2018. október 31., szerda

Október utolsó napja van,

és a nap továbbra is  ragyog és ma is  20 fok körül lesz a hőmérséklet. Dolgozom, az emberek jönnek szép sorban. Otthon  Gy. a lányokkal  füvet vág és gereblyézi a valóba szép színes  faleveleket, a mai ebédet már tegnap megfőztem.
Holnap  a fiúk horgászni készülnek, mi lányok meg moziba. Megnézzük a "Patrik az ebbel szebb az élet"   c. filmet, ami végre nem mese mert már ekkorák a lányaim  és  én is  jól fogok szórakozni!
Kicsit  furcsa, hogy  ünnepnap megyük moziba, de a temetőket már bejártuk a hétvégén és az elhunyt  szeretteinkre pedig mindennap gondolhatunk, így kifejezetten örülök, hogy kimaradunk a dugókból és a parkolási lehetetlenkedésekből...

2018. október 29., hétfő

összegzés:)

Úgy tűnik mostanában csak ilyen  röpke bejegyzésekre futja tőlem, de sebaj:)
Szombaton lovagoltunk, szülinapoztunk, a Gyuszi és Márkó által főzött marhapörkölt fantasztikus volt és anyu gesztenyés tortát sütött nekem, ami szintén! Az ajándékom ( ha-ha csak én nevethetek ) egy olyan  okos konyhai lámpa, amit a telefonomról is irányíthatok és színeket vált és pulzál meg akármiket csinál, ne kérdezzétek mennyiért és minek:), de a gyerekek nagyon örülnek neki, igaz én jóga szőnyeget kértem mert a régi már elég traca, de sebaj ennek is örülök és örülök a nyárnak is, mert az idő fantasztikus felénk, legalább 26-28 fok volt ma is!


Vasárnap pedig, hogy továbbra se unatkozzunk a lányok rendeztek a barátaiknak hallowen-i partyt, olyannyira komolyan vették a dolgot, hogy írógépen írták hozzá a meghívókat is, de mivel nekem nem volt vele gondom, nem bántam, még a kaját is ők csinálták maguknak:)   Egyébként nagyon aranyosak voltak, Vió sminkelte őket aztán lepattant, de a gyerekek  tök jól eljátszottak, szuper volt!


készül a meghívó - órákig eltartott!:) 

"szépségek"

sebhelyes macska


ez tényleg borzasztó:)

hát pfúj, de megették! -szép a szalvéta is...
 Ma pedig végre tényleg kifestettük az előszobát, a kicsik elmentek mamikázni, mi meg hárman Gyuszi, Vió és én, festettünk és rengeteget nevettünk, Márkó meg zh-t írt az egyetemen.

2018. október 26., péntek

10.26.

itt a melegfront, fáj a fejem, de legalább a nap süt.
46 éves* lettem ma, Gyuszi holnap ennek örömére marhapörköltet főz  bográcsban, állítólag nekem:)), bár én inkább rántott karfiolt ennék, de ez nem igazán hatja meg:).  
Anyu pedig süt tortát! Hurrá nem nekem kell:), így lesz desszert a marhapörkölt után. Aztán  úgy  gondolom  elmegyünk estefelé a temetőkbe is, mert az még hátra van.
Kb. ennyi lesz a hétvége, majd az időjárás hozza, hogy mi jut vasárnapra és az őszi szünetre.    
Ez a 46 azért jó sok és elképesztő, hogy egy év alatt mennyit öregedtem ( tényleg) és mennyit változtak az elképzeléseim is. Most épp a terveink is elkoptak, de majd meglátjuk mert azért mindig születnek újak, csak épp a fizetéstől-fizetésig élünk időszak van megint, kb. mint amikor gyeden voltam... Az egyetemista gyermek pont annyira költséges mint ahogy gondoltam és épp örülök annak is, hogy nem  fogtunk bele a ház bővítésébe mert akkor azért jócskán lenne fizetnivaló hitelünk, így meg kopp- kopp nincs,  csak a hétköznapi élet, de az is jó sokba kerül. Oké van költséges káros szenvedélyem is a lovaglás, de arról még nagyon nem akarnék lemondani:)        

