Boldogságos 2016-ot!

Megvolt a mai futásom is ragyogó napsütésben, két fokban, száraz betonon! Imádtam! 

Közben végiggondoltam az évet is...

Igazából egy jó közepes évünk volt, nagy dolgokat nem alkottunk és nem is vittünk véghez, de a hétköznapok szintjén a magunk módján azért haladgattunk.

Veszteségeinkhez sorolom, hogy Julikáék már nem laknak itt, de meglátogattuk őket és örömmel láttuk, hogy valóban szépen élnek, az új házukra sokat költöttek, de gyönyörű lett és elégedettek az életükkel! 

Én magamnak két fontos dolgot bizonyítottam be 2015-ben, az első, hogy tudok fogyni ha valóban akarom a második, hogy megy az a 10 km futás és akár majd több is, ha tényleg elhatározom magam.

2016-ra biztos ami biztos, hagytam még magamnak fogynivalót és a diétának a mostani dőzsölős hetek után szerintem nem is lesz olyan nehéz nekiállni 

Amit nagyon szeretnék 2016-ra  az az, hogy újra vezessek és hogy ne hagyjam abba a futást, valamint hogy belekezdjünk végre a nagy ház/ nagy lakás projektbe és, hogy biztosnak érezzem a munkahelyem végre. Persze mindezeket amellett szeretném, hogy minden rendben  van/legyen a családdal, a gyerekekkel, az egészségükkel és a tanulással is.  

Nagyon Boldogságos Új Évet kívánok Mindannyiótoknak! Pont olyat amilyet szeretnétek!!!!!!

futás utáni über gáz kép:))

2015. egyenlege
Két lábon 915,5 km
Két keréken 614 km
Torna 112 alkalom
Hullahopp karika 2660 min

Érzitek,

hogy kezd határozottan tél lenni?
Délelőt ragyogott a nap, de csak odafele volt jó menni a postára, patikába , boltba, mert visszafelé már nagyon  csípte az arcunkat a hideg szél.
Ma nem főztem, viszont kimostam minden ágyneműt és el kellett mennünk vásárolni is. Rendeltem,  egy hatalmas tálat a Szélmalom Vendéglőben, így azért is elszaladtunk és az volt az ebéd, meg a vacsora:)  Nassolni valónak készítettem  én is cukros-fahéjas diót, krikszitől loptam az ötletet, így dugig vagyunk mindannyian. Márkó odavan Patrikkal csavarogni, Pattus vasárnap megy vissza Spanyolországba, így még  együtt vannak előtte egy kicsit. Vió korcsolyázni volt, ő is nem rég ért haza farkaséhesen. A kicsik játszanak, megint videót készítenek, fullra teli van vele már minden itthoni mobil:) Itthon fogunk szilveszterezni, de nem bánom. Én még nem zártam le magamban az évet, nem is nagyon gondoltam végig...
Most megint ott tartunk, hogy a közigazgatás racionalizálását rebesgetik azaz 30% béremelést és nagy- nagy leépítést, így fogalmam sincs, hogy mit gondoljak a következő évről. Majd kiderül.

vasárnap 12.27.

Rátaláltam a you tube filmes oldalára és egyik bőgős filmet nézem a másik után. Most  néztem meg a " Mint a gyermekláncfű bóbitája" című filmet, előtte meg a Mintatanárt. Tegnap volt soron  az Ameddig a lábam bírja, meg A Russelt Lány. Valamelyik nap  az Imák Bobbyért. Tényleg jó filmek, de nem tudom, hogy miért csinálom ezt magammal.

