Röpke háromhavi várakozás után ma bejutottunk Flórával a pulmonológiára.
Rém fura volt a lebarnult, eleven, folyamatosan énekelő, bohóckodó és váróbeli foteleket mászó gyerekkel várakozni, majd egy orvossal hosszan elbeszélgetni a betegségeiről.
Furcsa volt, mert most annyira jól van, hogy már szinte el is felejti az ember, milyen is az, amikor egy fél éven keresztül folyton beteg, fullad, köhög, és ő nem tud, én meg nem merek aludni először az ugató köhögése, aztán a nehézlégzése miatt.
Ha nem lett volna nálam az "előélete", ami tizennyolc oldalon keresztül részletezi a betegségeit, talán magam sem hittem volna el.
A doktornő alaposan kikérdezett és arra jutott, hogy bizonyára asztmás Florci.
Kaptunk egy gyógyszert amit majd augusztustól, a hurutos időszakot megelőzendő, kell naponta szednie és ha beválik állandó gyógyszere lesz. Ez a singulair.
Azt, hogy bevált- e, majd október közepén az igazi hurutos időszakban beszéljük át a doktornővel, mert addigra már sajnos egészen biztosan túl lesz Flóra egy pár "megfázáson" és kiderül, hogy a betegség kísérőjeként fulladt-e vagy sem.
Ha valamelyikőtök ismeri a szert és van róla tapasztalata szívesen venném, mert számomra jobbnak tűnik mint az állandó szteroidos puffolás, de hát akkor is csak egy állandó gyógyszer és Morci olyan kicsi még ...
*Szerencsére Viola és Leila is gyorsan kinőtték a befulladásos korszakukat, bár Flóra hamarabb kezdte sajnos mint ők, de akkor is, hátha , szóval ezzel biztatom magam, hogy a gyógyszer ha állandó is lesz, mégsem kell majd örökké szednie ...
2011. június 30., csütörtök
gatya-kutya
Reggel arra ébredtem, hogy kint ApA odaszól Márkónak, hogy igyekezzen, mert Szemír kiment hátul az utcára.
Fél öt volt, ők horgászni indultak, csak előbb megetették a kutyákat, akik ahogy kirohantak, találtak egy lyukat a kerítésen...
Pizsamában kócosan mentem kutyát fogni, de szerencsére gyorsan meglett és én visszafeküdtem. Elalvás előtt az új kerítés oszlopait számolgattam magamban és, hogy hány méteres lehet hátul a telek szélessége.
Hatkor megszólalt a telefonom a barátnőm volt, kedvesen érdeklődött, hogy megvan -e minden kutyánk, mert a nagy udvarukban bent van egy beagle.
Ismét pizsamában kócosan mentem ki, megszámolni a kutyákat, - tényleg hiányzott egy, nyilván előzőleg nem vettük észre - aztán gyorsan felvettem egy rövidnadrágot és indultam egy pórázzal a szomszédba megint csak kutyát fogni.
A ház előtt pont ott állt a kukásautó, a mosolygós legényekkel.
Én pedig kábán, alvós pólóban és elfeküdt hajjal baktattam át az utca túloldalára, kezemben a pórázt lóbálva. Szarul néztem ki, de éreztem, hogy valami más is furcsa rajtam.
Az úttest közepén esett le, hogy kifordítva van rajtam a rövidnadrág, hátul a címke, két oldalt a hatalmas zsebei lifegtek.
Vigyorogva értem oda a barátnémhoz, aki hálóingben állt a kapuban, a kezében pórázon a szökevény Hugival.
A kukásfiúk pedig érthetően tovább vigyorogtak, mert hát valóban elég vicces, hogy egyesek hálóingben vagy épp kifordított gatyában sétáltatnak kutyát hajnalok hajnalán, a még alvó faluban...
Fél öt volt, ők horgászni indultak, csak előbb megetették a kutyákat, akik ahogy kirohantak, találtak egy lyukat a kerítésen...
Pizsamában kócosan mentem kutyát fogni, de szerencsére gyorsan meglett és én visszafeküdtem. Elalvás előtt az új kerítés oszlopait számolgattam magamban és, hogy hány méteres lehet hátul a telek szélessége.
Hatkor megszólalt a telefonom a barátnőm volt, kedvesen érdeklődött, hogy megvan -e minden kutyánk, mert a nagy udvarukban bent van egy beagle.
Ismét pizsamában kócosan mentem ki, megszámolni a kutyákat, - tényleg hiányzott egy, nyilván előzőleg nem vettük észre - aztán gyorsan felvettem egy rövidnadrágot és indultam egy pórázzal a szomszédba megint csak kutyát fogni.
A ház előtt pont ott állt a kukásautó, a mosolygós legényekkel.
Én pedig kábán, alvós pólóban és elfeküdt hajjal baktattam át az utca túloldalára, kezemben a pórázt lóbálva. Szarul néztem ki, de éreztem, hogy valami más is furcsa rajtam.
Az úttest közepén esett le, hogy kifordítva van rajtam a rövidnadrág, hátul a címke, két oldalt a hatalmas zsebei lifegtek.
Vigyorogva értem oda a barátnémhoz, aki hálóingben állt a kapuban, a kezében pórázon a szökevény Hugival.
A kukásfiúk pedig érthetően tovább vigyorogtak, mert hát valóban elég vicces, hogy egyesek hálóingben vagy épp kifordított gatyában sétáltatnak kutyát hajnalok hajnalán, a még alvó faluban...
2011. június 27., hétfő
A mázlista süni
Péntek óta van egy sünink: Mázli.
A kutyák kennelében találtam reggel, akkora volt mint egy hullott apró alma, olyan kicsi, hogy az egyébként süngyilkos kis kopóink még sün számba sem vették, így életben maradhatott.
Mázli az első napot teljes egészében végig aludta, összegubózva a kartondoboz sarkában, ahová elszállásoltuk. Sokkot kaphatott szegényke előbb a kutyáktól, majd a gyerekektől, szóval volt mit kihevernie...
Szombatra viszont már nagyon élénk lett. Cseppet sem félt, elszántan kaparta a doboz oldalát, mint az akváriumból szabadulni akaró aranyhörcsög.
Violával el is engedtük a kert végében, de visszaszaladt hozzánk, így visszatettük a dobozába.
Megkínáltuk minden "földi jóval" amit csak egy süni kívánhat ( szerintünk), de aztán utánaolvastunk, hogy sem a babatápszer, sem a málna, ribizli,büszke nem sün eledelek, így maradt a macskaszalámi és a macskatáp, no meg a fiúk horgászcsalinak vett csontkukacai.
És Mázli köszöni jól van!
Nappal többnyire alszik, de felébreszthető, nem bánja, ha kivesszük egy gyerek kalapba fogva, vagy ha megsimogatjuk a homlokát, azaz az egyetlen helyet, ahol nem szúr.
A súlya 12 dkg, szóval valóban igen kicsinyke még.
Értelmet nyert számomra a sündisznó elnevezés is, mivel meglehetősen hangosan, csámcsogva eszik, miközben az orrával széttúrja az ennivalóját és ráadásul enyhén büdös is.
Azt várjuk, hogy egy kicsit cseperedjen és szabadon engedjük majd, de azt olvastuk, hogy 600 g-os súly alatt igen kicsinek számítanak még.