2018. október 25., csütörtök

mindenféle

Tegnap befejeztem Fábián Janka Virágszál c. regényét. Kicsit nyögvenyelős volt az eleje, de a végére egészen belejöttem. Végül is összességében tetszett  és legalább nem álmodtam tőle rosszat mint a Walking Dead-től :D
Nem rossz olvasni F.J.-t de néha elnagyoltnak éreztem a történeteit olyan mintha siettetni szerené az eseményeket és  indokolatlanul nagyokat ugrik az időben. Nálam továbbra is "Romana"  kategóriák ezek a regények, amik néha jól jönnek amikor az ember "csak úgy" akar olvasni valamit, valami olyat, amit könnnyen le lehet tenni és ugyanolyan könnyen fel is lehet venni bármikor  és még a szereplők sem hiányoznak neki különösebben amikor nem olvas, mert annyira azért nem szerethetők, és nem is kerülnek túlságosan közel az olvasóhoz.     
Ma Jaume Cabre Én vétkem c. könyvét kezdem el. Elég nehezen, egy baráton keresztül jutottam hozzá, de így ha valaki kéri már tovább tudom küldeni pdf-ben.

Teszek ide  hétvégi képeket...


vasárnap délelőtt rendesen hideg volt




hétfőn viszont már  csoda klassz időben faragták a lányok a tököket:) 


Leila csinálta  a nagy egyszeműt, Vió a kis pajkosat:)


a trambulinozás non-stop ment egész hétvégén

"Jóska" a szöcske, később hatalmasat harapott Flóra ujjába, itt még jó fej volt

csak mert szép ( mindig az ) 

Before

After- dagi hernyó :)

2018. október 24., szerda

hétfő-kedd

Hétfőn olyan  borongós  volt a idő, hogy nem  mentünk sehová túrázni, helyette a lányok délelőtt tököt faragtak, Viola sütött tököt, készített sütőtöklevest és sütőtökös pudingot én krumplifőzeléket  főztem és  sültkolbász volt hozzá. Ebéd után  pedig Vióval bebrigáztunk  mamikához és a Lidlbe, meg Leilus táncolni ment így a tánc után vele megvártuk a buszt. 

Mire hazaértünk majdnem sötét lett, de Gyuszi kürtőskaláccsal várt minket! Amíg odavoltunk Flórával összeállították a tésztát és már majdnem kész voltak a sütéssel is, kb 6-7 db lett, ami folyamatosan kopott ahogy sült, mert addigra már  a szomszédból  odaértek a barátaink is hozzánk, így  ment a kertben a sötétben a trambulinos dzsembori:)
Életemben nem ettem ég ilyen finom kürtöskalácsot és a legjobb az volt benne, hogy nem kellett csinálnom érte semmit:)
Tegnap viszont meseszép volt az idő, de sajnos a gyerekeknek már tanulniuk kellett. Mindenki dolgozatokat ír a három napos héten, többet is.
Szóval Gyuszi elment horgászi, a gyerekek  tanultak, én főztem, mostam és  sütöttem  kakaóscsigát meg túróspogácsát, hogy Márkó is tudjon vinni. Nem sok minden volt, de nem is baj. 
Majd  holnap a telefonomról teszek át képeket.

2018. október 21., vasárnap

A tegnapi nap ellentételezéseként,

amikor mindent is csináltam, ma nem csináltam semmit:) Reggel elindítottam egy mosást, megcsináltam az ebédet, elmentünk lovagolni és ebéd után már csak sírdogáltam...
Először a Mikro cosmost néztük Flórával, azon még nem sírtam, csak csodálkoztam és szunyókáltam egy keveset, azután az Aurora Borealist amin már  jócskán hullajtottam a könnyeket,  majd a This is Us harmadik  évadjából két részt, amin mindig  muszáj sírni, végül többedjére bekapcsolódtam Flóra kedvenc filmjéhez Az Igazi Csodá-hoz ami megint nagyon sírós nekem.
További szép lélekápolós vasárnapot mindenkinek!

2018. október 20., szombat

Ma valami megszállt....