Dokumentálok:)

Akkor most boldog és békés a karácsony mindenkinek ugye? Itt azt  hiszem minden jól sikerült eddig, csütörtökön anyunál ebédeltünk a nővéremékkel együtt, délután  pedig ide hozzánk jött az angyalka. Mindenki boldog volt még Leila is, pedig az elég nagy szó! Tegnap délelőtt volt nálunk apukám, azután Gyuszi keresztszüleihez mentünk ebédre. Oda már vittük magunkkal Patrikot is, aki hazajött az ünnepekre. A lányok iszonyat boldogok, hogy itt van és csodás ajándékokat is hozott, igazi csajos dolgokat küldött nekik Araceli -Pattus barátnője-. Tegnap este még kijöttek hozzánk Kláriék is, szóval igazi hangulatos, borozgatós családi csevejjel zárult a nap. Ma nyugi van, nem megyünk sehová, Gyuszi főzi a halászlevet, a gyerekek egy része még alszik, a többiek pizsiben nézik a tévét, halleluja a saját szobájukban! Nem jó dolog a gyerekszobában a tv, de ha ezen az áron visszakaphatja az ember a hálószobáját és az ágyát, hát legyen! :D Remélem mindenkinek kellemesen telik az ünnep, még nem olvastam  a blogokat, de most körülnézek egy kicsit!

A gyerekek :) 6,9,13,16,26                  

Örülős képek:) 

 

Sütöttem gesztenyés bejglit - repedtet, de jót! -, pogácsát és zserbót, mivel ragyog  a nap elmegyek Mankával baktatok  pár kilométert, magammal cibálok legalább egy kamaszt is, a kicsik  már  voltak délelőtt sétálni az apjukkal és Szemírrel.
Szép napot nektek is!

oly báj

Jön Flóra a kincseivel: Anya kisminkelhetlek oly bájra?
- Oly bájra? Olyan bájosra? 
- Oly bájra, ígérem, nem  lesz vele gond! Olyan leszel mint egy popsztár hercegnő! Beléd szeretnek majd az apák!
- Hát legyen! :)

Sikerült! Popsztár hercegnő!

vasárnap

Mosás, töltött káposzta, zsemlefelfújt és két egész jó film délután. Reggel elég mérges  voltam, amikor még ezer volt a dolgom és a pasik a reggelinél azon tanakodtak, hogy milyen filmet nézzenek meg délelőtt? Aztán elromlott a mosógép. Dél lett mire kiszedték belőle a tengelyére csavarodott 43-46-os zoknit. Esküszöm, hogy nem kívántam ezt, csak bekövetkezett...

Nem mentem futni mert a takarítás, az ablakpucolás és a főzés meg az ebéd utánra teli hassal inkább sétálni mentünk Flórával és Mankával, a  többiek meg pihiztek. Milyen volt? Iszonyatos!

A szokásos kis 5 km-es körünket mentük, ő rollerrel és meg  a kutya mellett szaporázva. Fél úton már pisilnem kellett, háromnegyed úton meg már nem csak pisilnem...  Brutális volt,  a gyerek már lassan jött, ezért én  toltam a rollerrel jobb kézzel, bal kezemben volt a póráz,  tyúklépésben összeszorított sejhajjal siettem amennyire csak tudtam és közben hősies mosollyal  csevegtem Flórával. Halálos volt, nagy levegőket vettem és azt mondogattam magamban, hogy nem lesz semmi baj, nem lesz semmi baj, de közben akárhányszor leguggolt a kutya pisilni, annyira irigy voltam, hogy majd bele haltam

testileg-lelkileg... de végig kellett érnünk a falun és hazaértünk, a kapun belépve a gyerek kezébe nyomtam a pórázt és berontottam a házba.  Annyira megviselt a dolog, hogy utána egy plédbe burkolózva aludtam vagy egy órát, pedig én nem igen szoktam. Ha nincs ott a gyerek én tutira összecsinálom magam. Öreg vagyok én már ehhez basszus.

nekem így lesz jó :)

Nem jött még meg az edigital-os karácsonyi rendelésem, pedig nagyon fontos dolgok vannak benne!

Mivel megígérték,  így muszáj megjönnie! Ugye? 