2011. június 24., péntek
Az a bizonyos telefonszámla ....
Olvashattátok a jó múltkor, hogy hogy is jártam a "kirándulós" telefonommal .
A mai napon két levél is várt rám a postaládában attól a bizonyos 70-es szolgáltatótól.
Gombóccal a torkomban nyitottam fel az elsőt, "Tisztelt Ügyfelünk bla, bla, bla, panaszát nem találtuk jogosnak, de jóváírunk önnek 12301 ft-ot és szíves elnézését kérjük a kellemetlenség miatt."
Nem jogos?
Na és, gondoltam magamban, a lényeg, hogy huszonnyolcezer helyett mégiscsak tizenhatezer lett a telefonszámlám ( azaz kettőnk számlája, csak egyben jön ) !
Bontom a következő levelet, azonos külalak, azonos panasz szám, csak egy kicsit rövidebb.
"Tisztelt Ügyfelünk ! Panaszát megvizsgáltuk és jogosnak találtuk, ezúton is elnézést kérünk az önt ért kellemetlenségekért, bla, bla, bla, számláján jóváírunk önnek 12.301 ft-ot ."
Hümm. Akkor mégis csak jogosnak találták?
Most már végképp nem értem, és a két levél egyszerre érkezett, az azonosító számuk is ugyanaz.
Most akkor ki a hülye, hülyébb ,leghülyébb? Asszem nem én ...
Tanulság: Emberek, tessék csak bátran panaszkodni, mert tízből egyszer még igazatok is lehet:)
A mai napon két levél is várt rám a postaládában attól a bizonyos 70-es szolgáltatótól.
Gombóccal a torkomban nyitottam fel az elsőt, "Tisztelt Ügyfelünk bla, bla, bla, panaszát nem találtuk jogosnak, de jóváírunk önnek 12301 ft-ot és szíves elnézését kérjük a kellemetlenség miatt."
Nem jogos?
Na és, gondoltam magamban, a lényeg, hogy huszonnyolcezer helyett mégiscsak tizenhatezer lett a telefonszámlám ( azaz kettőnk számlája, csak egyben jön ) !
Bontom a következő levelet, azonos külalak, azonos panasz szám, csak egy kicsit rövidebb.
"Tisztelt Ügyfelünk ! Panaszát megvizsgáltuk és jogosnak találtuk, ezúton is elnézést kérünk az önt ért kellemetlenségekért, bla, bla, bla, számláján jóváírunk önnek 12.301 ft-ot ."
Hümm. Akkor mégis csak jogosnak találták?
Most már végképp nem értem, és a két levél egyszerre érkezett, az azonosító számuk is ugyanaz.
Most akkor ki a hülye, hülyébb ,leghülyébb? Asszem nem én ...
Tanulság: Emberek, tessék csak bátran panaszkodni, mert tízből egyszer még igazatok is lehet:)
2011. június 22., szerda
díj
Díjat kaptam rushhour-tól, köszönöm!
Szabályok:
1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.
2. Tedd ki a logót a blogra.
3. Linkeld be azt, akitől kaptad.
4. Add tovább hét blogosnak.
5. Linkeld be őket.
6. Hagyj nálunk megjegyzést, értesítsd őket.
7. Árulj el magadról hét dolgot.
Magamról:
1. Gyerekek - kutyák, kutyák-gyerekek.
2. Még mindig nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek főleg, hogy most két "szuper" diplomával kiröppenőben vagyok a közszférából.
2. Még mindig nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek főleg, hogy most két "szuper" diplomával kiröppenőben vagyok a közszférából.
3. Mozgás (torna, futás, tánc és bármi!), azaz "saját nyüzsgés" nélkül megzizzennék.
4. Nem tudok lefogyni, pedig muszáj lenne, de nagyon - csak épp nulla a kitartásom hozzá.
5. Rend a lelke mindennek, nem vagyok kényszeres, de a káosz kiakaszt.
6. Amit én mondok az úgy is van, legalábbis szerintem, egyszóval én nem szoktam köntörfalazni.
7. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen / ez lesz egyszer az életem, de el sem tudom képzelni, hogy más is lehetne.
+ 1 Amit nagyon szeretnék: Nem félni a vezetéstől ( bátran és jól vezetni ), lovagolni, nyelveket beszélni és mindenek előtt mindig türelmesnek lenni a családommal, mert másokkal bezzeg az vagyok.
A díj továbbadása- szerintem akiknek én adnám, azok már mind kaptak, szóval biztos utálatos dolog, de én itt megszakítom a láncot, ahogy mások is szívesen megszakították volna, ha nem lenne ciki ....
5. Rend a lelke mindennek, nem vagyok kényszeres, de a káosz kiakaszt.
6. Amit én mondok az úgy is van, legalábbis szerintem, egyszóval én nem szoktam köntörfalazni.
7. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen / ez lesz egyszer az életem, de el sem tudom képzelni, hogy más is lehetne.
+ 1 Amit nagyon szeretnék: Nem félni a vezetéstől ( bátran és jól vezetni ), lovagolni, nyelveket beszélni és mindenek előtt mindig türelmesnek lenni a családommal, mert másokkal bezzeg az vagyok.
A díj továbbadása- szerintem akiknek én adnám, azok már mind kaptak, szóval biztos utálatos dolog, de én itt megszakítom a láncot, ahogy mások is szívesen megszakították volna, ha nem lenne ciki ....
ez+az
Liliput
Tegnap délután miközben a kánikulától és az ebédre megevett krumplis tarhonyától leterítve feküdtem a lányszoba közepén, Leila egy centivel tekerte körbe a bokáimat és színes ceruzákat dugdosott valamilyen titkos méricskélést művelve a lábujjaim közé, Flóra pedig "Gyí paci paripa!" kántálással ugrált a hasamon, azon elmélkedtem, hogy kb Gulliver érezhette így magát Liliputban.
Mert nagy voltam és mégis nagyon kiszolgáltatott, a kicsiknek.
Érdekes volt alulról nézni a világot, a lányszoba óriási lett és izgalmas, a sok játék és dekoráció, a bűvös rózsaszín falak ....
Nem csoda, hogy folyton pörögnek benne a gyerekeim!
Biznic
Bevásárolni készültünk, így OBI-s parkolós óriás lángost ( a világ legjobb lángosa! ) ígértem ebédre a gyerekeimnek. Márkó azonban inkább "Tescós kínais" bambuszos csirkét akart.
Belementem, ha cserébe leszedi az összes ribizlit.
Leszedte, megkapta, és mindketten jól jártunk.
Neki persze fogalma sincs róla, hogy valójában én jártam jobban, mert már gyerekkoromban is utáltam ribizlit szedni :)
Én egy emberrel akarok beszélni!
Teli van már a hócipőm/strandpapucsom azzal, hogy ha az ember lánya telefonon szeretne valamit elintézni, pl. a telefonjával kapcsolatban, akkor szinte lehetetlen elérni, hogy egy hús-vér ügyintéző legyen a vonal túlsó végén. Nem pedig hosszú percek és tizenöt próbálkozás után is egy automata alig érthető instrukcióit kelljen hallgatni, mert azzal ugye én nem tudom megbeszélni a problémámat, - viszont választhatok gombok és lehetőségek közül...!
