Lassan vége...

Lassan vége a szabinak. Mondhatnám  de kár, mert van amit sajnálni fogok  pl. a reggeli nyugodt pizsamában tenni venni érzés  De azért csöppet sem volt mindig az, hogy azt csinálok amit akarok. Főzni, takarítani stb. mindig kellett, azért ez is fárasztó ennyi ember után. Rossz lesz Csengét itt hagyni, de jó lesz neki majd, leszerveztem az augusztust is.
De ha őszinte akarok lenni, szeretem a munkámat, így nem zavar  hogy menni kell.

Eredményes is volt a szabi, amit terveztem, megvalósítottam  nem nagy dolgok, olvastam,, hímeztem, főztem  sütöttem, Csengével is sokat voltam, nyaraltunk is... Zsoltival is sokat voltunk .. És vizsgázunk is kétszer és sikerült is....szóval minden volt  És ez így jó.
Tehát, még három nap, ma rég nem látott Csenge ovis társával találkozunk, holnap délután mozi Csengével mesefimet nézünk meg, vasárnap késő délután családi összejövetel lesz, meg ünnepeljük Bence szülinapját, én névnapomat.
Legyen nektek is szép hétvégétek ! 🌞☀️🌷🌹🌸🌼💐

♥️Jó érzés...

Ha ezt négy éve mondja valaki.... El sem hiszem.
Bizi egy dolog, de mikor a lányoddal csinálod és ő brillirozik előttem. Csodás érzés, mit ne mondjak, kívánom mindenki érezze ezt az érzést, fenomenális... ♥️

Blog, élet...

Tudod, élvezem a nyarat, csak úgy "anikósan". Néha önfeledt örömmel, néha tele aggódással.

Mostanában így van ez velem. Sokszor borús a hangulatom, néha nem tudom az okát, néha mondva csinált, néha valós, de nehéz kimondanom.

Néha azon jár az agyam, bezárom a blogot, úgy igazán végleg, mert már nem az van, mint nyolc éve mikor elkezdtem, jó is ez így ...hiszen nem lehet ugyanaz ma sem, mint tegnap.

Gyerekek nőnek. Ha csak Csengéről írok, kicsit bűntudatom van, pedig a család központja Ő. De nekem fontos a két kamasz fiam is, akik csak alsógatyában flangálnak itthon, és olyan büdös a lábuk, hogy legszívesebben elégetném a zoknijukat minden este.:-) És Mesi, hol van már ő, ahhoz képest amikor úgy igazán írtam róla. Ő már felnőtt, héten úgy megküzdött a munkahelyén és mire péntek lett már minden teljesen kisimult és pozitívan változott.

Mi is változtunk Zsoltival, még nem az aktív családi életet éljük, akiknél kirepültek a gyerekek, de még aktívak...nagy a nyüzsgés, és ez teljesen más nyüzsgés mikor sok kis gyerek van a háznál. Szinte felnőtt emberek, nagyok, terjedelemben is..:-) És még ott van Csenge, aki már nem kisgyerek. Másodikos lesz. Folyamatosan olvas , most Bóbitát, de mindig valamit. Ez olyan jó..

Közben még pár napig itthon van Zsolti is szabin, voltunk kempingezni, nagyon jó volt, főleg mikor Mesiék is jöttek.

Most itthon csinálunk ezt azt, vannak még ötleteim jövőhétre is. Mondjuk hétfő kilőve, szóbelizünk Mesivel. Nem mondom, hogy tökéletesen tudok mindent, de valamennyit hozzá tudok szólni a témához. Majd Mesivel kicsit átvesszük még.