Tegnap este annyira taszított a koromsötét  és a hideg,hogy nem mentem el futni, helyette tornáztam. Újra elővettem a Jillian Michaels tornákból a six week- six pack-ot. Majdnem belehaltam, pedig úgy emlékeztem, hogy könnyű:(  

Összeszedegettem, hogy miket akarok főzni, hát kb. ugyanazokat mint máskor, csak a halászlé  és a töltött káposzta  a hagyományos karácsonyi étel, a többi meg mint általában töltött csirke, rakott krumpli, húsleves , krumplisaláta a lényeg, hgy sok legyen és finom stb stb.... Összeírtam sütiket is, de azok sem extrák, hanem azok, amiket mindenki szeret. Zserbó, mézes, hókifli, pogácsa, tejfölös csodasüti, somlói, valami kekszes csoda  ...- és persze a karácsonyfa sem lesz új,  mi szeretjük a műt és a régi díszeinket is.      

Nem tudom más akkora feneket kerít ennek, nekem jól esik, hogy mindent hasonlóan csinálunk mint máskor. Előveszegetjük a régi kis karácsonyi dekorációkat, a gyerekek mindig csinálnak hozzá még újakat is és megcsinálom a karácsonyi nagytakarítást is, ami max. az ablakpucolással több mint a heti rendszeres. 

Izgulni csak azért izgulok, hogy megérkezzen az a bizonyos csomag is és, hogy ne nyisson rám senki csomagolás közben.

Vajon ez azért van így mert nálunk mindig nagyüzem van sütésből főzésből, vagy mert immunis vagyok az ünnepre? Az utóbbit azért nem gondolnám, inkább az előbbi okán lehet a dolog. 

Még nincs ünnepi hangulatom, de a mai templomi ovis karácsony után azt gondolom majd az is eljön.  

Mindenesetre jó sok dolgom  lesz a hétvégére, de hát többnyire van is mindig, szóval  majd lesz valahogy  mint ahogy máskor is volt:) 

Karácsonyi terveim

Elhatároztam ma, most, az imént, hogy mivel szombattól egészen 2016-ig szabin leszek, hogy világosba fogok futni járni! Akár fényes délben és olvasni fogok! Mert most vár rám több könyv is és még több fog, mert a könyvtárba is megjöttek az általam kívántak! Nyilván fogok takarítani, mosni, sütni, főzni, de ez mind csak mellékes ahhoz képest, hogy világosban és olvasni!

PAPÍRSÁRKÁNYOK

Khaled Hosseinitől már régóta  el szeretném olvasni a Papírsárkányokat is,  de  többnyire csak előjegyezhető volt a könyvesboltokban így kezdtem feladni.

Tegnap  Márkó letöltötte nekem a könyvből készült filmet és én jót sírdogáltam  rajta az éjszaka. Hasszán arcocskája  most is előttem van...

Szóval nagyon tetszett a film és utána csak még jobban akartam a könyvet is.

És igen! Most újra rendelhető a Líránál, ahová  van egy 25%-os kuponom is  így délután az enyém lesz! Olyan boldog vagyok, még  ha tudom is, hogy a néha nagyon fog fájni, de olyan szép!  

címek, felhasználónevek, jelszavak

Van két munkahelyi email címem  generált névvel és jelszóval és négy saját, szintén  jelszóval, van moza napló hozzáférésem  generált névvel és jelszóval, meg egy csomó kódom bankkártyához, fénymásolóhoz, munkahelyi telefonhoz és ugye a bankos felhasználónevek, jelszavak és még hány és hány, ami hirtelen nem is jut az eszembe.
Arra jutottam magamban,hogy az ember addig és csakis addig alkalmas a munkahelyi munkavégzésre, amíg meg tudja nyitni a  munkahelyi emailjeit és eszébe jut, hogy a  különféle munkahelyi alkalmazásokhoz hova írta fel a generált  felhasználóneveket és jelszavakat. Címke cédula hátán és fordítva, no meg összevissza firkált filofax....- ez vagyok én, mivel ezeket a nagyon fontos mindenféle dolgokat és a bolti bevásárló listát sem vagyok még képes a telefonomban feljegyezni, de majd egyszer kénytelen leszek azt is megtanulni, hogy el ne vesszek.