Bár ha belegondolok, akkor az automata nem más mint egy szűrőrendszer a szolgáltató részéről, hiszen így csakis a kellően intelligens?, találékony, türelmes és kitartó ügyfél nyerhet jogot a panaszkodásra, azaz nem kell mindenféle mondvacsinált dolgokkal fárasztani a szegény, szegény (smilekat gyűjtő) ügyintézőket és így nincs is olyan sok panasz, sőt, szerintem nincs is telefonos panasz, hisz nem jutunk hozzá a panaszkodáshoz.
Vááááááá!
Mondtam már, hogy utálom azt a bizonyos 70-es telefon szolgáltatót? Most épp a gyerekem miatt, akinek a 4700 forintos egyenlege nem elég ahhoz, hogy használja a készülékét és nem tudom megkérdezni, hogy miért??????
Ja, az én "kirándulós" telefonom számlapanasza még mindig nem rendezett, mert még nem reagáltak rá, bár most már a részletes számla alapján legalább tudom, hogy Szerbia Montenegróban volt egy hétig a DRÁGA. Bárcsak mi is vele lehettünk volna, valahol a tengerparton!
Tegnap délután miközben a kánikulától és az ebédre megevett krumplis tarhonyától leterítve feküdtem a lányszoba közepén, Leila egy centivel tekerte körbe a bokáimat és színes ceruzákat dugdosott valamilyen titkos méricskélést művelve a lábujjaim közé, Flóra pedig "Gyí paci paripa!" kántálással ugrált a hasamon, azon elmélkedtem, hogy kb Gulliver érezhette így magát Liliputban.
Mert nagy voltam és mégis nagyon kiszolgáltatott, a kicsiknek.
Érdekes volt alulról nézni a világot, a lányszoba óriási lett és izgalmas, a sok játék és dekoráció, a bűvös rózsaszín falak ....
Nem csoda, hogy folyton pörögnek benne a gyerekeim!
Biznic
Bevásárolni készültünk, így OBI-s parkolós óriás lángost ( a világ legjobb lángosa! ) ígértem ebédre a gyerekeimnek. Márkó azonban inkább "Tescós kínais" bambuszos csirkét akart.
Belementem, ha cserébe leszedi az összes ribizlit.
Leszedte, megkapta, és mindketten jól jártunk.
Neki persze fogalma sincs róla, hogy valójában én jártam jobban, mert már gyerekkoromban is utáltam ribizlit szedni :)
Én egy emberrel akarok beszélni!
Teli van már a hócipőm/strandpapucsom azzal, hogy ha az ember lánya telefonon szeretne valamit elintézni, pl. a telefonjával kapcsolatban, akkor szinte lehetetlen elérni, hogy egy hús-vér ügyintéző legyen a vonal túlsó végén. Nem pedig hosszú percek és tizenöt próbálkozás után is egy automata alig érthető instrukcióit kelljen hallgatni, mert azzal ugye én nem tudom megbeszélni a problémámat, - viszont választhatok gombok és lehetőségek közül...!
Bár ha belegondolok, akkor az automata nem más mint egy szűrőrendszer a szolgáltató részéről, hiszen így csakis a kellően intelligens?, találékony, türelmes és kitartó ügyfél nyerhet jogot a panaszkodásra, azaz nem kell mindenféle mondvacsinált dolgokkal fárasztani a szegény, szegény (smilekat gyűjtő) ügyintézőket és így nincs is olyan sok panasz, sőt, szerintem nincs is telefonos panasz, hisz nem jutunk hozzá a panaszkodáshoz.
Vááááááá!
Mondtam már, hogy utálom azt a bizonyos 70-es telefon szolgáltatót? Most épp a gyerekem miatt, akinek a 4700 forintos egyenlege nem elég ahhoz, hogy használja a készülékét és nem tudom megkérdezni, hogy miért??????
Ja, az én "kirándulós" telefonom számlapanasza még mindig nem rendezett, mert még nem reagáltak rá, bár most már a részletes számla alapján legalább tudom, hogy Szerbia Montenegróban volt egy hétig a DRÁGA. Bárcsak mi is vele lehettünk volna, valahol a tengerparton!
Mondom én, hogy veszélyes!
2011. június 21., kedd
5 éves
Leilusnak szülinévnapja van ma, az ötödik. Igazi okos, ügyes nagylány már, remélem az élet ad neki elég lehetőséget arra, hogy a hatalmas energiáját, a még nagyobb akaratát és az okos kis fejecskéjét megfelelően használni tudja.
A hétvégén buliztunk, itt volt a család és ApA rengeteg halat sütött mindenki nagy örömére.
A szülinapozás közösre sikeredett, mert Máté a négyet töltötte 15.-én, Leilus meg ugye ma az ötöt, így mindketten kaptak sok- sok ajándékot és persze tortát is.
Nagyon aranyosak voltak, legalább annyira örültek annak, hogy együtt ünnepelhetnek, mint az ajándékoknak.
A hétvégén buliztunk, itt volt a család és ApA rengeteg halat sütött mindenki nagy örömére.
A szülinapozás közösre sikeredett, mert Máté a négyet töltötte 15.-én, Leilus meg ugye ma az ötöt, így mindketten kaptak sok- sok ajándékot és persze tortát is.
Nagyon aranyosak voltak, legalább annyira örültek annak, hogy együtt ünnepelhetnek, mint az ajándékoknak.
2011. június 20., hétfő
Nagyhatalmú Morcogó*
Úgy ám, az lett mert megtanult egy "csomó" dolgot fél nap alatt, amivel nagyszerűen tud "operálni". Eddig is élvezte, hogy ott a riadalom az arcomon miközben ő a franciaágyon rohangál, vagy részegeset játszva, kacagva veti magát jobbra balra, én meg próbálom elkapni, hogy ne fejjel
landoljon a padlón..
Most viszont még jobban élvezi, hogy már az emeletes ágyon mívelheti ezt - velem. Ő a győztes magasságot látja, én meg a tátongó mélységet. ( Ez a különbség egy 19 hónapos és egy 39 éves ember között... )
És most már azt is tudja, hogy övé a csúszdatorony is a kertben, fél pillanat alatt meghódította, csak rá kellett jönnie, hogy képes rá!
Ó, most már végleg vége a főzés közben a konyhaablakból szólongatós gyerekfelügyeletnek, nincs már több békés homokozgatás.
És közben megtanult járni a papucsában is! Nagy dolog ez ám, egyátalán nem annyira könnyű, de most már megy neki.
Flóra nagyon hirtelen lett ennyire ügyes és egészen olyan hátborzogatón merész mint Leila volt ennyi idősen. Nehéz hónapok elé nézünk, de kb. jövő ilyenkorra már biztosan könnyebb lesz vele, vagy addigra megszokjuk ezt a fajta egy perc alatt mindenhová oda-, és felérő fürgeséget...
*Flóra= Florci = Morci = Morcogó
2011. június 19., vasárnap
Amikor bohóckodni voltunk
Mindenkinek el kellett volna jönnie, mert bár sokak még ma sem értik, mégis MINDENKI jövőjéről szólt a Bohócforradalom.
Én örülök, hogy ott voltam és demonstráltam! Életemben először, de biztosan nem utoljára.
A sajtó szerint tízezren voltak, de a leadott szavazatok és látvány alapján legalább harmincezren.
