Péntek

Robinson Crusoe-hoz hasonlóan én is tettem egy kísérletet a Péntekre, csak éppen egy kulcstartó formájában.

A kulcsot Neked kell hozzá megtalálnod! (Meskán megtalálod!)

Valéria karkötő

Ma Valéria napja van, és mivel más nem jutott eszembe, ezért ezt a nevet adtam a karkötőnek.

A fonalválasztás nem új keletű, már készült egy bross belőle, szintén horgolva. Ezt viszont egy kis vatelinnel is tömtem, hogy a cső formát megtartsa. Egy fémgomb díszíti, hogy sietős reggelen is könnyű legyen a használata. 

Készültek még karkötők, hamarosan mutatom! Ha szeretnéd, a Meskán megtalálod! :)

Vízparti kaland

Méghozzá horgolva egy karkötő és egy tárca formájában. Mindkettőt horgolt gombok díszítik, amiket külön hímeztem, rögzítettem, a tárcán lévőt filccel erősítettem.

Pöttöm Panna dunnácskái

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pöttöm kislány, Panna.

Mindenki azt hitte, hogy egy szép, fényes dióhéj volt a bölcsője, derékalja kék ibolyaszirom és rózsalevél a takarója...... de ez csak mese...

Valójában ezek Pöttöm Panna 10 cm-es dunnácskái levendulával jól megtömve, hogy szép álmokat hozzon az éj.

Kedves érdeklődők mindet megtalálják a Meskán.

Szütyőhöz a gombot

Tovább nemezeltem... Tiszta gyapjúból készült egy mobiltoknál valamivel nagyobb tároló, amiben még pár apróság is elfér, valamint egy szabálytalan alakot öltött darabka, amit egyszerűen korallal és gyöngyökkel díszítettem. Először csak rátétnek szántam valahová, majd gondoltam egyet és gombként felvarrtam a szütyőre. Az újszerű gombbal szokatlan, de nekem tetsző lett az összhatás.

Remélhetőleg hamarosan beszámolok nemezelős élményeimről is, addig is kellemes húsvétot kívánok mindenkinek!

Mauritius

Legszívesebben csobbannék egyet! Te is? :)

Bejus kiárusít

Bejusnál válogathatsz május 1-ig.

Kék Mauritius

Saját nemezelésű alapra egy kis tengerfenék-illusztráció... szenvedélyes búvároknak!

Csecsebecsém

És nem adom senkinek!!! :)))

"Mint a nagyok"

Az lányaim a mai napig szeretnek mindent "kölcsönvenni": pólót, bizsut, pulóvert, textíliát, könyvjelzőt, parfümöt... felsorolni sem tudom... persze sokáig nem kérlelnek, csak aztán keresgélek, hogy mi hol lehet... :) Gyanítom, nemcsak én járok ebben a cipőben...

A brossok tulajdonosától kicsi lánya ilyeneket még nem kérhet kölcsön, de azért készítettem egy páros brosst közös alkalmakra, hogy játszásiból egyformák legyenek... mármint nagyok... :)

Cserebere latinkával

Latinka bevállalta, hogy a kissé elfuserált pénztárcát szépséghibája ellenére használni fogja, én pedig cserébe választhatok valamit Tőle.

Erre a szépséges kulcstartóra esett a választásom, ami visszafogott formában, színben, mintában egyaránt, de számomra éppen ezért kedves. Latinka nem elégedett meg ennyivel, húsvét közeledtével megtoldotta még két aprósággal (nemhiába x-mániás!)  :) Nézzétek! :)

 

Én pedig, hogy ne csak pénztárcát kapjon, érdeklődtem mindenféle hátsó szándékkal, hogy mi a kedvenc színe. Határozottan nincs neki ilyen, így - hogy harmonikus legyen az összhatás - egy színben, anyagban  azonos brosst mellékeltem.

Brossok

Elsődleges szempont a természetesség volt, amikor ezeket a brossokat készítettem, és ámbár visszafogott színekkel dolgoztam, mégis feltűnő darab lett mindkettő. Ha lehet azt mondani, természetesen szép...

Újra szívek

Sokmindent mutatnék egyszerre, de most szándékosan lassítok.
Egy kedves felkérésre készült pár levendulával töltött szív, meg néhány bross, de először jöjjenek csak a szívek. Szín- és stílusbeli kérések persze voltak, de mindegyik szívem szerint való volt. :)

Alig.blog

Szimpatikus teremtés, kell neki a biztatás, ráadásul vásárra készül... és ha mindez még nem elég, április 18-ig játszani is hív.

Boszibaba

Ma nem mutatok saját munkát, illetve még lehet, de ezt nem én készítettem. Házi feladat volt és kivételesen a másik lányom készítette, tőle még nem mutattam semmit. Ez az első babája, agyagból készült a feje és a végtagjai, a ruhája pedig kézzel készült. Valószínűleg mese is jár majd hozzá, de azt majd a maga idejében...Nagyon várom a folytatást tőle!

Bűvös tojások

Hamarosan Évinél. 

Mutatott nekem egy gyönyörű hímzett párnát ihletődésképp, én meg szívtam magamba a mintát és a színeket. Nagyon szerettem készíteni!

Felső vagy alsó?

Bosszant a tegnapi baklövésem, elég sok munkám volt vele. De nem vonom vissza, elmegy tapasztalatba... Azt találtam ki, hogy készítek másikat, tavasziasabb kivitelűt, de hasonlót, és ami a legfontosabb, tökéleteset! Se nem rövid, se nem hosszú, pont akkora, amekkorának lennie kell! :)

Most jön a kérdés: Ti melyiket választanátok? Hibája ellenére a tökéletlent, vagy az üde zöldet lilával, naranccsal?