Köd

Hideg van és nagyon nagy a köd.
Bejön az ügyfél bottal, rosszul jár.
Hozza a lakcímváltozáshoz a nyomtatványt, megkér hogy töltsem ki.
Megteszem, közben elmondja, hogy azért kért meg rá, mert nagyon rosszul lát az agyvérzése óta.  Kérdezi, hogy azonnal készen lesz a lakcímkártyája?
Mondom, hogy nem. A városban fogom neki megcsináltatni.
Az nem jó, neki most kell, mert orvoshoz akar menni, akkor majd ő bemegy a városba!
Mondom neki, hogy hol van a Kormányhivatal.
Megkér, hogy írjam le egy cetlire, mert az agyvérzése óta a rövidtávú memóriája is rossz.
Leírom.
Mire ő megköszön mindent.
- Köszönöm, így pont jó lesz, mert be tudom  írni a címeket az autó GPS-ébe.
Elmegy.
Köd van, hideg ő nem lát és rossz a rövidtávú memóriája, de ezek szerint vezetni még tud.
Te jó Ég!

hétvége

Szombatra Flóra is beteg lett, nagyon fájt a torka és lázas volt, Leila már lábadozóban volt,  de  nem ment suliba így a két kicsit elvittük anyuhoz délelőtt, a nagyok meg iskolába mentek. Gy.és én pedig megejtettük a karácsonyi bevásárlást! Meglett mindenkinek minden - csak a neten rendelt kincsek nem érkeztek még meg, de bízom az extreme digital-ban - úgy örülök!
Még a héten dolgozom, aztán  szünet és akár megcsinálhatom a karácsonyi nagytakarítást is, de lehet, hogy nem is fogom, majd meglátom hogy lesz kedvem. Tegnap délután a lányokkal  a karácsonyi vásárra való portékákat is elkészítettük és így összességében egész elégedett  vagyok. Persze van ami miatt nagyon nem, de lehet, hogy azzal nem is kell foglalkoznom.
Sajnos a karácsonyi filléres könyvvásárra SENKI sem jelentkezett, hogy rajtam kívül szeretne  könyveket árulni és eladni, így le is fújom: Nagyon bánt, de egyben  bosszant is a dolog, mert bezzeg a papírgyűjtésre képes könyveket is vinni egynémely hülyemarhabaromállat ( ahogy gyerekkoromban mondogattuk a húgommal egymásnak kedvesen), de fillérekért odaadni másnak, aki még örülne is neki, no azt már nem!
Sajnos ennek az oka az, hogy ez itt egy olyan FALU, ahol a könyvnek nincs értéke, kidobják, vagy eltüzelik, az újdonságokkal teli  könyvtárat  ugyanaz az  50 ember ( van annyi?)  látogatja a 3000-ből, a könyv a polcon vagy van, vagy nincs, de ha nincs nem költenek rá, hogy legyen. Ez van, akár akarom akár nem...

A 6 éves érinthetetlen hajáról

Amióta itt lakunk  ugyanoda járunk  fodrászhoz. Edó  vágja minden gyerekem  haját baba koruk óta, szereti őket, kedves figyelmes, ők is szeretik őt. Flórára mindig  jut egy kis külön figyelem is, amit ő is  élvez és mindig  boldogan jön /jött velem fodrászhoz, a mai napig.

Ugyanis már egy hete eldöntötte, hogy nem engedi, hogy akár egy "bolhabokányit" is - ahogy Edó mondta - vágjon bárki a hajából, mert azt növeszti!  Nagyon lassan és nyafogva biciklizett már odáig is, az ajtón valósággal be kellet lökdösnöm, kellett egy picit várnunk, addig elvolt a telefonommal és közben halkan hullajtotta a könnyeit és szipogott.