Felejthetetlen és felemelő volt, még annak ellenére is, hogy az emberek végső elkeseredése hívta életre ezt a megmozdulást.
Hihetetlen volt már a hangulat is. A tömeg, az égig sikoltó, lelket és dobhártyát remegtető légvédelmi szirénák, sípok és kereplők, a tiltakozás és a helyeslés zúgása, a fáklyák füstje és az embertömeg szaga. Hangok, szagok,indulatok orgiája volt és mégis békés.
Több tízezer ember felfokozott indulati állapotban vonult kilométereken át, keskeny utcák, irodaházak, középületek, papírszeméttel tömött kukák és parkoló autók mellett.
Ezer és ezer égő fáklyával hömpölygött a tömeg, kiabálva, kántálva,dobolva, sípolva és még sem lobbant fel semmi! Felfoghatatlan számomra még most is, de semmi, még csak egy bajuszszál sem pörkölődött meg azon az izzasztó, fullasztó és mégis lelkesítő estén.
Aki ott volt érezte és látta,hogy miről beszélek, hogy az a sok ember ott csak egyet akart, az igazságot, amiről viszont azok, akikhez szóltak tudomást sem vettek a mai napig...
Pedig ez még egyszer így nem lesz kivitelezhető - a sok ezer ember között szép számmal képviseltette magát minden korosztály és sok volt a fiatal is.
Olyan fiatalok, akiket még visz a vére, akikben még hatalmas a becsvágy és az akarat, akiknek az igazságérzetét még nem hajotta igába az idő. És ezek a fiatalok többet nem fogják ezt csak így, "síppal, dobbal, nádihegedűvel" végig csinálni!
Még egyszer nem. Legközelebb már biztosan nem.
Mert ott volt az arcukon most is az elszántság és ott feszült az össze izmukban az akarat, ahogy mentek és doboltak, ahogy a szirénát tekerték és hitték, hogy amit tesznek annak értelme van és lesz eredménye.
Hitük ott ragyogott a szemükben a verejtéktől fényes, szétfolyt smink alatt.
Nekik még igen és ők nem fognak már engedni ebből!
Kár, hogy csak mi láttuk ezt, akik ott voltak és nem azok, akiknek szólt. Nagyon jó lenne, ha ők is időben észrevennék.
Rajtunk többieken akik már túl vagyunk a harmincon, rajtunk viszont valami mást láttam.Testben ott voltunk mi is, de mi még egy másik generáció vagyunk, minket igazán jól neveltek. Vagy inkább már megneveltek, megnevelődtünk.
A mi lelkünkben nem lobog már olyan szenvedély, hisz a rendszer kiszolgálóiként megtanultunk fejet hajtani és bár most dacosan mi is felszegtük az állunk, mégis azt éreztük, hogy mi bizony képtelenek lennék eldobni a fáklyát, vagy felemelni egy kockakövet. Mi csak kántálni tudunk, vagy sokan még azt sem, ők csak ott vannak, mert ott lenni muszáj,már csak becsületből is.
Én is "ott voltam csak" és bár a szívem hevesebben dobogott, mégsem éreztem egy pillanatig sem, hogy elragadna bármilyen hév. Része voltam a tömegnek, de ez a tömeg főleg egyénekből állt, és érzetem szerint így együtt sem lett volna rossz szándékkal mozdítható.
Most még nem, annak ellenére sem, hogy rettentően felháborított mindenkit,hogy a demonstrációra érkező buszokból többet nem engedett be Budapestre,- hanem az autópályán visszafordíttatott-, a számomra már rég kisbetűs hatalom....
És főleg emiatt most már egészen biztos vagyok benne, hogy akkor 2006-ban a MTV- székház ostrománál nem a nép akart rombolni és nem a nép akart kormányt váltani, hanem valamilyen egészen más, valószínűleg jól megfizetett akarat és ez nagyon ijesztő. Persze ezt eddig is gondoltam, de most, hogy magam is valóban részévé váltam a népnek, belülről is látva azt, tényleg tudom, mert megtapasztaltam.
A magyar egy nagyon türelmes, jó szándékú és jól nevelt nép, sokat elbír és nem az a vízágyú döntögetős, autó gyújtogatós, kockakődobálós fajta.
Számomra az este legmegkapóbb epizódja az volt, hogy amikor haladtunk fel a Sándor- Palotához és sorra lobbantak el mindenki kezében a fáklyák, a demonstrálók az útpadka mellé ejtették őket, a velük vonuló tűzoltók pedig egymással versenyezve, cipőjüket nem kímélve, taposták el a parázsból még néha erőre kapó lángokat. Nem maradt utánuk egy szikra sem, csak szenes csonkok.
Mi ez ha nem olthatatlan kötelességtudat?
Álnokság ezeket az embereket megrövidíteni.
.
Én örülök, hogy ott voltam és demonstráltam! Életemben először, de biztosan nem utoljára.
A sajtó szerint tízezren voltak, de a leadott szavazatok és látvány alapján legalább harmincezren.
Felejthetetlen és felemelő volt, még annak ellenére is, hogy az emberek végső elkeseredése hívta életre ezt a megmozdulást.
Hihetetlen volt már a hangulat is. A tömeg, az égig sikoltó, lelket és dobhártyát remegtető légvédelmi szirénák, sípok és kereplők, a tiltakozás és a helyeslés zúgása, a fáklyák füstje és az embertömeg szaga. Hangok, szagok,indulatok orgiája volt és mégis békés.
Több tízezer ember felfokozott indulati állapotban vonult kilométereken át, keskeny utcák, irodaházak, középületek, papírszeméttel tömött kukák és parkoló autók mellett.
Ezer és ezer égő fáklyával hömpölygött a tömeg, kiabálva, kántálva,dobolva, sípolva és még sem lobbant fel semmi! Felfoghatatlan számomra még most is, de semmi, még csak egy bajuszszál sem pörkölődött meg azon az izzasztó, fullasztó és mégis lelkesítő estén.
Aki ott volt érezte és látta,hogy miről beszélek, hogy az a sok ember ott csak egyet akart, az igazságot, amiről viszont azok, akikhez szóltak tudomást sem vettek a mai napig...
Pedig ez még egyszer így nem lesz kivitelezhető - a sok ezer ember között szép számmal képviseltette magát minden korosztály és sok volt a fiatal is.
Olyan fiatalok, akiket még visz a vére, akikben még hatalmas a becsvágy és az akarat, akiknek az igazságérzetét még nem hajotta igába az idő. És ezek a fiatalok többet nem fogják ezt csak így, "síppal, dobbal, nádihegedűvel" végig csinálni!
Még egyszer nem. Legközelebb már biztosan nem.
Mert ott volt az arcukon most is az elszántság és ott feszült az össze izmukban az akarat, ahogy mentek és doboltak, ahogy a szirénát tekerték és hitték, hogy amit tesznek annak értelme van és lesz eredménye.
Hitük ott ragyogott a szemükben a verejtéktől fényes, szétfolyt smink alatt.
Nekik még igen és ők nem fognak már engedni ebből!
Kár, hogy csak mi láttuk ezt, akik ott voltak és nem azok, akiknek szólt. Nagyon jó lenne, ha ők is időben észrevennék.