Szóval annak ellenére, hogy egész nap azt éreztem, hogy majd elalszom, vagy pont annak az ellensúlyozásaként ma még  magamat is túlteljesítettem annyit pörögtem.
Hajnalban elindítottam a mosógépet, reggelit készítettem a családnak, kilencre megfőztem az ebédet, teregettem,  kitakarítottam a malacokat, bementünk Leilával a pályaválasztási napra onnan az Árkádba és vettünk neki farmert meg pólókat aztán át anyuhoz  egy vizitre, majd vissza a városba bevásárolni aztán haza.
Itthon ebédeltünk, vasaltam valamicskét utána  felástam és elgereblyéztem a virághagymák helyét majd elültettem őket, aztán sütöttem palacsintát, majd elmentünk Vióval kutyát sétáltatni.
Most mindjárt torna és karikázás, brutál fáradt vagyok, remélem  tudok majd normálisan aludni és nem álmodok annyi ökörséget, hogy megint hajnalba kelljen felkelnem jobb híján mosni és a többi, és a többi ....

Anyukám jól van a palackor a dréncsővel beletette egy kis tatyóba és felkötötte a derekára, felvette a pelerinjét és úgy ment kutyát sétáltatni, hát így vagyunk:) ... 

2018. október 19., péntek

Két nap után haza...

Szóval anyut ma  kora délután kizsuppolják a kórházból. Még lesz egy palackja és egy csöve, az ami elveszeti a sebből a folyadékot,  de sebaj attól még mehet, elvégre egy fitt majdnem hetven éves, aki egyedül él ...
Szóval ezen én eléggé kiakadtam, mert szíve szerint ő is maradt volna, amíg megvan ez a szereléke, de ez van. Szerdán műtötték, pénteken mehet.
Kettő körül megyünk érte, nem  tudom mennyi fájdalomcsillapítót kap, mert amúgy tényleg jól van, a karjait is fel tudja emelni mind a kettőt a feje fölé - én ettől féltem leginkább-. Tud tusolni, nem okoz gondot neki a mozgás sem, tegnap is kikísért a folyosóra. A nővérem  vele lesz amennyit kell, főz is, bár anyu szerint az is menni fog neki, csak az érintett oldallal nem emelhet. Végül is jól jön a négynapos hétvége így mi is leszünk vele meg a tesóm sem gond, ők úgy is mellette laknak, a jövőhéten meg remélem  úgy is vissza kell mennie valamikor és megszabadítják a csőtől és a palacktól is.  
Ennyit a műtétről, a ma reggelel kapcsolatosan meg annyit, hogy visszasírom az egykori kisdobos és úttörő egyenruhát, mert mennyire egyszerű volt nekünk azaz anyukánknak, hogy amikor üneplőbe kellett menni, akkor azt kellett felvenni és kész!
Bezzeg most! Öt fekete szoknya és négy fehér blúz közül nagyon nehéz választani, főleg két kinőtt fekete harisnya mellett:)
A végén beáldoztam ismét egy ünnepélyre két fehér nejlon harisnyát mert az egyik tutira még délelőtt kiszakad  hiába ezer denes az iskolai ócska székek erősebbek ), a másik talán kibírja a délutánt is.
Végülis röpke 20 perc  és sok-sok könny után szerintem egész csinos lett Flóra, Leila meg  egészen egyszerűen  most tudott választani és nem cincálta szét az idegeimet.

2018. október 18., csütörtök

Leila:DD (pedig annyira nem is szőke )

Jön a lányom, látom  nyakigláb kiskamasz alakját felbukkanni a folyosó végén,  messziről integet, mosolyog a hátán hátizsák egyik vállán tesi cucc, a másikon táncos,  a kezében pufi kabát és a szó szerint  elengedhetetlen telefon.
Jön nagy léptekkel vigyorogva,  szegénykém itt kell, hogy írja a matek háziját az orrom előtt a hivatalban az ügyféltérben mert van másfél órája tánc előtt,  amit anyunál szokott eltölteni, de most nem lehet.
Szóval jön, ragyog az arca, ott a szemében a nagy bejelentés.
- Anya képzeld 33 százalékból 33százalékos* lett a  rettegett töri dogám!
- 33 százalék? - kérdem döbbenten és én nem mosolygok.
- 33-ból harminchárom és csillagos ötös!
- Akkor 33 pontból 33 pont nem?
- Ja, de! De mindegy amúgy csak egy dolgot rontottam el, azt hogy az  "eszméjét"  elipszilonnal írtam!
eszmélye :DD

* mentségére szóljon, hogy újra előkerültek a százalékok matekból és azt nyúzzák keresztül kasul, oda-vissza.


Még tegnap kezdtem el a bejegyzést ...