Aztán Ő következett, úgy kellett belepakolnom a székbe, majd  elkezdett tiltakozva sírni és én feladtam. Hiába  mondtam én is és Edó is bármit, ő úgy döntött, hogy nem vághatunk a hajából és hajthatatlan maradt. Persze  mivel értelmét vesztette az egész történet, felvettük a kabátjainkat és hazajöttünk. Itthon azt mondta, hogy majd máskor  mégis csak vágathatunk belőle... 

Mindegy is,  a számomra az volt a döbbenetes, hogy  még sosem volt még csak hasonló sztori sem, egyik gyerekkel sem az elmúlt 16 évben. Mindig bemegyünk mindenhová, orvoshoz, fogászatra, vérvételre, sosincs sírás, mindenki tudja, hogy kell viselkedni és akkor ő most 6 évesen felrúgja a szabályokat. Eddig is tudtam, hogy van akarata és baromi jól tud vitatkozni és érvelni is, de most felsültem, nem tudtam meggyőzni és ő győzött, mert hát hogy is lehetne, egy cirkuszoló gyereknek hajat vágni és minek is? Sajnáltam volna az ő méltóságát és a sajátomat is,  és Edót is, aki így is pont elég rosszul érezte magát, holott tényleg nem rajta múlt a dolog. Szóval így jártam ma Flórával... 

Hurrá péntek!

Kora délután  elcibálom Flórát  fodrászhoz, nagyon nem akarja, de a múltkor rá már nem volt idő, viszont a lenőtt kleopátra frizurája igényelne egy kis igazítást, hogy szebb legyen, ha már növeszti. Aztán egy gyors takarítás vár rám, amit rajtam kívül mindenki utálni fog a hangos  porszívó miatt,  majd  rohanás be a városba, Viót összeszedjük és ha van kedve eljöhet velem vásárolni (lesz) a többiek meg jönnek haza az ő nagy nehéz iskolatáskájával kocsival, mi meg  majd együtt később busszal...
Szép hosszú délutánunk lesz, de ha eljönne velem vásárolni Viola, akkor még jól is sikerülhetne. Kivételesen magamnak szeretnék kabátot és nadrágot venni...
Az edzést kihagyják a lányok, mivel Leilus beteg és szerencsére az övvizsga is csak tavasszal lesz, így nem nagy gond.Szombaton pedig folytatjuk a vásárlást,remélem  sikeresen, a lányok suliba lesznek, Flórát a mamikára bízzuk. Jó lenne letudni már ezt a karácsonyi hajcihőt!

A vírust

azt  bizony Flóra  hozta az oviból, jól meg is fájdította Vió torkát, aztán  Flórának a hasa ment tőle két napig, ma éjjel meg Leila hányt, de kellettme én is hozzá, így alig aludtam. Reggelre* Gy. is elkapta, nem a hányós és nem a torokfájós részét, hanem a harmadikat. Az én diszkomfort érzetem meg akár attól  is lehet, de az éjszakázástól is, mert öreg vagyok én már ehhez kéremszépen, tisztára mintha másnapos lennék. Ez van, majd elmúlik, tavaly egy héttel hamarabb jött, tudom mert Flóra lemaradt miatta a Mikulás ünnepségről.


*Reggel Gy. miután  boldogan áthorkolta az éjszakát úgy, hogy közöttünk feküdt a hányós gyerek  megkérdezte: - Akkor ki is volt beteg az éjszaka? Mi van most?
Mérhetetlenül irigylem a férjem eme képességét, hogy szó szerint fogalma sincs róla, hogy mi történik körülötte éjszaka! Ez így  van már 16 éve, de akkor is! Komolyan még mindig felbosszant! :)

ui.: A mai nap hasznos  tapasztalata, hogy a 9 éves, miután kihányta a hányáscsillapítót, simán beadja magának a kúpot, ami idáig egyenlő volt a lehetetlennel! Szóval az idő telik, a gyerekek nőnek és tessék, van olyan, hogy nem kell visítva lefogni a kúp miatt, ne adja fel senki a reményt!    