Rajtunk többieken akik már túl vagyunk a harmincon, rajtunk viszont valami mást láttam.Testben ott voltunk mi is, de mi még egy másik generáció vagyunk, minket igazán jól neveltek. Vagy inkább már megneveltek, megnevelődtünk.
A mi lelkünkben nem lobog már olyan szenvedély, hisz a rendszer kiszolgálóiként megtanultunk fejet hajtani és bár most dacosan mi is felszegtük az állunk, mégis azt éreztük, hogy mi bizony képtelenek lennék eldobni a fáklyát, vagy felemelni egy kockakövet. Mi csak kántálni tudunk, vagy sokan még azt sem, ők csak ott vannak, mert ott lenni muszáj,már csak becsületből is.
Én is "ott voltam csak" és bár a szívem hevesebben dobogott, mégsem éreztem egy pillanatig sem, hogy elragadna bármilyen hév. Része voltam a tömegnek, de ez a tömeg főleg egyénekből állt, és érzetem szerint így együtt sem lett volna rossz szándékkal mozdítható.
Most még nem, annak ellenére sem, hogy rettentően felháborított mindenkit,hogy a demonstrációra érkező buszokból többet nem engedett be Budapestre,- hanem az autópályán visszafordíttatott-, a számomra már rég kisbetűs hatalom....
És főleg emiatt most már egészen biztos vagyok benne, hogy akkor 2006-ban a MTV- székház ostrománál nem a nép akart rombolni és nem a nép akart kormányt váltani, hanem valamilyen egészen más, valószínűleg jól megfizetett akarat és ez nagyon ijesztő. Persze ezt eddig is gondoltam, de most, hogy magam is valóban részévé váltam a népnek, belülről is látva azt, tényleg tudom, mert megtapasztaltam.
A magyar egy nagyon türelmes, jó szándékú és jól nevelt nép, sokat elbír és nem az a vízágyú döntögetős, autó gyújtogatós, kockakődobálós fajta.
Számomra az este legmegkapóbb epizódja az volt, hogy amikor haladtunk fel a Sándor- Palotához és sorra lobbantak el mindenki kezében a fáklyák, a demonstrálók az útpadka mellé ejtették őket, a velük vonuló tűzoltók pedig egymással versenyezve, cipőjüket nem kímélve, taposták el a parázsból még néha erőre kapó lángokat. Nem maradt utánuk egy szikra sem, csak szenes csonkok.
Mi ez ha nem olthatatlan kötelességtudat?
Álnokság ezeket az embereket megrövidíteni.
.
2011. június 13., hétfő
képek
Nézegetem a fényképeket és összeszorul a szívem, mert már nem emlékszem arra milyen is volt amikor, Márkónak még gömbölyűek voltak a combjai, vagy éppen kis tokája volt?
Milyen grimaszokat vágott öt évesen, milyen volt a hangja és az illata? Még csak tizenkettő lesz, de már majdnem férfi, igaz ő már kisbabaként is olyan férfias jelenség volt, de akkor is! És Violám? Kilenc lesz a nyáron, még ennyi "pillanat" és már fel is nő? A babakori képein pedig mintha nem is őt látnám, hanem Morci mosolyogna! Főleg a cumis képeken, azokon teljesen olyan mint a legkisebb húga most!
És Leilusom mikor lett ekkora? Egyedül öltözik, mosakszik, fésülködik reggel, copfozza és feltűzi a haját, már annyira NŐ, bár ő mindig is az volt, még a párcentis hajacskájával is, amibe folyton belenyírt...
És az a rengeteg kiskutya,aki itt nálunk, velem született, még mindig felismerem őket és tudom a nevüket, de persze csak a "babakori" képeiken, no meg a tisztesen megőszülő beagle pofik! Ó, már Hugi is őszül, Molly és Dzsinike pedig teljesen ősz és Alma is kilenc volt az idén, ő az első szőrös "kislányom", aki már rég nagymama, és emberéknél már a hetvenhez közeledne, de beagleként még most is nagyon csinos.
Nézem a képeket és összeszorul a szívem, sosem hittem amikor mások mondják, de tíz év valóban csak egy pillanat, nézem a képeket és azt látom, hogy nem csak a gyerekek nőttek, hanem teljesen bezöldült az udvar is. Milyen csupasz volt a járda melletti kis sáv, mennyire csúnyán virított a szomszéd ház táskás oldala, és hátul nem volt semmi, most pedig minden csupa zöld, fű, fa bokor, gyerekzsivaj és kutyaugatás. Mindenütt ott van belőlünk egy darabka. Azt hiszem ezt hagynám itt legnehezebben, a fáinkat, a füvünket, a kavicsos udvart, a szagokat, hangokat és érzéseket, mert ezek mind mi vagyunk és oly sok belőle fényképen meg nem örökíthető, ettől vagyunk boldogok igazán, vagy talán ez maga a boldogság, a mi boldogságunk. Jó lenne ezt naponta észrevenni és teljesebben megélni, mert annyira gyorsan elillannak az évek és ez ami most van, soha vissza nem hozható.
2011. június 12., vasárnap
Tudok élni na!
ApA horgászik.
Márkó táborozik.
Leila mamizik.
Viola a szomszédban Barbizik.
Flóra alszik, én meg beteszek gyorsan egy filmet és begyúrom a pizzatésztát Juhéjj!
Márkó táborozik.
Leila mamizik.
Viola a szomszédban Barbizik.
Flóra alszik, én meg beteszek gyorsan egy filmet és begyúrom a pizzatésztát Juhéjj!
2011. június 10., péntek
rágó
Vióval beléptünk a százforintos boltba alufóliáért, ő meglátta a pénztárnál a pille cukrot és rögtön kért egyet, aztán még egyet-egyet a húgainak is.
Én pedig az orbitot láttam meg, ki is vettem egy almásat a dobozból, majd hirtelen meggondoltam magam és visszatettem.
- Anya azt miért tetted vissza? - kérdezte a gyerek
- Mert inkább ezt szeretném! - mondtam és a legeslegcsípősebbet tettem a pultra.
- De miért?
- Azért mert én szeretném megenni!
- Hja, ez is egy szempont- reagálta le az egyik vevő a válaszomat, a lányom pedig ismerve engem csendben maradt.
- Bizony az ám! Ha négy gyereke van az embernek, kénytelen élelmes lenni a szülő! Mert meddig is tart különben egy csomag rágó? kb. míg leteszem az asztalra!
A vevő somolyogva, egyetértőn bólogatott a válaszomra, én pedig azóta is vigyorgok, mert olyan jópofa volt ez az egész kis epizód, mert bár összességében nem tartom egy fukar disznónak magam, de valóban a rágómra mindig vigyázok, hogy legyen, azaz hogy ne egyék meg a gyerekeim:)
Én pedig az orbitot láttam meg, ki is vettem egy almásat a dobozból, majd hirtelen meggondoltam magam és visszatettem.
- Anya azt miért tetted vissza? - kérdezte a gyerek
- Mert inkább ezt szeretném! - mondtam és a legeslegcsípősebbet tettem a pultra.
- De miért?
- Azért mert én szeretném megenni!
- Hja, ez is egy szempont- reagálta le az egyik vevő a válaszomat, a lányom pedig ismerve engem csendben maradt.