Szerda van és jön egy nagyon fontos ember így mindenki puccparádéban ügyfelezik, csak én nem mert nem szóltak és bár fehér blúzban vagyok remélem  nem  néznek be az asztal alá, mert ott farmer van rajtam:)
Anyu már elő van készítve a műtétre, az előbb beszéltünk telefonon,  nyugtatót, infúziót  én mindenfélét kapott már. Szegénykém aggódik mert tegnap  tudta meg, hogy nem  csak a daganatot veszik ki a melléből hanem a nyirokcsomókat is annak ellenére, hogy a daganata nem  rosszindulatú.
Délután megyek majd be hozzá bár valószínű, hogy amikor beérek még aludni fog.
 
Ezt írtam  tegnap délelőtt,  ma meg folytatom...
Voltam  bent anyunál, és ahogy számítottam is rá még aludt oxigén maszkkal az  arcán,  kicsit horkolt is és szép egyenletesen  vette a levegőt így nem aggódtam, otthagytam neki a vizet meg  a zsepit amit kért és kisurrantam a klinikáról.
Nem sokkal később felhívott,  de még akkor is  félig aludt ahogy beszéltünk. Ma reggel már friss volt a hangja is, jól érzi magát rendben van és nem fáj semmije, de kap is fájdalom csillapítókat rendesen. Délután újra megyek hozzá.
Este otthon  még főzőcskéztem egy keveset ( tofusaláta, tojásleves, grízestészta )  és aztán vége is lett a napnak. Elképesztő, de mostanában már  kilenc után nem sokkal mi felnőttek is alszunk, a lányok meg fél kilenc körül még Vió is.
Ma még vásárolnunk is kell a kórház után így megint elég sokára érek haza, de mindegy mert már csütörtök van, ami majdnem péntek. Remélem Márkó is hazajön még ma este, bár hatig vannak órái és lehet, hogy csak holnap délelőtt lesz kedve vonatozni. A négy napos hétvégére  tervezünk egy pályaválasztási napot Leilussal, meg bográcsozást, lovaglást,  előszoba festést és ha szép lesz az idő túrázni is elmegyünk valahová ...

Egy cikk https://wmn.hu/kult/49588-elvettek-az-eletem-az-emberi-jogaimat-a-hajam-a-ruhamat-a-nevem-es-elvettek-a-lanyomat-is--a-magdolna-mosodak-szennyesei  és egy film Magdolna Nővérek 

2018. október 16., kedd

kórház,pite,ősz,lista

Nem mentem be anyuval a kórházba tegnap reggel mert nem akarta, azt mondta fölösleges ott lennem, mert felveszik és egyből izotópos  vizsgálatra viszik.
Én szótfogadtam és nagyon megbántam, mert délben kiderült, hogy mégsem vitték vizsgálatra egyszerűen elfelejtkeztek róla emiatt ma nem műtik, hanem hazaküldték és ma reggel újra ment a klinikára.  de ugye én ma már dolgozom, délután megyek be hozzá addig hívogatom és remélem egyszer visszahív - visszahívott, minden  rendben halad vele -.
A hétvégén  sok mindent csináltam, de nem igazán látványos dolgokat.
 
A legjobb a vasárnapi lovaglás  volt, korán mentünk és mi hoztuk be a lovakat a még harmatos legelőről, még sosem  hoztam be így lovat és valami fantasztikus érzés ahogy sétál melletted az a hatalmas melegtől sugárzó test, egy csodás szelíd, okos  állat gyönyörű szemekkel.
Copiloton sem  ültem még eddig, de most úgy érzem,  hogy Ő a nekem való ló:) Kényelmesen puhán lép, gyorsan reagál, figyel és akar dolgozni és egyszerűen nagyon nagyon jó rajta ülni! Karina az anyukája makacs és nem kedvel túlságosan, mindig bíztatni kell, én és a tudásom még nagyon kevesek vagyunk neki,  Kicső pedig, akin még  ülni szoktunk  kissé ideges és szeszélyes,  de egyébként vele is nagyon jó dolgozni ha neki is olyan a kedve:)
A léhnyeg azonban hogy  a reggeli  séta, csutakolás, nyergelés és lovaglás bearanyozta a vasárnapunkat.