Szóval nem tudom csak úgy bezárni a blogot, nyolc éve írom. Ma olvastam a fb-on  hogy egy nő, milyen büszke a blogjára stb. Elszégyelltem magam, hiszen én is büszke vagyok a blogomra, meg rátok, hogy bármi van, Ti jöttök és erőt adtok.
Megpróbálok én is így tenni. ♥️

Hiszen bármennyire borús néha a hangulatom, tisztában vagyok azzal, milyen szerencsés vagyok, hiszen mindenem megvan ami kell és értékelem is, meg teszek is róla. De cukormázban nem élek....😉😁♥️

Hurrá, nyár. :)

Ma meg volt az írásbeli vizsga. Nem mondom, hogy könnyű volt és azt sem, hogy minden sikerült  de túl vagyunk rajta. Jó ezen is túl lenni  két hét múlva, szóbeli. Délelőttre osztottak be minket  hamar túl leszünk rajta legalább. :)
Gyorsan vásároltunk, majd főztem sok, sok Milánóit, mosok még, és megyünk biciklizni Csengével a patakra  :) 

Ezek vannak...:-)

Azt mondta ma egy ismerősöm, ő halálra unná magát négy hétig itthon....Háááát, én nem tudom, de szerintem én nem fogom, soha nem untam magam itthon.
Különben mára a kedvem is jobb.
Mostanában észrevettem magamon, hogy minden hónapban hormon változás hatására, iszonyú gondolataim vannak. Olyan ijesztő tud lenni. Pedig tudom, hogy ez csak hormon miatt van így, de nem jó érzés. Kicsit olyan depis vagyok ilyenkor. Persze minden rendben, nagyjából. Tökéletes nem lehet, de közel van hozzá. Két kamasz fiú sem segít ezen, mert bár jó gyerekek, de amúgy...morognak, nem sokat kommunikálnak....keveset vannak itthon, és büdösek is.:-) De szeretem őket nagyon, Mesiéket is. Velük folyton bűntudatot érzek. Olyan aranyosak együtt, Mesi iszonyúan hasonlít rám, dolgozik, építik a házukat, szövik a jövőjüket olyan jó látni. Mikor távol vannak olyan nagyon hiányoznak, mikor meg itt vannak néha úgy idegesítenek. Mert kupi van, mert zsizsegnek, mert fiatalosan élnek. :-) És őket is nagyon nagyon szeretem. Csenge meg cukorka nagyon, de folyton a nyomomban, és ez néha nagyon nagyon jó..néha..
Zsolti meg elviseli ezt a sok hangulat ingadozásaimat. Pedig nem lehet egyszerű, ezt én is tudom.
És azt is tudom, iszonyú szerencsés vagyok.
De ember vagyok én is, tele hibával...

Ma anyósom is kicsit mérges volt rám, mert nem tudtam neki tiszta szívből megígérni, ha valami bajuk lesz, én lemondok mindenről, csak őket ápolom. Nem ígértem meg, mert nem hiszem, hogy képes lennék rá. Valahogy ő...csak ebben él, nekem más a véleményem erről az idős fiatal szerepről...teljesen más. Én felhívom a Mesit csak úgy is mit csinál épp...és ezt nem érzem tolakodónak. Ettől még nem szóltam bele az életébe. De nekünk mindig más volt a kapcsolatunk anyósommal. Nekem nem pótolja anyukámat anyósom, és soha nem tudok vele őszintén beszélni., soha. De nem baj, én nem vagyok ő, nekem lehet másképp is.

Különben ma is kaptam egy email, amiben megköszönték a munkámat, nagyon jólesett, nem nagyon szokott dicsérni.:-)

jó

Már csak akkor lenne még tökéletesebb a szabi, ha valaki vásárolna, főzne, takarítana, vagy egy gyönyörű vízpart mellett, teljes kiszolgálással tölteném, töltenénk.. Tudom uncsi lenne egy idő után...:-)
Így zakatol a mosógép, vásárolunk, főzünk, sütünk Csengével. Nagyon cuki Csenge, sütöttem tegnap is forgács fánkot, kérte, anya tanítsam meg formázni...meg elmentünk hímzést venni, Ő is kért, és olyan kitartóan csinálja...szóval azért jó ez így is, karácsonyi könyvet olvasok...:-))))
De ma tanulni is kellen, legalább bele nézni milyen fajta kérdések lesznek.
Azért jó itthon lenni...nagyon!