- Bizony az ám! Ha négy gyereke van az embernek, kénytelen élelmes lenni a szülő! Mert meddig is tart különben egy csomag rágó? kb. míg leteszem az asztalra!
A vevő somolyogva, egyetértőn bólogatott a válaszomra, én pedig azóta is vigyorgok, mert olyan jópofa volt ez az egész kis epizód, mert bár összességében nem tartom egy fukar disznónak magam, de valóban a rágómra mindig vigyázok, hogy legyen, azaz hogy ne egyék meg a gyerekeim:)
göröngyök
Nem nagyon írok, mert meglehetősen göröngyös úton döcögünk mostanság. Kisebb és nagyobb buckák és árkok váltakoznak és bizony ez a nehézkes előrejutás nagyon elveszi a kedvem nem csak az írástól, de majdhogynem mindentől...
A göröngyeim : - egy magát önállósító mobiltelefon, ami májusban egy héten keresztül roamingolt, anélkül, hogy tudtam volna róla és igen igen borsos számlát csinált nekem Persze mondhatnátok, hogy miért volt automata hálózat választásra állítva a kézi helyett? Hát azért, mert akkor a készülékem többnyire "pillanatnyilag nem kapcsolható", így elérhetetlenné válok mások számára....
A Vodafone kiemelt ügyfélszolgálatánál persze jeleztem a problémámat, és felajánlották ( volt képük hozzá), hogy kapok 3000 Ft kompenzációt, de csak ha nem teszek panaszt!
Azt viszont előre megmondták, hogy ha mégis, akkor a panaszom nem fogják jogosnak ítélni!
Ennek ellenére én bejelentettem a panaszomat , de az emberek többsége valószínűleg inkább a kompenzációt választja, így pedig a probléma látens marad és a fogyasztók ezrei továbbra is szívnak a szolgáltatás pocsék minősége miatt, amiről ők végképp nem tehetnek .
- a másik göröngyöm, hogy Viola fogászának röntgen szeme van és felfedezett beszélgetés közben olyan aprócska lyukat a szemfogamon, amit a sajátom még az fogorvosi székben ülve sem látott meg, aztán alaposabb szemrevételezés után még további két apó, csakis belülről látható lyukacskákat elöl a metszőimen. Ez is igazán "drága" probléma most a számunkra.
- közben Leilával is folyamatosan harcolok, vannak olyan napok, amikor legszívesebben postára adnám valaki hozzáértőnek, hogy állítson már egy kicsit a paraméterein, mert teljesen kezelhetetlen tud lenni.
- Márkó is kamaszodik, de még irányítható, most éppen tánctáborban van a Balatonnál, remélem jól mulat.
- Flóra továbbra is Villám Lady és hihetetlen dolgokat művel, már alig akar aludni és egyfolytában figyelni kell mit követ el éppen .Ilyentájt szoktam vágyakozni arra, hogy egy kicsit bölcsis legyen a gyermek, de könnyen lehet, hogy Morci nem lesz bölcsődés, hiszen ha nem kell visszamennem dolgozni és munkát sem találok, akkor minek?
Szóval ilyen apróságok vannak csak, valóban nem egetrengető dolgok szerencsére, csak ehhez még hozzá jön a jövőnket érintő totális bizonytalanságérzet, és most ez így éppen sok.
A göröngyeim : - egy magát önállósító mobiltelefon, ami májusban egy héten keresztül roamingolt, anélkül, hogy tudtam volna róla és igen igen borsos számlát csinált nekem Persze mondhatnátok, hogy miért volt automata hálózat választásra állítva a kézi helyett? Hát azért, mert akkor a készülékem többnyire "pillanatnyilag nem kapcsolható", így elérhetetlenné válok mások számára....
A Vodafone kiemelt ügyfélszolgálatánál persze jeleztem a problémámat, és felajánlották ( volt képük hozzá), hogy kapok 3000 Ft kompenzációt, de csak ha nem teszek panaszt!
Azt viszont előre megmondták, hogy ha mégis, akkor a panaszom nem fogják jogosnak ítélni!
Ennek ellenére én bejelentettem a panaszomat , de az emberek többsége valószínűleg inkább a kompenzációt választja, így pedig a probléma látens marad és a fogyasztók ezrei továbbra is szívnak a szolgáltatás pocsék minősége miatt, amiről ők végképp nem tehetnek .
- a másik göröngyöm, hogy Viola fogászának röntgen szeme van és felfedezett beszélgetés közben olyan aprócska lyukat a szemfogamon, amit a sajátom még az fogorvosi székben ülve sem látott meg, aztán alaposabb szemrevételezés után még további két apó, csakis belülről látható lyukacskákat elöl a metszőimen. Ez is igazán "drága" probléma most a számunkra.
- közben Leilával is folyamatosan harcolok, vannak olyan napok, amikor legszívesebben postára adnám valaki hozzáértőnek, hogy állítson már egy kicsit a paraméterein, mert teljesen kezelhetetlen tud lenni.
- Márkó is kamaszodik, de még irányítható, most éppen tánctáborban van a Balatonnál, remélem jól mulat.
- Flóra továbbra is Villám Lady és hihetetlen dolgokat művel, már alig akar aludni és egyfolytában figyelni kell mit követ el éppen .Ilyentájt szoktam vágyakozni arra, hogy egy kicsit bölcsis legyen a gyermek, de könnyen lehet, hogy Morci nem lesz bölcsődés, hiszen ha nem kell visszamennem dolgozni és munkát sem találok, akkor minek?
Szóval ilyen apróságok vannak csak, valóban nem egetrengető dolgok szerencsére, csak ehhez még hozzá jön a jövőnket érintő totális bizonytalanságérzet, és most ez így éppen sok.
Aktivizálták magukat a bohóc-ellenforradalmárok
Közlemény
Aktivizálták magukat a bohóc-ellenforradalmárok
Budapest, 2011. június 8.
Kónya Péter Kónya Péter és Árok Kornél
,,bohócforradalmárok”
Aktivizálták magukat a bohóc-ellenforradalmárok
Egyesek kígyót-békát kiabálnak a készülődő ,,Bohócforradalomra” és annak szervezőire.Nem értjük miért. Mi, mindenki számára nyilvánvalóvá tettük, hogy a bohócforradalomként meghirdetett esemény mindennemű pártpolitikától mentes, békés megmozdulás lesz.
Egyetlen célja, hogy markáns és határozott görbe tükröt mutassunk a 2/3-os kormánytöbbségnek egy nem reprezentatív felmérés keretein belül.
Úgy gondoljuk, hogy a 2/3-os parlamenti többség elnyerése sem hatalmazott föl senkit arra, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket alkosson, alkotmányos alapjogokat és magántulajdont vegyen el, leépítse egy demokratikus jogállam intézményrendszereit, létbizonytalanságba taszítsa a társadalom széles rétegeit. Ezen intézkedések ellen – törvényes keretek között fellépni, nemcsak lehetősége, hanem alkotmányos kötelessége minden magyar állampolgárnak!
Szeretnénk még egyszer hangsúlyozni, hogy semmilyen pártpolitikai jellege nem lesz a bohóc-forradalomnak és teljes mértékben erőszakmentes, törvényes keretek között zajló demonstrációra készülünk.
És, hogy miért van erre szükség? Mert, nem mi vagyunk a bohócok, és nem engedjük, hogy
annak nézzenek bennünket!
annak nézzenek bennünket!