Aztán sütöttem  sütőtökös pitét, finom, de nem
a mi sütink geyék továbbra is az amerikaiak :)
Nálunk a sütőtöknek édes sütőtökleves formájában és simán  megsütve van legnagyobb sikere. Ha mégis süttök sütőtökös pitét, akkor azt hidegen kóstoljátok meg, a hűtőből kivéve, mert úgy még akár finomnak is mondható:)

Tegnap miután elvittük a gyerekeket, bevásároltam és főztem délelőtt. Kaptam egy kiló friss spenótot így főztem belőle ebédre, majd  sütöttem almás rétest és spenótos rétest is mert maradt ki spenót. Az utóbbi tölteléke  spenót, 3 tojás ( a fehérjét habbá vertem) és reszeltsajt volt ( fokhagyma, fűszerek stb ) és nagyon finom lett, bár be kell, hogy lássam, hogy a családom az édes rétest sokkal jobban kedvelte, így én ma is a spenótosat ettem reggelire:)
Délután sétáltam egy hatalmasat Mankával a határban és meg kell, hogy mondjam, hogy felénk nem annyira színes az ősz, de a nap csodálatosan sütött.


 Este pedig  begyűjtöttem egy karácsonyi listát Flórától az az elvárása, hogy adjuk fel postán az Angyalkának és a posta előtt egy készítsünk egy selfiet, bizonyítékául annak, hogy valóban feladtuk:)) 

A "mágikus dzsinn" nem tudom, hogy mi, majd rányomozok, az utolsó tétel  a "szegvej " - segway, ami nem muszáj:) arról Ő is tudja, hogy abszurd mert nálunk még olyan járdák sincsenek ahol mehetne velük az úttestre meg nem engednénk.
Az meg, hogy mindenki menjen a karácsonyi sétára az angyalka leleplezésére lenne hívatott, mert hát valamelyikünk mindig hátra marad bepakolni a fa alját:)) 
 

2018. október 12., péntek

péntek!

Kivettem a holnapot sálálálá, legalább nyugodtan takaríthatok sálálálálálá,
a gyerekek  délig lesznek csak oda az apjuk megy értük,  de addigra én kész leszek a dolgommal meg  valamit főzök is, délutánra anyu is kijön remélem, este meg megyünk Kálmánt köszönteni és annyi is a szombatnak. Vasárnap reggel megyünk  lovagolni aztán történelmet kell Leilával tanulni és iszonyat sok a vasalni való is, szóval még így is rövid lesz a hétvége....
Hétfőn szabin leszek mert anyut kísérem majd be kórházba, szeretném tudni,     hogy mi és hogy lesz vele és hová kerül. Sajnos semmit nem mondanak el előre rendesen a betegeknek, még az orvost aki műti is holnap kell valahogy becserkésznie a részletek miatt  mert tegnap és ma konferencián van. Most a melléből  vesznek majd ki egy daganatot ami az eddigiek alapján nem rossz indulatú, csak gyorsan nő és hát nincs ott a helye. Aztán persze ennek a függvényében  zajlik majd a jövőhét, remélem minden rendben lesz.  

2018. október 11., csütörtök

Nincs nadrágom, nincs pólóm,

nincs egy normális zoknim se és elszakadt az úszósapkám is! Persze nem nekem hanem Flórának, de komolyan az őrületbe kerget!
Minden reggel  van valami, ami miatt nem akar iskolába menni és ez így  volt már az ovi négy éve alatt is. Persze aztán mindig akad felvenni  való ruha, nadrágja legalább 15 van, de abból csak 4 db fekete cicanadrág ( ami szerinte  kevés, mert abból kéne több ), pólója is rengeteg, de most az egyszínű zokni fogyott el és nem  gondolom, hogy ő MINTÁS ZOKNIT  vesz fel? Még mit nem! Nyolc évesen?
Mit lehet csinálni egy ilyen gyerekkel?
Reggelente szenved hol a ruhája hol a haja miatt és nagyon nem akar menni, aztán a kocsiból kiszállva már mosolyogva ad puszit.  Volt ilyen a többiekkel is csak már kinőtték? Fogalmam sincs! Ha volt is elfelejtettem, de szerintem ezt sosem fogom, az a szenvedő arc és lefelé görbülő száj ahogy minden áldott reggel elindulunk ... 
Leila sokat hisztizett de nem a suli miatt hanem csak úgy mert ő olyan:)  
De nagyon Flóra  látványosan szenved, pedig baromi okos mindent (is)   tud úgy, hogy semmit sem kell otthon tanulnia, az iskola eddig nulla erőfeszítésébe került. 
Bármibe fog ügyes benne legyen az tánc, éneklés, zongora, rajz,  bármi! - ennek ellenére ezeket sem akarja gyakorolni, mondván minek ha anélkül is megy? 
Nem szeret segíteni sem, ha muszáj neki jön és csinálja és ügyes abban is, de alapból, magától,  szerintem csak úgy "lenne" a tv vagy a tablet előtt és nem csinálna semmit.  Ugyanakkor  a lénye olyan, hogy már  azzal feltölt, hogy ott van melletted. 
Amikor munka után agymosott zombiként baktatok az autóhoz ahol vár  rám az apjával  ha csak ránézek a szöszi fejére már attól jobb lesz minden és tud hallgatni is, csak úgy csöndben lenni és nem eszélni feleslegesen, máskor meg ömlik belőle a szó de általában érzi, hogy mit mikor jó tennie, kivétel a reggeli szenvedése azt nagyon nem érzi, hogy nem kéne:)   


