztos, de olyan jó mérlegünk van, annyit mutat mindíg, hogy biztasson.😁😁😁😁

És hurrá,  hétvége...reggel kicsit tovább aludhatok. 🙃😉😊

Mi lenne, ha ....

...ha, azt tennéd amit tehetnél,  hol lennél, mit csinálnál most???

Érdekel,  nagyon, de először elmondom én.

Aki régóta olvas,  sejti. ☺

Igazság az, nem lennék sem fiatalabb,  sem idősebb. Most jó a kor, ráncokat elfogadtam, tokámat is (éljen a maszk, vagy mégsem) súlyomon dolgozom, (remélem sikerrel). Amúgy jó a kor,  idősödő,  nem fiatal.🙂

Hol lennék? Hát ott a dombon,  a lakáson, a szőlő és a olajbogyó fák mellett Toszkánában,  egy nagy hideg kőházban. Ott a család,  én lennék a Mamma. Szoknyába lennék,  fapapucsban mezítláb,  lenne a hajamba kendő.  Meleg van,  én szép barna lennék, kicsit jobban látszanának a ráncok,  de sebaj.🥰

Mit csinálnék? Főznék,  sütnék..a családnak. Mint most,  csak az a sok finom házitészta, házi kenyér, s

ok olívaolaj,  limoncello...érzem a szél illatát,  talán a tenger felől jön. Finom bor,  vörös,  azt szeretem,  vagyis ott szeretném...,szeretném veletek,  mind ott lennétek velem.

Idő lassú,  nagyon lassú,  szinté végtelen...

De jó volna!💜

És tényleg...

 Megkérdezte ma Zsolti , hogy lekarácsonyítottam a lakást? És tényleg,  fájó szívvel...

Micsoda szó....