A kisebbik kamaszomról... szóval nem is olyan  borzasztó, ne rettegjetek! persze tud pokróc lenni, meg makacs meg értetlen és lusta is, de akkor is ő még mindig az, aki belőlünk lett és ez a lényeg!
Tegnap Vióval mentem este futni, ő rollerrel én meg futottam, csak a szokásos kört, de én annyit és annyira nevettem, hogy többször is meg kellett állni, mert majdnem bepisiltem.  Elképesztő lányom van,  és mindig annyira megdöbbenek  rajta, hogy mennyire egyforma dolgokon tudunk nevetni, hogy mennyire hasonlóan gondolkodunk, hogy befejezzük egymás mondatait és gondolatait!  Imádom, hogy ilyen,  valószínűleg én is hasonló lehettem az ő korában, még az is lehet, hogy hasonlóan szétszórt és kelekótya is. A lényeg az, hogy ő, aki apróként  még bújós volt, de csak bizonyos mértékig, aztán  meg egyenesen  tüskéket növesztett, most megint nagyon közel van hozzám és ez annyira jó érzés!

régen voltak képek...

6.

örökké

mindig, nagyon, nagyon :)

ahogy nő, egyre közelebb...-érdekes:)

hiányzik a nyár!

nagyon ...

16.

Asszem alakulok.

A gyerekem mondta szombat reggel, hogy  két verset kell tudnia hétfőre. Vasárnap meg is tanulta a Husztot és addigra rájött, hogy a Himnusz csak jövő hétre kell. Ma hazajött  a suliból, a Husztra ötöst kapott, de a Himnusz mégis csak holnapra kell(ene). Mínusz két versszakkal és sok könnyel tért  nyugovóra. Azt is mondta, hogy nagyon fáj a torka ( már reggel is fájlalta ), én meg úgy döntöttem, hogy most komolyan veszem és holnap elmegy majd a doktornénihez.
Szerintem sokkal szarabb anya lennék, ha elmenne egy pocsék jegyért  a suliba, mintha torokfájással kivenne egy nap szabit és amikor legközelebb megy felmondhatja a Himnuszt  egy normális jegyért, ugyanis egyaránt sajnálnám a gyerekem lelkét és a gyönyörű verset is, ha elbénázná ez a kis lüke, csak mert egy délután nem volt neki elég a megtanulására...

Megj.  Jó pár éve járnak már iskolába, de ez eddig még sosem fordult elő, jobb későn mint soha... 
V. alig akarta elhinni, nem nézte ki belőlem "ezt" :)

Mikulás

Péntek  délután  Flórával a Kormányhivatalban  voltunk  Mikulás ünnepségen és elragadtatva figyeltem, hogy hogy  csinál hülyét  mindenkiből  a gyereke  nemtől, kortól, beosztástól függetlenül:D
Ugyanis a kis akárkicsodát, aki vizesre izzadt fejjel,  csillogó szemekkel és  vörös pofival  tombol az ugrálóvárban, egy kicsit sem zavarja, hogy egy valóságos osztályvezető könyörög neki húsz perce, hogy jöjjön ki és hagyjon másokat is játszani ...