Ez nem az az arc:) 




2018. október 10., szerda

Eddig tartott, már nem vagyok zen ...

Hétfőn egy cigányasszony mindenféle áldást mondott rám és a családomra, tegnap meg egy másik azt mondta, hogy nem  vagyok aranyos  és elátkozott  "száradjon ki! " köpte felém a szavakat,  az utóbbival nem is tudom, hogy mit akart? Talán azt, hogy fogyjak le vagy azt,  hogy ne legyek termékeny többé? -  akármelyikre is gondolt nem is  akart olyan rosszat szerintem:)
Mindegy is, a lényeg, hogy  vagy egyre több  a hülye és egyre kevesebb a türelmem  vagy lehet, hogy én tudom rosszul és nem is magyarul beszélek hanem valamilyen ismeretlen,  remélem egzotikus nyelven, mert nem értenek meg, nem értenek meg, nem értenek meg, Pedig lassan mondom és ta-go-l-tan, de már egyre hangosabban és még sem.  ÁÁÁÁÁ a tököm tele és még dél sincs .

megint továbbtanulás...

Nálunk ez egy megunhatatlan téma lesz még egy ideig.

Ma nagyon berágtam Leila osztályfőnökére, mint kiderült a 12 éves, hetedikes kis "tökfej" lányomat elküldte az egyik szakács és felszolgáló képző iskola nyíltnapjára.
Nagyon mérges lettem, hogy  irányba akarja rakni a gyerekemet úgy, hogy  nem is ismeri és fogalma sincs róla, hogy attól még hogy egy kis ügybuzó libuska, aki eljár az osztállyal paprikáskrumpli főző versenyre meg Luca pogácsát sütni ( mert buli és, hogy lóghasson) attól Ő még  NEM született szakács! 
Otthon még  csak a közelébe sem jön a konyhának csak ha nagyon muszáj és különben is utálom az ilyesmit, hogy valaki helyettünk akar gondolkozni
Sajnos a gyerekeknél ennyi idősen nagyon is számít, hogy mit mond az osztályfőnök emlékszem még rá saját magamról, szóval  csak ne adjon neki tippeket  egy tanár se, vannak szülei!   

Egyébként meg ahogy  mostanság alakulni látszanak a dolgok, kezdem azt  gondolni, hogy  nem is feltétlenül itt kellene tanulni a gyerekeinknek...
- a tanköteles kor 16 év
- a továbbtanuláshoz emelt érettségi egy tárgyból+ középfokú nyelvvizsga  is kell 2020-tól
- az egytemeken  folyamatosan  kivezetik a költségmentességet  így valóba újra csak a kiváltságosok fognak tudni továbbtanulni

Szóval nálunk még ki kell találnunk Leilának egy középiskolát majd Viónak valamit  érettségi utánra, aztán egy kicsit szusszanhatunk és Flóra jön.
Leila iránya viszont a tánc és vagy a pedagógia, ebből nem engedek legalábbis amíg a középiskolákat keresgetjük, aztán majd ha másképp dönt  akkor máskép dönt, de mi most erre tartanánk ... NEM LESZ "KONYHÁSNÉNI"!