Több társadalmi és civil szervezet, szakszervezet jelezte már csatlakozását.
Velük egyeztetve, a Bohócszavazás Alkotmány utcai kezdetét 2011. június 16-án déli tizenkét óráról áttettük 16.00 órára. Ettől az időponttól várjuk a bohócnak maszkírozott szavazókat az urnákhoz.
Miután sokan jelezték, hogy vidéken is szeretnének szavazni, illetve szavazatokat gyűjteni, de nem tudnak aznap Budapestre utazni, a szavazólapok holnaptól letölthetőek lesznek az FRDÉSZ honlapján (www.frdesz.org.hu), illetve a csatlakozó szervezetek honlapjain.Aki támogatja a ,,Bohócforradalom” célkitűzéseit, kész és képes anyagilag is hozzájárulni sikeres megrendezéséhez kérjük, hogy az alábbi számlaszámra küldjék el felajánlásaikat:(FRDESZ OTP 11713005-20602972). A felajánlások felhasználásáról, a tételes elszámolást nyilvánosságra fogjuk hozni. Segítségüket előre is köszönjük!
Budapest, 2011. június 8.
Kónya Péter Kónya Péter és Árok Kornél
,,bohócforradalmárok”
2011. június 6., hétfő
Hallottátok? BOHÓCFORRADALOM!
Az Orbán Kormány egyéves ténykedése alatt a demokrácia, az emberek alkotmányos és szerzett jogai, valamint a magántulajdon súlyosan sérült.
A kormány eltökélt szándéka, hogy a legelesettebbeket és a legrászorultabbakat (rokkantak, árvák, özvegyek, nyugdíjasok, munkanélküliek) is a mélyszegénységbe taszítsa, miközben a saját gazdasági és politikai elitjéhez tartozókat adókedvezménnyel, jól fizető állással, célirányos állami támogatásokkal és beruházásokkal teszi még gazdagabbá.
A Kormány a munka-törvénykönyvének tervezett módosításával még kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat.
A fiataloknak nem perspektívát (lásd például, pedagógusok, orvosok), hanem a külföldre menekülés kényszerét nyújtja.
A fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak kiszámítható életpálya helyett, halálpályát kínál.
Az új Alaptörvény elfogadásával a FIDESZ-KDNP többségű Parlament lehetővé tette egy totalitárius hatalom kiépítését, melyhez az Alkotmánybíróság jogkörének csorbításával, az új média törvény elfogadásával, a sztrájkjog korlátozásával, a semmiségi törvénnyel, a közszféra munkavállalóinak és családtagjaiknak titkosszolgálati módszerekkel történő ellenőrzésével és indoklás nélküli kirúgásával, valamint a szociális párbeszéd intézményrendszerének semmibe vételével az első lépéseket már meg is tette.
Tette és teszi mindezeket rendkívüli hatalmi arroganciával, az állam polgárait másodrendűként kezelő módon.
A FIDESZ-KDNP többségű Parlament, figyelmen kívül hagyva az alkotmányos jogokat, az európai uniós alapelveket vette és veszi magának a bátorságot, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket alkosson.
A jelenleg hatályos Alkotmány kimondja:
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.2
Mi fegyveres és rendvédelmi dolgozók az állam, az állampolgárok, a jogállamiság és az állampolgárok jogainak védelmére tettünk esküt, ezért:
Felszólítunk minden Magyar Állampolgárt, civil és társadalmi szervezetet, szakszervezetet, hogy hazánk és alkotmányos jogaink védelme érdekében csatlakozzon a kezdeményezésünkhöz!
2011. június 16-án, a ,,fülkeforradalommal” szemben, legyen békés ,,BOHÓCFORRADALOM”!
Jöjjön el mindenki, bohócnak maszkírozva, aki a nemrég elfogadott törvénymódosítás alapján, bizalomvesztés miatt visszavonná, visszamenőleges hatállyal, a FIDESZ-KDNP-re leadott szavazatait! Az Alkotmány utcában felállított szavazófülkékben a hatalom valódi birtokosa, a nép nevében, mondjuk ki együtt, hogy elég volt!
Célunkat békés módon és eszközökkel, törvényes úton, az eskünkben vállaltaknak megfelelően, a néphatalom alkotmányos elvének érvényesítésével kívánjuk elérni!
Budapest, 2011. június 6.
Kónya Péter és Árok Kornél
A Hivatásunk Védelmében
Sztrájkbizottság volt elnökei
Kitolt velünk a húsvéti nyúl ...
Hol van már az a húsvét?
Gondolhatnánk, de nekem bizony sűrűn eszembe jut, mert a nagylányaimnak többek között kifejezetten jó minőségű és jól fogó filctollakat is tojt. Amivel azóta persze rengeteg gyönyörű képet rajzoltak, és rengeteg kevésbé gyönyörű tetoválást alkottak, és rengeteg a legkevésbé sem gyönyörű falfirkát készített a KICSI. Annyira bánom,hogy kidobáltam az egy hét alatt kiszáradó, százforintos boltos filctoll készleteket, össze kellett volna őket gyűjteni Flórának, hogy na azokkal rajzolhatsz bátran kislányom!
Megj. természetesen titokban, azaz a nagy nyilvánosság elől gondosan elrejtőzve alkot a kisasszony, a csellel és fondorlattal megszerzett szuper filcekkel, amit sok egyéb más kinccsel együtt (pl. szemüvegek és mobilok) dugva tartunk.
Utólag gondolkoztam rajta, hogy Márkó és Viola miért nem firkálta a falat, a kicsik pedig miért igen? Aztán nem volt nehéz rájönnöm. Márkó első gyerekként mindig szem előtt volt és én pedig nem tartottam az íróasztal környékén filctollakkal teli ceruzatartókat és bonbonos dobozokat. Lehet, hogy filctoll sem volt itthon. Viola pedig egy-két évesen azért nem talált ilyesmit mert a bátyja később sem igen szeretett rajzolni.
Leilának viszont már olyan nővére volt, akinek mindene volt a rajzolás, így részére már elérhetővé vált a színek csodálatos húzható- vonható, rányomható, passzírozható, kenhető és mázolható világa, kicsi korában is. Flórának pedig már két művészi hajlamokkal rendelkező, örökösen alkotó nővére van, így nem tehet mást, ha alkotnia kell, alkot maga is!
Gondolhatnánk, de nekem bizony sűrűn eszembe jut, mert a nagylányaimnak többek között kifejezetten jó minőségű és jól fogó filctollakat is tojt. Amivel azóta persze rengeteg gyönyörű képet rajzoltak, és rengeteg kevésbé gyönyörű tetoválást alkottak, és rengeteg a legkevésbé sem gyönyörű falfirkát készített a KICSI. Annyira bánom,hogy kidobáltam az egy hét alatt kiszáradó, százforintos boltos filctoll készleteket, össze kellett volna őket gyűjteni Flórának, hogy na azokkal rajzolhatsz bátran kislányom!
Megj. természetesen titokban, azaz a nagy nyilvánosság elől gondosan elrejtőzve alkot a kisasszony, a csellel és fondorlattal megszerzett szuper filcekkel, amit sok egyéb más kinccsel együtt (pl. szemüvegek és mobilok) dugva tartunk.