Az itthoni ajándékoknak mindenki örült, beváltak a hajkefék - imádom, ahogy elragadtatva mutogatják még mindig NEKEM, hogy mit hozott nekik a mikulás:) 

És nekem is hozott egy Impulse Incognito dezodort, amitől újra 14 évesnek éreztem magam:) 

Hihi ezt fújkáltuk magunkra nyolcadikban a tornaöltözőben:)

elsősegély

Leila elesett a rollerrel, az apja lekezeli a térdét, ő sziszeg.
Flóra szorgos kis kibicként biztatja.
- Leila ne nézz a sebre! mélyegezz légeket! 

kefe

Olyan jót civakodtak ma reggel a lányok megint Flóra hajkeféjén, hogy teljesen boldog vagyok, attól hogy hoz nekik sajátot a mikulás...
(Amúgy tényleg jók, a szilikon hajkefék, mert nem húzzák a hajukat egy kicsit sem és nem ragad bele a haj, ha már lesz mindegyiküknek, a régieket ki is dobom...  )

majdazéletúgyismegoldja

Volt egy kolléganőm hat gyerekkel Három fiú, három lány, a legkisebbje az én Márkómmal egyidős. Együtt jártak suliba. Nem értettem, hogy Zs., hogy bírja ki, hogy nem megy el szülőire, hogy nem nyúzza a gyerekét, hogy jobban tanuljon, tudtam, hogy a gyerekei jól el vannak otthon, megkapnak mindent és úgy tűnt, hogy  kicsit sokat is megenged nekik, sőt kicsit olyan nemtörődöm ...

Persze soha nem  mondtam neki, hogy milyennek látom, kicsit még irígyeltem is  a kötél idegeit, mert az otthoni kis birtokukon pl. egész osztályokat láttak vendégül két három napra nyaranta és ő valahogy nem parázta túl a dolgokat, de anyák napján sem zokogta tele a zsebkendőjét és az sem volt furcsa, ha csak az ő gyerekén nem volt az iskolai ünnepségen ünneplő. 

A gyerekei akkor már 20,19, 16, 15, 14 és 10 év körüliek voltak, egy kirepült másik a szárnyait bontogatta és amikor a legkisebb továbbtanulásáról  volt szó, akkor sem kerített neki nagy feneket, hagyta élni, választani, boldogulni. A nagyok közül a lányok ügyesek voltak mind, tanultak, sportoltak,a  fiúk meg inkább  linkek voltak a tanulás terén, de a  ház körül bármit megszereltek. A legkisebb  inkább  megbízhatónak tűnt, de nem követeltek tőle túl sokat.. 

Tegnap aztán eszembe jutott, hogy te jó ég, mire Flóra középiskolás lesz, már én is egészen biztosan olyan leszek mint Zs.!  - kicsit hanyag és nemtörődöm, mivel egyszerűen az embernek elfogy az ereje, a lendülete, és nem akarja már olyan  szinten menedzselni minden gyerekét mint az elsőt, vagy  másodikat, a harmadikra, negyedikre már nem fogja futni se kedvből, se energiából, örülni fogok, ha látom hogy képes maga intézni a dolgait, de nem azért mert kevésbé szeretem őket, vagy kevésbé fontosak, hanem mert emberből vagyok és öregszem is... Sőt  remélhetőleg megtanulom én is addigra, hogy attól még, hogy nem képes fejen pörögve himnuszt fütyülni és közben deriválni a gyerekem, attól még  nem  kevéssbé értékes ember mint az, aki igen, és különben is mi haszna lenne abból ha tudna? Később soha senki sem kéri majd rajta számon, hiába is próbálja rá éveken keresztül teljesen  felselegesen megtanítni az iskola!    

Szóval megértek mindenkit, sőt irigyelek is, aki nem pörgi túl a továbbtanulás dolgot ...- jól teszi!

Elcsesztem... Jaj!

Hamarabb megrendeltem az Angyalkától ( Apukámtól)  a karácsonyi ajándékot mint Flóra és én bizony gyurma szörnyet kértem, míg ő mágneses pinket... - asszem kénytelen leszek valamilyen csilli-villi levelet írni az ajándék mellé, amiben bocsánatot két az Angyalka, de a mágneses pink gyurma már elfogyott. Szerintetek?

Kedves Angyalka!