2018. október 9., kedd

Nekünk a Ponor- rét



Nagyon-nagyon szeretem ezt az időt most, meg amúgy is éppen mindent szeretek.  
Számomra is  döbbenetes,  de tényleg  gyógyító tud lenni egy-egy olyan hétvége, amit a szeretteinkkel egy szép helyen, szabadon töthetünk el.
Régen soha nem értettem, hogy mi az, hogy "feltölt" egy élmény? -  a feltölt szótól zizegést vártam volna, de most már értem és érzem is.
A feltölt nálam azt jelenti, hogy kibillent a mókuskerékből és egész egyszerűen türelmesebbé tesz. Türelmessé magammal és a környezetemmel szemben.
Ilyenkor stabil leszek és csendesen mosolygós,  pont nem zizegős mert én alapból az vagyok. 
A Ponor- rét mindig is  nagyon fontos volt  nekünk, egy képen szerettünk bele már lassan kilenc éve és akkor amikor először jártam ott azt éreztem, hogy ha van a  Jóistennek  tenyere, akkor ez az és mi ott vagyunk benne!

A Ponor-rét (Poiana Ponor)  a Pádis-karsztvidék egyik legfantasztikusabb területe.
A hegyekkel körülvett, közel 900 m hosszú és 300 m széles füves rétet hosszában nagyjából kettéosztja az útja során össze-vissza kacskaringózó Ponor patak, mely a rét északi végében születik és a rét dél-nyugati végén egész egyszerűen eltűnik.

Ahogy a hegyek valamelyikéről lefelé sétálunk  a gyerekek mindig előre szaladnak és azt látjuk, hogy egy perc alatt akkorkák lesznek csak mint a hangyák és ahogy megyünk mi is egyre zsugorodunk, minden kicsi és lényegtelen lesz a problémáink is és egyszerre nagyon nagy lesz körülöttünk a csend. Egy ponttá válunk a hegyek gyűrűjében a tágas zöld síkon  ahol nincs  más csak a patak csobogása, a méhek zümmögése és ha épp van egy birkanyáj vagy lovak akkor az ő hangjaik, de semmi más  még madarak sincsenek, amit mondjuk nem értek mert a rovar az van  milliónyi, de madarak mégsincsenek ...    
A Ponor-rét nekem a valódi spirituális hely egy igazi csoda, ami valamiért egyszerre van tele energiával és megnyugvással. Ha ott vagyunk a legtöbbször süt a nap és csak kifekszünk oda a Jóisten tenyerébe és boldogok vagyunk, de annyira, hogy  mindig visszavágyunk, ha lehet ezt írni a Ponor-rét a mi templomunk egy olyan hely, aminek minden rezdülésében ősszel, tavasszal, télen és nyáron, mindig  ott érzed  a  természetet teljes valójában és a Mindenhatót.

 

















 

 
Sajnos a képek ezt nem adják vissza, érezni kell!  

2018. október 8., hétfő

Napsütéses szép hétfőt mindenkinek

Mosolyogva indult a hetem mert reggel amikor felnőttnek  öltözve munkába indultam ( kopogós cipő, blézer, fehér blúz,  fekete nadrág ahogy kell ) az ajtóból kellett visszalépnem, majdnem lebuktattam magam a szép színes kis fonott karkötömmel.

A hétvégénk pedig valóban csodaszép volt!
Két csapat   volt  Misinél, vele is jöt egy kb. 10 fős társaság és a miénk a "szokásos" három család, de nem voltunk jó fejek és nem keveredtünk - szerencsére ők sem igényelték - így tényleg nagyon jó volt minden, nem kellett ismerkednünk és alkalmazkodnunk sem, mert ők külön mentek túrázni is így baromi jól érezte magát mindenki:)
Az idővel is szerencsénk volt és a deres füves, sapkás, nagykabátos reggelt verősfényes, pólós  legalább 25 fokos delelés követette. 
Nagyot túráztunk, de nem volt megeröltető egyikünknek sem inkább csak egy pár órás  séta  néhány szuszogósabb emelkedővel.
Első nap az "elveszett világot" jártuk be a Glavoitól a Ponor réten át, másnap meg a Mócok templomához másztunk fel, mert a többiek még nem voltak.
Kende a magyarvizsla persze 100x akkora távot tett meg legalább mint mi, mert folyamatosan   fel alá rohangált, egy pillanatra  sem állt meg, az erdőben folyton keresett, kutatott és hatalmas  volt a boldogsága. 
A nagyon színes képek Iphone-nal készültek, a többi csak a mi kis "mezei" telefonjainkkal:)



























Violát véletlenül lekapta valaki, őt tilos volt fényképezni:) -kamasz-