Utólag gondolkoztam rajta, hogy Márkó és Viola miért nem firkálta a falat, a kicsik pedig miért igen? Aztán nem volt nehéz rájönnöm. Márkó első gyerekként mindig szem előtt volt és én pedig nem tartottam az íróasztal környékén filctollakkal teli ceruzatartókat és bonbonos dobozokat. Lehet, hogy filctoll sem volt itthon. Viola pedig egy-két évesen azért nem talált ilyesmit mert a bátyja később sem igen szeretett rajzolni.
Leilának viszont már olyan nővére volt, akinek mindene volt a rajzolás, így részére már elérhetővé vált a színek csodálatos húzható- vonható, rányomható, passzírozható, kenhető és mázolható világa, kicsi korában is. Flórának pedig már két művészi hajlamokkal rendelkező, örökösen alkotó nővére van, így nem tehet mást, ha alkotnia kell, alkot maga is!
2011. június 3., péntek
élményke
A Nagy Sportágválasztón voltunk ma Viola osztályával. Tavaly már kipróbáltuk a családdal, így gyorsan jelentkeztem is kísérőnek, mert tudtam, hogy nem lenne egyszerű dolga a két tanítónéninek húsz másodikossal.
Végül csak tizennyolc gyerek jött, így hat-hat jutott minden felnőttnek.
Fantasztikus volt, imádták a gyerek és én is, persze alaposan elfáradtunk mindannyian, de nagyon jó volt!
Nekem a legeslegeslegjobb az volt az egészben, hogy mindenki első szóra szót fogadott nekem! Mit ne mondjak, ez a saját gyerekeim után igazán szívet melengető érzés volt!
A harmincfokos meleg, a hosszú gyaloglás, buszozás és a több órás "gyerekvigyázás" után is feltöltődve jöttem haza.
Egyszerűen mesés volt, hogy senki sem hisztizett, veszekedett, vitatkozott és senki után sem kellett rohangászni. Csak úgy ott voltam és beszélgettünk a gyerekkel, meg segítettem nekik, vigyáztam rájuk, együtt tartottam őket, könyörgés, mérgelődés és idegeskedés nélkül, úgy hogy közbe még jól is szórakoztunk!
Ilyenkor azt, érzem hogy néha más gyerekével kicsit könnyebb, mint az agyonszeretett sajátjainkkal
Végül csak tizennyolc gyerek jött, így hat-hat jutott minden felnőttnek.
Fantasztikus volt, imádták a gyerek és én is, persze alaposan elfáradtunk mindannyian, de nagyon jó volt!
Nekem a legeslegeslegjobb az volt az egészben, hogy mindenki első szóra szót fogadott nekem! Mit ne mondjak, ez a saját gyerekeim után igazán szívet melengető érzés volt!
A harmincfokos meleg, a hosszú gyaloglás, buszozás és a több órás "gyerekvigyázás" után is feltöltődve jöttem haza.
Egyszerűen mesés volt, hogy senki sem hisztizett, veszekedett, vitatkozott és senki után sem kellett rohangászni. Csak úgy ott voltam és beszélgettünk a gyerekkel, meg segítettem nekik, vigyáztam rájuk, együtt tartottam őket, könyörgés, mérgelődés és idegeskedés nélkül, úgy hogy közbe még jól is szórakoztunk!
Ilyenkor azt, érzem hogy néha más gyerekével kicsit könnyebb, mint az agyonszeretett sajátjainkkal
2011. június 2., csütörtök
sőt!
És akkor elhúztam a polcot fürdőszoba falától és kitöröltem mögüle a port, majd gondoltam egy merészet. Akár át is fordíthatnám a másik falra, nézzük csak milyen ha átrendezem a fürdőszobát!
Átfordítottam, de hülyén nézett ki, így azonnal vissza is került a helyére.
Mégis nagyon jó érzés volt, hogy rendezkedhettem egy kicsit és megnézhettem hogy mutat amúgy. Olyan érzés volt mintha valóban csináltam is volna valamit :)
És most már, ha bemegyek a fürdőszobába tudom, hogy az a polc nem mutat jól a másik falnál, sőt!
Átfordítottam, de hülyén nézett ki, így azonnal vissza is került a helyére.
Mégis nagyon jó érzés volt, hogy rendezkedhettem egy kicsit és megnézhettem hogy mutat amúgy. Olyan érzés volt mintha valóban csináltam is volna valamit :)
És most már, ha bemegyek a fürdőszobába tudom, hogy az a polc nem mutat jól a másik falnál, sőt!
cím nélkül
Csanaki György
Látszerész
1192. Budapest
Mészáros Lőrinc u. 43. szám
Tisztelt Cím!
A szemüvegem szára megint a legkisebb gyermekem kezében „maradt”, pedig már esküszöm, eldugva tartom, de egy másfél éves összes elszántságával vadászik rá, így ismét a szakértelmére támaszkodnék, hogy továbbra is használhassam.
Előre is köszönöm a segítségét,
....................
Látszerész
1192. Budapest
Mészáros Lőrinc u. 43. szám
Tisztelt Cím!
A szemüvegem szára megint a legkisebb gyermekem kezében „maradt”, pedig már esküszöm, eldugva tartom, de egy másfél éves összes elszántságával vadászik rá, így ismét a szakértelmére támaszkodnék, hogy továbbra is használhassam.
Előre is köszönöm a segítségét,
....................
2011. június 1., szerda
katt- katt- katt
Szerda van és hétfőn a demo miatt ( értsd. demonstráció rendőréknél ) nem tudtam elmenni tornázni, mert hogy ApÁnk odavolt Bépén. Vonattal mentek, gondolták kipróbálják egyszer, amíg még van van 90%-s kedvezményük, meg is szívták alaposan, mert visszafelé valamiféle szakadás miatt 2,5 órát késett a vonat, aminek az össz menetideje annyi. Hajnal egyre haza is ért. Persze nem kérték vissza a háromszáz forintos jegy árát, de ha többe került volna akkor bizony ...!
Tegnap pedig a jóga maradt el, mert a répa szezon miatt ( vagy mi van most? ) nem vagyunk elegen és a tanárnő csak akkor jön ki, ha legalább tízen szuszogunk együtt vele,- hatszáz per koponya. Ez elég rosszul esett, mert ennyire azért nem drága a benzin, de mindegy.
Aztán ma meg szerda van és én még mindig semmit sem mozogtam ( a Flóra után rohangászás és a lego szedegetés nem sport) ergo kezdek bekattanni!
Így most tennem kell valamit, de Norbihoz nincs kedvem, futni meg még annyira sem, szóval marad a bicikli, tehát én most jobbra el ...
Tegnap pedig a jóga maradt el, mert a répa szezon miatt ( vagy mi van most? ) nem vagyunk elegen és a tanárnő csak akkor jön ki, ha legalább tízen szuszogunk együtt vele,- hatszáz per koponya. Ez elég rosszul esett, mert ennyire azért nem drága a benzin, de mindegy.
Aztán ma meg szerda van és én még mindig semmit sem mozogtam ( a Flóra után rohangászás és a lego szedegetés nem sport) ergo kezdek bekattanni!
Így most tennem kell valamit, de Norbihoz nincs kedvem, futni meg még annyira sem, szóval marad a bicikli, tehát én most jobbra el ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)