A zöldről jöjjenek további képek:

Violáért cserébe

A csere egyik része Viola volt, most megmutatom az én ajándékomat Tigrislilijom számára.

Először is egy poháralátét készletet, amit a saját alátétemről méreteztem:

Aztán készült még néhány tojás is, így húsvét felé közeledve:

És egy saját, külön bejáratú, ide-oda tűzhető horgolt bross:

Kívül-belül pöttyök

Nagyot küzdöttem ma... ajj, de mekkorát! Először is a csúszós anyaggal (ebből készült a legutóbbi bross is), aztán a csúszós anyagon a tűzéssel, aztán a bújtató méretével, hogy használni is lehessen...

Na itt tévedtem fél centit, és a végeredményen sajnos látszik... mégpedig az, hogy rövid lett... kissé többet mutat magából a pénztárca pántja, mint azt a jó ízlés megkívánja.... Így aztán kissé ízléstelen, de azért csini barna pöttyös bélést kapott! :)

Mit csináljak vele? Meskára így szépséghibásan nem teszem fel, nekem már van. Legyen ajándék? Vagy játék? Kell valakinek ilyen tökéletlenül???

Szeretem a munkám!

Egy kis válogatás az eddigiekből, Vanessza, ez a válaszom! Köszi ezt a reggelt! :)))))

Viola, a nevelőnő

Feltétlen ajánld, ha a közeledben medvebocsok élnek, ő ugyanis speciálisan mackók nevelésére lett kiképezve!

Türelmes, jóindulatú, bájos és kedves. Ráadásul hosszú hajú, és egyáltalán nem bánja, ha egy kisebb bocs néhanapján belecsimpaszkodik a frizurájába, csak azt nem szereti, ha a masniját is kioldozzák, mert akkor kezdheti elölről a hajfonást. Nem azért, mert nem szeret magával törődni, hanem mert sajnálja a bocsok nélkül töltött időt.

Saját ruhájára igen büszke, maga varrja minden darabját. Szereti a csipkés alsóneműket is hordani, bár ez igazán nem tartozik másra, ne add tovább, légy szíves! Egyébként, hogy ne lássék, bokáig érő ruhát visel (természetesen viola színben), és egy hatalmas masnival köti meg hátul. Diszkrét, de hozzáillő nyakláncot is szívesen visel, amit igazából csak mackólányok szoktak hosszasan szemügyre venni.... icipicit irigykedve. De Viola észrevesz minden efféle pillantást, és váratlanul mindig ajándékoz egy hasonló láncot a pillantgatóknak. 

Ha egy bocs veszélybe kerül, például nem tud lemászni egy fáról és nagyon megijed, rögtön ott terem, hogy segítsen... Aztán, ha egy esetlen mackókölyök elesik és megüti magát, rögtön hozza a bocsmintás sebtapaszt, fel is szárad a könny hamar...

Hanem Viola kisasszony nemcsak játszik, sebet kötöz, mackókat ment meg, nem-nem... Nagy gondot fordít arra, hogy a mackótudományt cseppenként a buksikba töltögesse. Rendkívül leleményesen megtanítja őket számolni, olvasni és írni. Ne gondold, hogy mindez felesleges egy mackó számára, ó nem! Különben például hogy mondaná meg a pajtásainak egy játszásiból elcsatangolt mackóka, hogy hány málnabokrot talált, ha nem tud számolni... na és, hogy egy bokron több mint tíz málnaszem található...

Aztán írni és olvasni is illik megtanulni, mert hogy néz az ki, hogy egy medve nem tudja leírni a nevét... vagy éppen nem tudja kiolvasni a pajtása nevét... gondolom, Ti nem szeretnétek ilyen tanulatlan medvékkel találkozni... őszintén megmondom, én biztosan nem!  Éppen ezért ügyel Viola arra, hogy jól nevelt, okos, értelmes mackók kerüljenek ki a keze alól, és hidd el, én tudom, mennyire hálásak neki a medvemamák és medvepapák, viszik hírét, amerre csak járnak. Viola éppen ezért sosem unatkozik, és azt hiszem, nem is fog, amíg a mackónépet nevelgeti.

 

Egy pár szót hadd mondjak még a bejegyzés kapcsán. Violát egy kedves levél és sok más apróság társaságában ajándékba kaptam egy cserebere keretében Tigrislilijomtól. A nyári időszámítás első napját jelöltük meg, amikor az egymásnak készített ajándékokat postára adjuk. Ez közös megegyezéssel kicsit csúszott, de legalább volt mihez tartani magunkat. :)))
A baba egyéb pikantériája, hogy ő az első, amelyik Tigrislilijom kezéből kikerült! Én ugyan nem látom kezdetlegesnek, sőt! Borzasztóan tetszik az aprólékos kidolgozása, az ujjak, a szempillák, a száj ívelése, medvebocson a köldök.... azért teljesen odavagyok... na meg az alsóruha... csizmácskán a virág... Minden részletében tökéletes! Mackócsinálásban már nagyon profi.

Végezetül a többi apróság, ami még Violával együtt a csomagban lapult: textilek, cérnák, csipeszek, mini lábfej gombok (egy kétballábas is! :)), csipke, textilszívek.

Még egyszer köszönök mindent!